Egyenlőség, 1897. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
1897-10-10 / 41. szám
41. szám. XVI. évfolyam. Budapest, 1897. október 10. EGYENLŐSÉG Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, V., József tér 10, hová minden küldemény intézendő. Zsidó felekezeti és társadalmi hetilap. SZERKESZTI: SZABOLCSI MIKSA, Előfizetési feltételek: Egész évre házhoz küldve.. . író 4..................................Fél évre a 2 .......................... .. Negyedévre Az »IFJUSÁG«-gal együtt évente két forinttal drágább. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. A A Tartalom: letagadott véráldozatok ((Klapka, Görgey, Táncsics, Haynau, Szemere és Horváth tanuságtételei.) Irta :Szabolcsi Miksa. — A szólásszabadság Bécsben. Irta: Zempléni Árpád. — Az »Egyenlőség« képes újsága. — Barangolások Prágában. Irta: Hazai Henrik. — Reusz Károly utóda. — A szegszárdi templomavatás. — Hírek. Hirdetések. A mellékleten: Palota és sátor. (Vers.) Irta: Paágyi Lajos. — Gyöngyszemek a talmudból és midrasból. — Sátoros ünnepen. (Vers) Irta: Dr. Kiss Arnold. — Az ottomán zsidók babonáiról. Irta :Dánon Ábrahám. — Az állam keze. Irta: Nagy Endre. z »Egyenlőség« külön melléklete: Az »Ifjúság« czimü gyermeklap első száma. (32 oldal). . Naptár: Vasárnap (1897. október 10.) 5658. Tiszi hó 14-ike. Este beköszönt a Sátorok ünnepe. (Szukósz). Hétfő 15־ ike. Szukosz-ünnep első napja. Kedd 16-ika. Szukósz-ünnep második napja. Szerda 17־ ike.a 4 napig tartó colhammeed (félünnep) első napja. Csütörtök 18-ika. Péntek 19-ike. Szombat 20-ika. Labosz-holhammóed. A letagadott véráldozatok. Szedlák Mátyás úr jóval túlhaladta már az emberikor rendes határát. Katona is volt a magyar szabadságharczban : honvéd-tüzérhadnagy. Két ok tehát, amiért kimérni tartozunk őt, ha mindjárt a legszentebb érzelmeiben sértette is meg a hazai zsidóságot. Mint a magyar szabadságharcz tisztje, Szedlák az ijedős ember nem lehetett és hogy bátor férfiú még ma is, bizonyítják »Leleplezései,« miket a »־ evoluczió«-ról (mint a magyar szabadságharczot nevezi) és az emigráczióról csak a napokban tett közzé 76 éves korában, közel félszázaddal az általaismertetett események után. De ha helyén van a bátorsága Szedlák Mátyás úrnak, akkor nem félhet, az igazságtól sem, még akkor sem, ha az ellene szól. Szedlák Mátyás úr maga még tovább megy: keresi az igazságot — mondja — még akkor is, ha az neki kellemetlen. Szépen kérjük azért az öreg urat, fáradjon el a pesti izr. hitközség magyar rabbijához, dr. Kohn Sámuelhez (lakik VII., Holló utcza 4. sz.), ki a magyar zsidók történetében eljutott már a szabadságharcz idejéig és ki, biztosítjuk Szedlák Mátyás urat, a legelőzékenyebben és a legszívesebben fogja őt fogadni. Hatalmas anyagot hordott össze a véres és dicső korszakot illetőleg a pesti zsidók papja és a hazai zsidók történetírója. Van egy gyűjteménye — hivatalos adatok — mely az adományokat — köztük templomi edények szekér számra — sorolja föl, miket zsidó községek 1848 és 1849-ben a haza oltárára letettek; és nem kevésbbé érdekes a szabadságharcz leveretése után elitélt honvédek és magán emberek névsora sem, melyben aránytalanul sok zsidóra fog akadni Szedlák Mátyás úr. Ezek és még más adatok — úgy látszik — nem elégítették még ki a búvárkodó zsidó papot; tanúságot akart, amennyire ez még lehetséges, maguktól a hadvezérektől. Ebből a czélból levelet írt az akkor még életben volt komáromi hőshöz, melyben kérte, tudatná vele, vettek-e részt zsidók a magyar szabadságharczban és minő volt abban maguk tartása ? Az adatokat — azt megírta a rabbi — kutforrásokul akarja fölhasználni története második kötetében, úgy hogy azt, mit a generális úr neki írni fog, a nyilvánosság számára. írottnak fogja tekinteni. Vagy 13 hónappal később dr. Kohn Sámuel a magyar szabadságharcz volt fővezéréhez fordult ugyanazzal a kéréssel, ugyanazzal a megjegyzéssel. És Klapka György is és Görgey Arthur is hosszabb levelekben válaszoltak és amit a generális és a generalissimus írtak, abban, azt hiszem, Szedlák Mátyás, volt honvéd-tüzérhadnagy úr sem fog kétkedni. Mutattassa meg magának ezeket a leveleket, Klapka és Görgey e sajátkezű írásait, e nagybecsű történeti adatokat Szedlák Mátyás úr, hisz keresi az igazságot! — mutattassa meg magának, —beszéltünk dr. Kohnnal és kijelentette, hogy kész örömest mutatja meg azokat nemcsak Szedlák urnak, hanem mindenkinek, ki látni akarja ; — s ha elolvasta, szépen kérjük, tisztelje meg az igazságot Szedlák úr és jelentse ki, hogy tévedett, midőn »Leleplezései «־ ben azt állította, hogy a zsidók igenis jelentkeztek kémeknek, mit jól megfizettek, de elbújtak, midőn a honvédzászlóaljakat összeállították. »A vitézség esetleg vértanúhalállal járhat, ilyen pedig hogy térnék ki zsidótól?« De hát ha nem keresi föl Szedlák úr a zsidó papot ? — hátha nem korrigálja meg állításait ? — Amit a zsi-