Egyenlőség, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-11-08 / 45. szám
ügyet! és 'újabban kimutatta a prágai egyetemi tanár gyalázatosv• vádjának •fhazag:a voltat és •gyávasággal ״;vádolta: Rtíhlingot, a в k i: o les ö n.szere tne 3• me ne külni:'av kel epczéből,־ melyet ő■ maga •magának felállított.^DeöRöhEÜg,; ezért^^ sem vala rábírható a per folytatására, és különféle kürü־'ügyek alatt menekülni szeretne előle. Újabban a bécsi közoktatásügyi, minisztériumtól־ szabadságot kért, ami azon- ban megtagadtatott azzal az indokolással, 'hogy előbb a ‘ pernek kell letárgyaltatnia, s aztán elmehet: ■׳ ־'■.■ Rohlinge most ־ a legnagyobb : zavarban' várja az ügy további fejleményeit. Tudja,-ahogy : e per véget vet 'az ő' eddigi dicsőségének, bármily fondorlatokhoz nyúljon is. Dr. Bloch nem folyik be a' pörbe, sőt'még á!í.maga állításai bebizonyitására: szakértőket sem' nevezett meg. A törvényszékre bizván minden ׳ intézkedést^ mely e per körül szükségessé válik. A szakértők — kivétel • nélkül keresztények —, a legsajtóbb véleményt nyilvánították Rohling, talmud magyarázatai fölött ,és a dühödt tudatlanság szándékos ferdítéseinek nevezték el a hírhedt prágai professzor állításait. És e mellett bebizonyult az is, hogy számos szerző, kiknek könyveiből Rohling czitált, úgy vagy nem is mondták vagy egészen megfordítva állították, így Fchsen Oluf Gerhard híres philológiai tanár 1786-bat, a berlini törvényszék előtt valamely örökösödési per alkalmából azt a adta szakvéleményt, hogy miután arabbinikus irodalomból kitűnik, miszerint a keresztény vallás csak egyik, ága a zsidó vallásnak és eszerint a két felekezet köztbenső külömbség nincs, ennélfogva a rabbinikus törvény szerint zsidó és keresztény egyenjogú. Ezzel szemben Rohling kijelenté, hogy a berini törvényszék okmánytárában meg־ ׳ van ugyan egy ezen alkalomból származó Fichsen-féle szakértői véleményedé ez, ellenkezőleg hangzik. Rohling ezen ellenvetése folytán, a dolgot megvizsgálták, és kitűnt, hogy Rohling ez esetben is hazudott. " Térzsé lakozik szivében. Szánalma és sajnálata parasztság felett nem volt tettetés, egész lényében át volt hatva annak sanyargattatásától, mit igen sok esetben kimutatott. Ráby iránt nagy tisztelettel és benső szeretettel viseltetett. Nem tudta elfelejteni azon szívességet, melyet névváltoztatásának, kieszközlésével tett neki■ alig volt képes bevárni a pillanatot, melybenháláját kimutathatta volna. Ráby, a megyei tanácsban működött, s igazságérzete következtében számos ellenséget szerzett'.׳ magának:' Ekkor történt, hogy Ábrahámot az országúton kirabolták, és az első kit a rablással gyanúsítottak, az׳ Ráby volt. Ráby bízott a zsidó becsületességében s mondja: »Rothessel tanúskodni fog mellettem.« »Tanúskodása nem érvényes.« »Esküdni ,fog.« ' ״ A zsidó nagyon nehezen szánja rá magát, hogy az esküt letegye. Hát még ״ hozzá a törvényben megszabott zsidó esküforma ! Mert a Tripartitum az mondja.. .A zsidót, midőn esküt akar letenni, a nap felé kell fordulnia, mezítláb, a zsidó sapkával fején, a halotti.. ingébe felöltöztetve, s kezében, a Mózes törvényeit tartva.« . Csakugyan Ábrahám köze volt ,már ahhoz, hogy ne esküdjék, mert rokonai és barátai ,mind rávetették magukat, kérték, könyörögtek, jaj ve,székeltek, hogy csak azt ne tegye. De győzött szivében a kötelességérzet, szerette és tisztelte Rábyt. Behagyta, magát vezetni a bírák elé. . . . . . »Ha olyan sötét lett volna is, mint Egyptomban a kilenczedik Csapás napján, akkor is láttam volna,hogy az nem Ráby Mátyás.“ ־•■'■־ ' ' ־ '"•׳' ־ »Fiát a phisionómia és a termet ?« ' kérdés a biró. »Sügyik sem volt Ráby úré. Egészen más forma ur volt a te k i 11 t é t e s zsivány ur!« . '»Miért tekintetes urazza a zsiványt ?« »Azért, mert nem tudom, mi lesz meg belőle , feleli a zsidó, mintegy jellemezni akarván a kort melyben élt. Eskü előtt maga magát erősíti Abraham : V" ״ Te térd, még ne rogyj ! Te láb, ne iogj ! Te fej,, ne reszkess ! Azt ne higyjék, hogy Jehova" keze" sújti le. Ne támasszon senki,, nem kell nékem emberi segítség ! Van aki támogat ... jobb felől Michael bal felől Rafael! Az esküt letette, s Ruby kiszabadult a' .börtönből. De később ismét oda került, s csak egy jó barátja volt. Ábrahám. Levelet irt néki börtönéből s a zsidó minden követ megmozdít, fű-fához szalad, II. József lábai elé veti׳ magát, ki el is rendelte Ráby szabadon bocsátlátását. S Ábra׳ há iii■ mindezt , egyedül azért az I. bretüért tette, meit nevébe toldhatott. A börtönből az utczára tették ki Rábyt félholtan ; úgy akad rá az útőn Ábrahám. Megijed e borzasztó látványtól, ráhajol ■az, élettelennek látszó test fölé,’ kezét szivére teszi, s midőn érezte, hogy az még dobog, levetette kaftánját, abba burkolta Rábyt, s ölébe véve vitte őt házába, hol gondos ,ápolás után, visszanyerte ־■eszméletét.־'׳ ׳■■• . : Ezzel b’evégződik Ábrahám szerepe' Jókai regényében.: Ábrahám a jelleme nem egyéni,'. találunk benne szó. . ... . .• . ••.•....■•־''•׳ . , ־■ . . ' t r így álczázták, le azt az embert,.׳.aki..körülbelül 5 év róta, mint’ • é’él Véles át szerep'elf,.’'m1ן^״'•V^gril., kitűnt; 1•׳ hogy' ő :csak‘ !a 'házasá'oklibán' ‘ és .^’ágalmazásban ‘ a'nagy« volt: T ^ '('׳־׳ ^ vr^--' v:- v••: '׳ ״■; - J;k־ j ••־־ ־ ״־־ ?!.!•־ד• ;;׳,•ד •י• -:.יל!:ז'; ’ ־ך *---------- •.*׳ז ■״■—, ־'-—:•• r * ' ‘ -׳ ׳: ;יי ,׳< ז. S. i-v; * ״ ז ; •••*,..״. ׳: ... ... r .: י>־ •*;•■::־: ־■(4-'יד?;:‘:; יי״ .n :r'í׳rf‘ •■' • •״ • ••••'■;:. יי • ' Az ״Egyenlőség“ • előfizetési feltételei : ^ V ן t .; • ״ . í j .׳^׳ ‡ ^ .י ׳.׳ ׳•.• '' ״.•■ i;. 1 . * ״ • • ׳. ‰•.*-'.‚ י ־ _׳ ןJ * ׳ ׳•. Egész évre házhoz küldve . v . S.frt.V • •׳ '** '*./$* יי,' ׳*- י ׳ • ׳--''•• ■־' ־'• ’ - ׳־ ־■־י ׳ - ־"• * - ‘ ־ • ׳ ' * Félévre . . .■ .•..•. • . \v 4׳ Negyedévre'. . ^ 1 /.p .•־ y.'/1 2׳ i r Az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba (IVI ker., váczi utcza II. sz.küldendők ) — ״ A kiadóhivatal ... . H I R E K. : — Istóczy mint prókíirtor. Azt, hogy Istóczy ,mint prókátor is csak azon középszerűségekhez tartozik, kiket a létérti küzdelem más pályára szorít, azok után, miket a Vadkerten és Budapesten mívelt, alig kell hangsúlyoznunk. Hiszen ennek a'az embernek nemcsak' tehetsége, de türelme sincsen arra, hogy 6 a ־ minden pályán felmerülő nehézségeket leküzdje és nyugodtan várja az engedetlen munka gyümölcseit. Mint szólgabiró nyugtalankodék, és képviselő lett. Mint országgyűlési képviselő nem csatlakozhatott a létező prátokhöz, mert a tehetségek közt elveszett volna. Beálltantiszemitának. A dolog uj volt, feltűnést keltett és beszéltek róla. Aztán sikerültneki hasonszőrű strébereket csoportosítani, maga körül, ami legkönnyebb volt, lévén nagyon sokolyan, aki olcson akart hírre ésmandátumra szert tenni. De mikor a párt megalakult, az