Egyenlőség, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-01-03 / 1. szám
VII. A mózesi törvények szelleme értelmében, mely oda irányul, hogy a gazdagok és szegények közti viszony rendeztessék, kötelességünknek tartjuk a jelenkor nagy problémájának a jog és igazság alapján való megoldásához járulni és azon bajok eltávolításánál közreműködni, melyek a társadalom mai szervezetéből eredtek.címe, ebből a nyolc pontból áll a reform programmja, melyhez még csak ezt az egyet iktatunk ide, hogy a rabbiértekezlet hosszabb vita után kimondta, hogy a vasárnapi istentisztelet (szombat helyett) a hitközségek helyi viszonyaihoz képest hozandó be, mert a zsidóság szellemével ez nem ellenkezik. A sabbathnak nincs vallási, hanem csak históriai jelentősége, ami abban áll, hogy a világ összes zsidói ezt a napot ismerték el ünnepnapnak. Végül felemlítjük, hogy a sabbathnak vasárnappal való felcserélése nem újság. Németországban már 1845. tették az első kísérletet, a változást azzal indokolva, hogy az istentisztelet az által látogatottabbá válnék, ha vasárnapra tétetnék át. A gyakorlat azonazt mutatta, hogy ez nem használt semmit. Sőt a berlini izr. reform egyház vasárnapon tartott istentiszteletére és oly gyéren lesznek meglátogatva, mint a ä ) t : r■- 1 י־ r . ?-?־ד־׳? E ׳ר f ; *׳י ׳ר י״** An /ב ודר► rr f 1 ס זר ♦ ׳ד ־1 ■*׳ ״ד/ illJ C 111 Uau ua|Jvr\UU *uCg «.«-*a • Jókai Mór Verescsagin képeiről. A Nemzet karácsonyi számában Jókai Mór Verescsaginnak úgynevezettbibliai képeiről« nyilatkozik. Miután e nyilatkozatban zsidó törvényekre történik hivatkozás, kötelesEmlítve van a zsidó a betyárdalokban is : ־״ Rongyos csárda, nincs teteje, Vén korcsmáros lakik benne, Hej te zsidó! a lelkedet! Hová tetted a pénzedet ?“ Vagy: ״ Zsivány ment a zsidó konyhájába, s Ellopta a krumplit vacsorára. Gondolkodik a zsidó magában, Ach váj! ach váj! mi lesz vacsorára ? (Ez utóbbi bizonyára csak a 17. századtól kezdve keletkezhetett, minthogy Drake csak 1586-ban hozta be hazánkba a burgonyát). A zsidó el nem engedi adósságát, sőt adósait meg is kínozza: מBird az adóért, pap, mester a stóláért, A zsidó korcsmáros pálinka áráért, Zaklatják szüntelen (ti. a parasztot), Még szerelmes is tud lenni a zsidó: Ugyan mi ennek az ára . . A négy garas ide vagy oda, Négy garasért adom oda, Pedig öt volna az ára . . oda adom, Csak csókoljon meg galambomA ״ Bison én meg nem csókolom, Mert zsidó valláson vagyon.“ (Ezen népdal valószínűleg a 16. században keletkezett, mivel a reformáczió és a mohácsi vész korában , csak a hit tartá fenn az embereket, s ekkor a nemzetiség mélyen egybe volt forrva a vallással s a zsidótól mindenki elfordult.) Ennyit a népdalokról, lássuk most a közmondásokat. A közmondásokban találhatjuk a bölcselmiség első alkatrészeit, jóllehet, hogy rendszert hiába keresünk bennük, a népnek rendszere nincs, hanem van igenis élete és szelleme. A közmondásokban a nép gondolkodásmódja tükröződik vissza, tehát a bennük rejlő bölcselmiség nem más, mint azon tér, melyre és meddig a nép esze kihat, azaz a nép gondolkodásának eszmélkedésének köre. Közmondások alatt mindama rövid szólásmódokat értjük, melyek a népnél örökölt formában szájrólszájra járnak. E szerint a közmondások történeti fejlődéséről nem lehet szó, léteztek azok már, midőn az emberiség még csecsemő korát élte. Ezen az életből merített, szólásmódoknak alapja mindig valami tapasztalás, megtörtént dolog. A közmondásokat nem egyezségünknek tartjuk a nagy költő czikkét olvasójukkal ismertetni, hogy esetleg a tárgyhoz hozzászólhassanak. Egyúttal adjuk a festőnek Jókaihoz intézett levelét is, hogy olvasóink teljesen tájékozva legyenek, azon különféle felfogás felől, melyet hivatott körökben bizonyos dogmákról táplálnak. Verescsaginnak Jókaihoz intézett levele ekkép hangzik: Maisons Laffitte 9. Deczember 1885. Uram ! Rövideden válaszolok, hogy véget szakítsam azoknak a beszédeknek és irkálásoknak, a miket a jezsuiták intéztek képeim ellen. Sem a Krisztus, sem Péter és Pál apostolok, sem senki az ő kortársaik közül, sem az evangélisták nem szólnak Mária szűz voltáról egész élete folyamán keresztül. Ez a legenda később alakult, s nem tekinthető egyébnek egy kedves és költői haeresisnél. Az evangélium (Máté, I, 25) ,azt mondja, hogy Jézus születéséig Mária nem ismerte Józsefet, ami nem vonja maga után, hogy későbben, egy hosszú hitvesi élet folyamán át, férjétől ne lettek volna gyermekei. Aztán meg a Krisztus, az apostolok és az evangelisták határozottan bizonyítják ez utóbbitólszületett gyermekek létezését , ennélfogva én, a Jézus testvéreinek kérdését megoldottnak tartom. Fogadja én uram, stb. V. Vereschagin: Utóirat. Szükséges tiltakoznom a „keresztényellenesnek nevezés ellen, a mit képeimnek adtak, s miután kény