Egyenlőség, 1895. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1895-01-04 / 1. szám
1895. január 4. EGYÉN és a kenyérkeresetnek. Eddig ismeretlen foglalkozások százezreknek nyújtanak új exisztencziát, bővítik a látókört és öregbítik természetesen az állam vagyonát és ezáltal tekintélyét is. A harmadik, igen lényeges faktor az intelligenczia térfoglalása. Az iskolázottság nemzeti vagyon, gyarapodása hatalom ki- és befelé. Tudás és intelligenczia nagy tőke minden más állam életében is, nálunk több ennél, nálunk paizs is, kard is. A növekvő tudás és intelligenczia magyar ebben a hazában és ha nem tudták egy ezreden át legyőzni vagy megnyerni az ország belső ellenségeit erő és hatalom, véghez fogja vinni ezt a csodát magyar tudás és intelligencia békés, emberséges eszközökkel, tisztán fölényével a többi nemzetiségek miveltségi állapota fölött és pusztán azzal a ténynyel, hogy folyton terjed, mindinkább nagyobb erőt képvisel, nagyobb tért tölt be. Mind a három tényezőben becsületes és számarányánál 5-szörte, sőt 10-szerte nagyobb része van a magyar zsidóságnak. Kereskedelmünk fölvirágzásában övé az oroszlánrész, ezt bizonyítani nem kell; akinek szeme van és értelme, az látja és tudja. A kereskedelem szüli a közlekedést, teremt hitelt és pénzpiacot. A gyáripart, mely karöltve jár a vállalkozással és hitellel, nagy részben szintén zsidók teremtették meg és fejlesztik folyton Magyarországon. És az ipar lendítésén is emberségesen közreműködnek a zsidók. Egy pillantás az ipari munka képviselőire könnyen meggyőzhet erről bárkit, sőt arról is, hogy vannak egyes iparágak melyeknek a zsidók, kik a lakosság 4 perczentjét teszik csak, 10, 15, 20, 25 és ennél is nagyobb száztalilát tesznek* (betűszedők, lakatosok, bádogosok, kőfaragók, piktorok, szabók és czipészek). És a tudás és intelligenczia terén is igaz becsületére való helyet foglal el a zsidóhitű magyarság e hazában. Ez utóbbiról akarunk szólani e helyen a jelentés nyomán, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter múlt hó folyamán a magyar országgyűlés elé terjesztett. Nem osztjuk azok nézetét, kik azt hirdetik, hogy a zsidó szülők jobban tennék, ha gyermekeiket mesterségre adnák és nem középiskolákba és egyetemre küldenék. Ez a panasz csak akkor volna jogosult, ha a zsidók a mesterségeket elhanyagolnák, de mikor látjuk, hogy ugyancsak a zsidóság mily hatalmas kontingenst állít az ipar szolgálatába, csak örülhetünk, hogy a közép és felső iskolákba is oly arányban küldi gyermekét, mint egyetlen felekezet sem. Az iskolákat végzett zsidó föltétlenül a magyar intelligencziát szaporítja, azt a hadsereget erősíti, melynek föladata, hogy magyarrá tegye Magyarországot Erdélytől Ausztriáig, Galiczia határától Dalmácziáig; azt, a hadsereget, melynek föladata, hogy tudásával és miveltségével bizalmat öntsön a magyarba, tiszteletet keltsen hazánk iránt a külföldiben, és abban, ki idegen a magyarság iránt ennek saját hazájában vágyat keltsen a magyarhoz való csatlakozásra, azt a meggyőződést keltve 101 benne, hogy a magyar szellem fölénye ellenállhatatlan, és hogy büszkeség és öröm ennek a nemzetnek há fia lenni. Mégegyszer: a magyar intelligenczia e hazában nagy nemzeti vagyon. ׳ * A lefolyt iskolaévben Magyarország minden 100,000 római katholikus lakosázül kikerült 241 gimnáziumi és 49 reáliskolai, összesen 290 középiskolai tanuló. Minden 100,000 görög, katholikus közül 127 gimnáziumi és 5 reáliskolai, összesen 132 középiskolai tanuló. Minden 100,000 görög keleti közül 105 gimnáziumi és 20 reáliskolai, összesen 125 középiskolai tanuló. Minden 100,000 ágostai evangélikus közül 332 gimnáziumi és 80 reáliskolai, összesen 412 középiskolai tanuló. Minden 100,000 evangélikus reformált közül 282 gimnáziumi és 48 reáliskolai, összesen 340 középiskolai tanuló. Minden 100,000 unitárius közül (kik különben csak 55,000-en vannak) 524 gimnáziumi és 54 reáliskolai, összesen 596 középiskolai tanuló. Minden 100,000 zsidó lakos közül 972 gimnáziumi és 461 reáliskolai, összesen 1433 középiskolai tanuló. Ha meggondoljuk, hogy a legtöbb felekezeti középiskolákban a zsidó tanuló a tandíj kétszeresét fizeti, ha meggondoljuk továbbá, hogy az állam rendelkezése alatt álló iskolákba a zsidó tanulóknak csak a fele jár, kalapot kell, hogy emeljünk a zsidó szülők áldozatkészsége előtt. Az 1893—4. iskolaévben összesen 47,871 középiskolai tanulója volt Magyarországnak. (Csak azok jönnek számba, kik az iskolaévet be is fejezték és a vizsgát is letették.) Római katholikus . . 21,024. Görög katholikus 2139. Görög keleti . . ' . 2503. Ág. evangélikus . 4872. Ev. református . 6766. Unitárius .... 366. Zsidó.......................... 10,147. A 47,871 középiskolai tanuló közül gimnáziumba járt 39,197, reáliskolába 8674. Felekezetek szerint: Róm. katholikus járt gimnáziumba 17,529, reáliskolába 3495, görög katholikus: gimnáziumba 2131, reáliskolába 62, görög keleti: gimnáziumba 2166, reáliskolába 347, ág. evangélikus: gimnáziumba 3920, reáliskolába 952, evangélikus református: gimnáziumba 6235, reáliskolába 531, unitárius gimnáziumba 344, reáliskolába 32, zsidó járt gimnáziumba 6882, reáliskolába 3265. A zsidók az összes gimnáziumi tanulók 17 perczentjét, az összes reáliskolai tanulók 37 perczentjét teszik. * Maga az Izr. országos kézműegyesület állandóan 400 zsidó tanonczot helyez el a különböző foglalkozású mestereknél. L . S . G. 3