Egyenlőség, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-10-10 / 41. szám
41. sz. Budapest, vasárnap 1886. Október 10. V. évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. Akadémia-utcza 7. hová minden küldemény intézendő. TÁRSADALMI HETILAP. SZERKESZTI BOGDÁNYI MÓR MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. Előfizetési feltételei: Egész évre házhoz küldve . . . . . 8 frt Félévre.................................................... 1 ״ Negyedévre . . . . . . . . . . . 2 ״ Egyes szám ára 16 Kr. Zsidó legátusok. " A szokás, hogy ifjú rabbi-jelölteink elmennek vidékre, hogy az istentiszteletek díszét ünnepi szónoklatokkal emeljék, mindinkább megerősödik. Több vidéki városból értesülünk, hogy az új évi szónoklatokat a keresztény intelligenczia nagy része is meghallgatta Nem tudjuk ugyan, mi rosszat tulajdonítanak ennek azok, kik soha jót zsidóban el nem ismernek, de tény, hogy nagy örömére szolgálhat mindnyájunknak az a körülmény, hogy felekezetünk ez után is kimutatja a polgárosodás, a műveltség és a haladás iránti buzgalmát. De legnagyobb dicséret illeti a fiatal hittudorokat is, kik átérezve feladatuk magasztosságát eljárnak a hívekhez, hogy hirdessék a hit szavait, hogy részesítsék a híveket a gyönyörben, melyet a magyar hitszónoklat hallhatásának ritka öröme okoz. Ezzel azonban éppen nem akarjuk beismerni, hogy lelkészeink eléggé magyarok nem volnának, hogy talán új nemzedékre kell várnunk, melynek papjai majd magyarosodnak. Még ellenségeink sem mernek vele vádolni és jól tudjuk, hogy aránylag a zsidóság az a felekezet, melynek legtöbb községében, templomában a beligazgatás és istentisztelet teljesen magyar. A rabbik szívesen gyakorolják magukat a 11 magyar szónoklatokban. Hogy évtizedek előtt miért nem tették, annak okát könnyű kitalálni. Hol tanult volna magyarul a zsidó lelkészjelölt ? Hol szónokolhatott volna szabadon magyarul? Mikor az a nehéz iga, melyet vallása miatt kellett tűrnie, némileg engedett, a nemzetiség üldözésének igája alá kellett hajtania a fejét. Üldözték benne a magyart. Tiltva volt a magyar szó és bizony oly időt éltünk, melyben nagyon sok véres szájú hazafi leborotváltatta bajuszát, hogy valahogyan össze ne téveszszék őt, mint gutergesintert, más barbár rebelissel. És midőn szabaddá lett a szó, volt-e felekezet, vagy volt-e nemzetiség, mely lelkesebben ragadta meg az alkalmat, hogy magyarrá, hű fiává e hánnok legyen, mint a zsidóság? A germán és szláv vidékeken a zsidóság képezte a magyarság, a hazafias ügy védelmét, az alkotmányos korszak beálltával nem volt önfeláldozóbb fegyverese a hon ügyének, mint a zsidóság nem voltak hűbb zászlósai ־ a magyar képviselőjelölteknek, mint a zsidóság. Magyarosodott rohamosan a zsidó kereskedő, iparos, magyarosodott a tudomány embere, a zsidó művész és küzdött a magyar ügyért a zsidó író. Ekkor kezdődött az egyház magyarosodása. Elöljárt a főváros jó példával és követte a vidék. Nagy számban keletkeztek a magyar zsidó templomi énekek, melyek méltán sorakoztak a középkor és újkor egyházköltői legszebb művei mellé. Felhangzott a magyar szó a zsidó templomokban, és nincs az a felekezet, mely jelenleg jobb egyházi szónokokkal dicsekenek, mint Budapest, Arad, Nagyvárad, Szeged, Rév-Komárom és még számos városunk zsidó hitközségei. De nem szabad felednünk azt sem, hogy azért, kivált öregjeink még szívesen hallgatják hébe-korba a régen megszokott német szót, melyet oly kitűnően tud összeegyeztetni a héber nyelv szellemével. Ne rójjuk fel hibául. Hiszen tudjuk, hogy azért ezen öregek is a hazafiságra, honszeretetre oktatják gyermekeiket, hogy ezen öregek is a hazáért, a magyar honért imádkoznak. . . Nem is helyeselhetjük azt a támadást, melyet a nemrég Sz. város rabbija ellen intéztek, mert német szónoklatot tartott, el kell ítélnünk a község némely tagjának lármás tüntetését, melylyel a szónoklatot megzavazták. Nincs senki, ki nagyobb örömmel fogadja a magyarosodást minden téren és épen e czikkünkben fejezzük ki az iránti örömünket, hogy az egyház oly nagy mérvben megmagyarosodott, de, ha, már nincsenek megelégedve a német rabbival, annak más jelét is lehet adni, mint az ilyen tüntetést. Miért nem hívott meg Sz. is magyar rabbi jelöltet? A rabbinak bizonyára nem lett volna kifogása ellene. Mindenki legnagyobb örömmel fogadja a fiatal