Egyenlőség, 1888 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1888-06-03 / 22. szám
Budapest, vasárnap 1888. Junius 8. 22. szám. VH. évfolyam. Szeretőség és kiadóhivatal TÁRSADALMI HETILAP. Budapest, VI., váczi körút 3. SZERKESZTI hová minden küldemény intézendő. Előfizetési feltételek: Egész évre házhoz küldve . . frt 7. Félévre ... ................................ 3.5 0 Negyedévre 1.75 Egyes szám ára 14 kr. SZABOLCSI MIKSA: MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed• Viktória császárné szava. Csaknem úgy látszott, mintha Brissot-nak azon híres mondása, hogy a szabadság oly étel, melyet nem minden gyomor emészthet meg, Németországra illenék legjobban. Azon országban, melyben a tiszta ész kritikája érlelődött, hol Lessing és Mendelssohn a vadásszabadság és türelmesség magvait már egy évszázad előtt hintették el, ismét felülkerekedtek a Muckerek és pietisták és mióta a diadalmaskodó kard ismét hüvelyében nyugszik, a középkor szertárából keresték elő az előítéletek elrozsdásodott fegyvereit, melyekkel egy évszázad erkölcsi vívmányai ellen szálltak síkra. Lessing Náthánja, a vallásszabadság ezen hőskölteménye rég el van felejtve és csak egy reminiscentia maradt fenn belőle, hogy »a zsidót mégis meg kell égetni!« Az erkölcsök ezen elvadulása, a józan ész trónvesztettsége közepette egy nagy vigaszunk maradt fenn és ez azon tudat, hogy legyen bár a nagy tömeg félrevezetve, borítsák bár el a sötétség felhői a nép egy részének láthatárát, azért a tisztult nézetek egészen kiirtva nincsenek. És ha mindjárt csak egyesek azok, kik letéteményeseikként jelentkeznek, de ezek oly kidomborodott jelenségek, hogy biztos a reményünk, miszerint a szabadság szent tüzét kialudni nem engedik. A hős uralkodó, ki a leghatalmasabb trónon a történet egyik legnagyobb mártyrja, e tekintetben uralkodásának rövid ideje alatt a szellemek felbátorításában és a lankadó erők felelevenítésében máris hervadhatlan érdemeket szerzett magának; ő és oldala mellett azon angyal is, a szabad és büszke Albion nemes leánya az általa táplált világboldogító eszméknek eme buzgó apostola. A német császár ajka még mindig néma, de azon nemes eszméknek, melyek hős lelke mélyében el vannak rejtve, kifejezést ad Viktória , császárné, ki egyik kezével a szegények könyeit szárítja fel, a másikkal pedig elutasítja és elítéli az antiszemitizmus aknamunkáját. »Az antiszemita üzelmeket férjem és én lelkünkből utáljuk. «*) Ezen szavak arany betűkkel lesznek Frigyes császár uralkodásának évkönyveiben feljegyezve. A német császárné eme nyilatkozata méltó pendantia fennen gondolkodó felséges férje trónörökös korában tett ama örökké elfelejthetlen szavainak, melyeket Magnus titkos tanácsoshoz a »National Invalidenn Stiftung« ülésén intézett: »Az antiszemitizmus Németország szégyenfoltja, s ha külföldön vagyok, emiatt az egy dolog miatt szégyenlem német voltomat.« A volt trónörökös eme szavai voltak a sibelet, mely alatt a csüggedt szabadelvűség akkor a harczot ismét felvette. És a német császár betartotta azt, mit a német trónörökös mondott. Hatalmasabb kommentárt nem adhatott szavainak, mint midőn trónralépésekor eme világtörténelmi szavakat üzente nemzetének: »Szivemhez egyaránt közel áll minden polgár, mert a baj napjaiban mindegyik teljesítette kötelességét.« Viktória császárné egy harmadik jelszót tűzött a szabadelvűség és egyenlőség zászlajára. E zászló alá fognak újból sorakozni, e zászlót fogják lobogtatni és győzelemre vinni mindazok, kik az emberiség fejlődésében bizalmukat el nem vesztették. Vajha engedné a Mindenható, ki a nemzeter és népek sorsát igazgatja, hogy Németország nemes császárnéja és vele a szabadság isteni eszméjének minden barátja repesve az örömtől és boldogságtól eme nyilatkozat megerősítését'' hallhatnák még erőteljesen elhangzani a német császár ajkairól!• Dr. Neumann Ármin, országgyűlési képviselő... *)Viktória császárné ezen nyilatkozatát Lüneburgban való tartózkodása alatt az ottani polgármester előtt tette. • ל ■' ••