Egyenlőség, 1893. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1893-07-07 / 27. szám

ÉG.4 1893. julius 7. EGYEN­LŐS szünetel az üzlet. (A fővárosi zsidók ezen a napon közel 80 imaházat töltenek meg.) Megszámlálhatlan vállalatot, gyárat, telepet, bankot, intézetet, egyesületet és üzletet teremtet­­tek és teremtenek folyton a fővárosi zsidók, me­­lyekben ezer meg ezer embernek adnak hivatali, foglalkozási, fejlesztik a haza jólétét és hozzá­­járulnak az ország emeléséhez boldogulásához. A nemzeti munkából is becsülettel kivették ré­­szüket. Képviselőházunkban 9 zsidóhitű követ ül, a főrendiháznak 2 zsidó tagja van, a legma­­gasabb bíróságnál 2 zsidó vallású bírót és a minisztériumokban 2 zsidó osztálytanácsost talá­­lunk. Az államügyészi karban és az alsó bíróság­­ban 4 zsidó tölti be szépen állását. Nem a kva­­lificatión, nem a tehetségen és jellemen múlik, hogy a magasabb­ állásokban oly kevés zsidót találunk. A régi válaszfalak még nem dőltek le teljesen s árnyékuk ott van még egészen. A legkiválóbb bankokban, pénz- és biztosító inté­­zetekben zsidók vezérszerepet visznek, a székes­fővárosi képviseletnek ötödrészét képezik. Zsidó hifi­ orvos 500-an felül működik Budapesten, köztük európai hím tudósok, az ügyvédek közt 420 a zsidó, kik közül hírneves jogi írók, szaktudósok, tanárok, politikusok tűnnek ki. (A zsidó ügyvédek közül hárman kb­. közjegyzői állást foglalnak el.) Tekintélyes a zsidók száma a mér­­nökök és építészek között is és qualitásuk itt sem áll mögötte quantitásuknak. Budapest hala­­dásában és épülésében kitűnő részük van a va­­gyonos zsidóknak, kik palotákat, szebbnél-szebb házakat, díszes nyaralókat építetnek és székes fő-, városunk szépüléséhez igen sokban hozzájárulnak. Kiváló a zsidók része a magyar tudomány­­ban és művészetben. Egyetemünkön, mert még rendes tanárságot zsidó raj­ta el nem érhet, 23 magán- és rendkívüli tanár működik, kik közt találunk tudósokat, kik a világ bármely egyete­­mének válnának becsületére és kik közül 11-en tagjai tudományos akadémiánknak. A m­űegye­­tem liberálisabb, itt zsidó hitű rendes tanárokat is látunk és ezek éppúgy mint rendkívüli és magántanárai, valóban csak becsületére válnak e főiskolának. Imponáló nagy a zsidók száma a hírlapírói téren és a szépirodalomban. Ezt leg­­inkább ilustrálja az a tény, hogy az írók és hírlapírók körének 220 zsidó tagja van. Zsidóhitű magyar művészeket 18-at ismer­­tettünk annak idején ezekben a lapokban. Szá­muk azóta gyarapodott, nagyobbodott benső érté­­kük is és a hazára, melynek fiai, a felekezetre, melynek hívei, uj dicsőséget hoztak. De mit ér mindez, ha a hajdani lókupeczet és szabályrendeletét el nem ismerik? Hátha gondolnának orthodox atyánkfiai Szabolcsi Miksa. Iskolai beszámolók. 1. A pesti izr. hitközség fiúiskolája. Az iskolák beszámolóinak ismertetését, hazánk legnagyobb zsidó iskolájának, a pesti izr. hitk. fiúiskola beszámolójával kezdjük meg. Ez az iskola nem adott ki ugyan nyom­­tatott értesítőt, de működését minden iskolaév elején kiadott órarend-értesítőből és a nagyközség évi költség­­vetéseiből is eléggé megismerhetjük. Illetékes helyen szerzett adatok nyomán ezen iskoláról következőket je­­lenthetjük: Az iskola tágas és minden követelménynek meg­­felelő díszes épületben van elhelyezve. 13 tanteremben ugyanannyi osztályba a lefolyt tanévben 691 tanuló volt beírva. Az évről-évre nagyobb számban jelentkező tanu­­lók a mindenkor áldozatkész hitközséget arra késztették hogy újabb meg újabb párhuzamos osztályokat nyisson A lefolyt tanévben 3 első (155 tanulóval), 3 második (142 tan.), 3 harmadik (167 tan), 2 negyedik (124 tan.), egy ötödik (67 tan.) és egy hatodik (35 tan.) osz­­tálya volt. Hogy mily áldozatok árán tartja fenn a hitközség iskoláját, kitűnik abból a tényből, hogy a fentartás költ­­ségeinél a befolyt tandíjak alig jöhetnek számításba, mi­­vel a tanulóknak több mint két­harmad része, nemcsak hogy tandíjat nem fizet, hanem még tankönyvekkel, tan­­szerekkel és téli ruhával is el lesz látva a hitközség részéről. Zsidó szellemben vezetett és fentartott intézet ez, melyben a mellett, hogy a profán tantárgyakban a nép­­iskolában elérhető legmagasabb tanszést érik el, — a­mit a királyi tanfelügyelő ez évben tett hivatalos láto­­gatása alkalmával is ismételten elismert, — kellő gon­­dot­ fordítanak a héber tantárgyakra is, melyekre min­­den osztályban hetenkint 6 — 8 órát szentelnek. Ámbár a hitközség az interconfessionális iskolák­­ban is gondoskodik a hitoktatásról, ennek hatása és eredménye még­sem lehet oly intenzív, mint a feleke­­zeti iskolában, honnan olyan férfiak kerülnek ki, mint Wahrmann Mór a hitközség e­z évben elhalt elnöke és Kohner Zsigmond ezidőszerinti elnök, kikben a hit- és felekezet iránti lelkesedést már gyermekkorukban éppen ebben az iskolában oltották szivükbe. — A főváros bal­­parti kerületeiben 4693 zsidó vallású fiú látogatja az elemi népiskolát, ezek közül csak 691, tehát alig 15°­0-a­s jár a felekezeti iskolába: ez világosan mutatja, hogy mennyire szükséges még egy jó zsidó fiúiskola, ha a bizonytalan jövő számára megbízható zsidó érzelmű hit­­községi tagokat akarunk nevelni. Ezen kis kitérés után térjünk vissza az iskola is­­mertetéséhez. Tizenhárom tanítója közül 8 elemi, kettő alreáliskolai és három polgári iskolai tanképesítéssel bír. A tanítási nyelv természetesen a magyar és a tanterv a tövi iskolák tantervéhez alkalmazkodik azon módosí­­tással, hogy a héber tantárgyakon kívül — melyek­­ről már megemlékeztünk — nagyobb gondot fordítanak­­ a német nyelv tanítására, mely körülmény azonban rá­

Next