Egyenlőség, 1888 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1888-01-01 / 1. szám
JANUÁR 1. EGYENLŐSÉG׳ lettel adózott az elhunyt emlékének, mert fiát 3 évre rabbijává és anyakönyvvezetőjévé választotta. Özvegyének pedig 3 éven át az elhunyt rabbi évi fizetését felérő nyugdijat ad. — Virchow beszéde. Berlinből sürgönyzik, hogy Virchow tanár decz. ‘28-án a szabadelvű berlini munkás-egylet alapításának 25-ik évfordulóján beszédet tartott, melyben Schulze-Delitschről emlékezvén meg, felpanaszolta, hogy ״ a mai kor ifjúságában ilyen ideális eszmékhez nincs talaj, hogy magukat műveiteknek tartó körökben, az akadémiai ifjúság közt az antiszemitizmus utálatos nézete vert gyökeret, hogy Parisban, Voltaire városában jezsuitává lesz az ifjúság és Berlinben, Mendelssohn városában antiszemitává. De ha az antiszemitizmus néhány napra virágjában van is, erkölcsileg mégis rég halott.“ — Két tűz között. Békés Gyulán ugyancsak meggyűlt a zsidó választók gondja: két antiszemita jelölt közül: homloktalan Csatár Zsigmond és mosolygó Göndöcs Benedek közt kell egy jó képviselőt választaniok. Ez mindenesetre bajos dolog, mert Göndöcs páter a méhecskéket képviselné a házban, Csatár bá’ pedig a darázsokat. Már pedig a békés-gyulaiak sem nem darázsok, sem nem méhecskék. De ha már két rész közül kell választani, mindig a kisebb részra essék a választás. Hiszen Göndöcs páter ajkáról ájtatosan szól a malaszt, míg Csatár bá’ minden zsidóban legalább is akkora bajt lát, amekkorát a sok törvénykezés okoz ő figyelmének. Békés-gyulai zsidók, mentsétek meg a ház humorát! — Ruhalelosztás. A pécsi izr. hitk. iskola disztermében m. hó 20-án folyt le a szegény tanulók felruházási ünnepélye, melyen a nagyszámú vendégeken kívül dr. Grünhuth Ignácz, iskolaszéki elnök, Glas, T r e n c s i ner, Krausz hitközségi elöljárósági tagok és a tanítói kar volt jelen. A szépen feldíszített terem első padjait a felruházott tanulók — számra 45-en — foglalták el. Az ünnepély kezdetén a tanulók egy templomi éneket énekeltek, mire Klingenberg Jakab igazgató szép szavakkal jellemezte az ünnepély fontosságát, és köszönetet mondott a tanulók nevében mindezoknak, kiknek e jótékonysági aktusban részük volt. Ezután Grünhuth Ignácz dr. iskolaszéki elnök lendületes szavakban beszélt a mai kor áldozatkészség éről s jótékonyságáról. — Végül Pécs sz. királyi városnak, mely tekintélyes összeggel járult e nemes czélhoz, továbbá az izr. hitközségnek, a mely a költségek másik felének viselésére vállalkozott, köszönettel adózott. — Az ünnepély a ״ Hymnusz eléneklésével ért véget. — A magyar antiszemitizmus metropolisában Pozsonyban — mint levelezőnk írja — a csupa keresztény vallású tagokból álló ״ Humanitás“ cz. jótékonyegylet múlt héten 12 zsidó fiút é. p. C. neológ és 6 orthodox népiskolát látogató szegény tanulót látott el téli ruhával. Pompás bizonyíték ez arra nézve, hogy a pozsonyi zsidó heczezeket teljesen elitéli a polgárság józanabb része. — Pozsonyban Polják Albert, az orth. izr. hitközség iskolájának derék igazgatótanitója gyűjtést eszközölt, mely olyan jól ütött ki, hogy belőle az intézetnek 36 szegény tanulóját tetőtől talpig lehetett ellátni téli ruhával. Levelezőnk ez alkalomból felemlíti, hogy azelőtt a Todeszko־ féle ruhagyárczég ingyen készítette el a szegény gyermekeknek szánt téli ruhákat, de az 1882-iki zsidóellenes zavargások miatt az említett czég ruhagyárát (melyben körülbelül 200 ember talál foglalkozást) Bécsbe helyezte át és most a különböző jótékony czélű egyletek a ruhakészítési költségeket is kénytelenek fedezni. A kisvárdai jesuba és talmud tóra iskola ellen már hosszabb idő óta egyre hangoztatják a panaszt, hogy a közegészségügy ártalmára vannak. Legközelebb a városi közegészségügyi bizottság a város képviselő testületéhez kérvényt intézett, hogy az említett iskolákat haladéktalanul zárassa be. Ha a kifogásolt iskolák csakugyan a közegészség ártalmára vannak, nem kétkedünk benne, hogy a kisvárdai zsidók segítenek e bajon; ha ellenben csak az iskolák, mint ilyenek ellen irányul a panasz — mert ilyesmit is rebesgetnek — kifogásuk alaptalanságát bebizonyítják. — Halálozás. Egy veterán, derék tanítót kisértek Veszprémben örök nyugalomra, Löb Áront, ki a veszprémi izr. hitközség iskolájánál több éven át mint rendes tanitó volt alkalmazva. Mint a zsidó tanitók régi tisztes gárdájából való, szép olvasottság és műveltség mellett alapos és terjedelmes ismeretek fölött rendelkezett a héber tudományokban. Elestélő tehetséggel, tiszta, mocsoktalan jellemet egyesített és őrzött meg mindvégig. Szorgalmánál és folytonos iparkodásánál fogva már akkor szerezte meg magának a képesítő okmányt, midőn a tanítói pályára való nyilvános képesítés még a ritkaságok közé tartozott. Irodalmilag is tevékeny volt; a héber iskolai könyvnek számát egy pár műves gyarapította és párt kéziratban szokott mutogatni. Ezen kívül a ״ Néptanítók Lapja“ és az ״ Orsz. magyzr. tanítóegyesület Értesítője“ nem egyszer hoztak egy-egy jó értekezést tollából. Haneורו küzdelmes volt egész élete; ő a zsidó tanítók ama gárdájából való, melynek emberei rövid szünetelés után kénytelenek a vándorbot után nyúlni. Még az 1875. orsz. nyugdíjtörvény kedvezményeiből is előrehaladott kora miatt ki volt zárva, így nem csoda, ha agglegény létére örömtelenül zajlott le 80 évnél tovább terjedt élete. Találóan mondá a gyászbeszédben Hochmuth Marahám főrabbi, hogy egyetlen hibája a korai születés volt. Ha negyven évvel később látja meg legelőször a napvilágot, kiváló állást vívhat ki magának. Temetése általános részvét mellett ment végbe. A főrabbi aron kívül még Szép Lipót mondott a tanitótestület nevében meleg búcsúztatót sírjánál, hová a tanuló-ifjuság, kedves rokonai és ismerősei is kiki־sérték. Legyen áldott emléke! — A pápai izr. krajczár-egylet, mint az előző években, úgy ez évben is lerótta a jótékonyság adóját a szegény tanulókkal szemben. Az egyesület tagjainak, a hitközségnek és egyes adakozóknak nagylelkűsége lehetővé tette, hogy 146 tanulót láttak ea legszükségesebb téli ruházattal. Az izr. iskola térs mében összegyűlt elöljáróság és nagyszámú közönség jelenlétében folyt le az ünnepély, mely a Szózaeléneklésével kezdődött, mire aztán Spitzer Mórt az iskola gondnoka, az egylet tagjainak, az egyes, adakozóknak köszönetet fejezne ki, s a szegény tanulók segélyezését ezentúlra is lelkükre kötötte, a gyermekeket pedig jó magaviseletre és szorgalomra intette. 11