Egyenlőség, 1888 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1888-07-29 / 30. szám
h elő, mit a jelen voltak állva, kitörő éljenzéssel fogadtak. A sok, figyelemreméltó felszóllalások között kiemelendőnek tartjuk dr. Settman, dr. Feldmann rabbik, Schrank, a zsidó iskola igazgatója és dr. Erőss Samu speech-jeit, és dr. Csillag Zsigmond, a fővárosi munkáspárt egyik vezére, dr. Farkas Emil, pesti izr. hitközségi választmányi tag és Weisz S. Ignácz, a h.m.-vásárhely izr. hitközség elöljárósági tagjának kiválóan sikerült pohárköszöntőit. Egyik hitfelünk, az itteni származású Markbreit Adolf úr jótékonyságáról kell még beszámolnunk, ki fia, Markbreit Sándor, földbirtokossal a szomszédos Tisza- Várkonyból ide átrándult s a hitközség czéljai, valamint az épülőfélben levő leányiskola részére 200 irtot felajánlott. A nemeslelkü adakozó eme tette, ki egy alkalmat sem mulaszt el felhasználatlanul, a melyen a jótékonyság oltárán áldozhat, önmagát dicséri, melynek azonban ezuttali szellemi szerzője, az ünnep hőse, t. i. dr. Vajda Béla rabbi volt, kinek beszéde és egész viselkedése ösztönözte az említett hitsorsost fenti jótékonyságnak ezuttali gyakorlására. Engedje a magyar zsidók Istene, mikép fajunkból a nevezettekhez hasonló, sok ily mester és hive támadjon, ekkor ama prófétai jóslat fog megvalósulást nyerni, mely hajdanában igy szólt elődeinkhez: Izrael nem árvult el.... hanem élni s virágozni fog az idők végtelenéig ! Iskolai értesítők. ív. Az orosházai 6 osztályú zsidó népiskola ez idei értesítőjében több újat és különöset találunk. Új és különös, hogy az értesítő a tantestület 8 ülésének jegyzőkönyvét közli, amit nem helyeslünk, mert vagy a gyűléseiket fogják úgy tartani, hogy az azután belejöhessen az értesítőbe, vagy a jegyzőkönyveket fogják a nyilvánosság számára szerkeszteni, pedig egyikben sem volna köszönet. Egy másik újság, hogy a bibliatanításban, mely már a II. osztályban kezdődik, a leányok is részesülnek. A harmadik, hogy szombaton a leányok is mennek a templomba, ami igen dicséretes, de hogy csakugyan figyelemmel kísérik-e a tóraholvasást a magukkal vitt bibliában, amint az értesítő reméli, azt legyen szabad kétségbe vonnunk. Sokkal érdekesebb és örvendetes jelenség, hogy ugyanazon Orosházán, ahol antisemita képviselőt választottak volt, a zsidó iskola növendékei közt 45 a keresztény, tehát épen 25 százalék, ami ismét arra látszik mutatni, hogy a zsidó iskola jó iskola, s hogy jók a tanerői is, név szerint: dr. Rosenfeld József főrabbi, Holländer Amália, Ehrlich Rózsa, Bérczi Fülöp és Szilágyi Mór, igazgató. * • ־ץ•* A nyitrai polg. fiú- és leányiskola nem felekezeti intézet ugyan, de szívesen veszünk róla tudomást, mert igazgatója, Hirn Lajos hitsorsosunk, mert az intézet 233 tanulója között 156 a mózeshitü és csak 77 a keresztény, mert a nyitrai polgári fiú- és leányiskola hathatós eszköze felvidéki hitsorsosaink művelődésének és magyarosodásának, mivel végül a tanári testületben a zsidó felekezet méltányos arányban van képviselve. E testület tagjai: Hirn Lajos, Bieliczky Elek, Czikó János, Fürst Győző, Halász Gyula, Havasy Béla, Hopfeld Anna, H . 11-rigl Ferencz, Schwach Karolin, Steiner Jakab és Takács György. Végül megjegyezzük, hogy az intézetben szombaton és a zsidó ünnepeken előadások egyáltalában nem tartatnak. ־ן־ A paksi status-quo izr. elemi iskola az idén adta ki első értesítőjét, mely az iskola két évi fennállása idejéről tartalmaz adatokat. Elmondja az iskola keletkezésének történetét, mely egybe esik magának a status-quo hitközségnek születésével. Ennek pedig az 1886-ik évi rabbiválasztás adott létet, a midőn is az addig egységes paksi zsidó hitközség két táborra szakadt és a szóban levő status-quo hitközséget megalkották. Az intézet tanítói: Fischer Regina, Jelinek Márk és Steinberg Zsigmond vezértanitó, kiknek gondjaira az elmúlt 1887/88־ ik iskolai évben 108 gyermek volt bizva. A vallásos érzület emelése czéljából minden szombaton isteni tisztelet rendeztetik az ifjúság számára. (Folytatjuk.) IFCX ? jp±z ״ ZEgyenlőség־“ eredeti "beszédveírta : Viola Miksa. (3. Folytatás.) Bermann úr aludt, Paulina kisasszony eddegélt Alfréd báró csak pár pillanat múlva tekintett jelentőségteljesen Bermannéra. — Igazán nagyon sokat enged meg néha magának ez a leány, — mondá. — Az ön kegyelméből él, önnek a cselédje és mégis nem egyszer tapasztaltam, hogy érzés és műveltség dolgában szeretne kegyeddel egészen egy színvonalra helyezkedni. Mintha bizony nem is születni kellene ahhoz, hogy, mint kegyed, a kiválasztottak ismertető jelét viselhesse valaki homlokán. Talán túlságos elnézéssel van irányában ? — Nem tudok gyöngédtelen lenni, ellenkezik egész természetemmel, — mondá Bermanné. — Önnek fogalma sincs arról a fáradságról, melyet kifejtek, hogy ebbe a leányba némi finomságot oltsak, de igazán semmi másnak nem való, mint cselédnek. — Kár a kegyed drága idejéért, — folytatá Alfréd báró. Én, ha kegyednek lennék, nem fáradoznám vele, hanem egyszerűen utilevelet kötnék talpa alá. — Fájdalom, ezt nem tehetem, — mondá Bermanné. Mégis csak testvére férjemnek, s igy élte JULIUS 29. EGYENLŐSÉG 5 ׳