Egyenlőség, 1900. január-június (19. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-07 / 1. szám

Siertőeszteséges Kiadóhivatal, Budapest, V.,Váczi־ körút 18. hová minden küldemény intézendő. ime FELEKEZETI JELLEGŰ POLITIKAI ÉS SZÉPIRODALMI KÖZLÖNY. Előfizetési feltételek: Egész évre házhoz küldve , 16 kor Fél évre.................................8 . Negyedévre...........................4 » MEG.IEI.KNIK׳ M I INT X D E IN־ VAS A. JR.JV AJP. A hangsúly. Széll Kálmán nyilatkozata a kormány törhetetlen liberalizmusáról. A magyar nyelvnek egyik jellemző, faji tulaj­­donsága a hangsúly. Törvényeit, szabályait rend­­szerbe foglalni szerfölött bajos, mert noha a nyelv zeneiségének egyik legfőbb alkatrésze, mégis annyira egyéni, hogy el sem tanulható. A­ki nem az anyatejjel szítja be magába a magyarságot, csak a legritkább esetben, vagy épen sohasem válik föltétlen urává a helyes hangsúlyozásnak. Széll Kálmán kétségtelenül telivér magyar s így megnyugodhatunk abban, hogy ott és azt hangsúlyozza, a­mi épen helyén való és szükséges. Újesztendei beszédében példának okáért czél­­szerűnek látta különösen hangsúlyozni a kor­­mánypárt szabadelvűségét. És ez nem henye nyelvjáték, ritmusvál­­tozat volt ezen alkalommal. Nagyon jól érezte ezt maga a miniszterelnök, a parlamenti többség s mindazon hazafiak, a­kiknek lelke oltárán a liberalizmus egy drága szentség, melynek profá­­nálását, eltékozlását aggodalommal s felháboro­­dással látnák. Már pedig gondolkozzék bárki bármikép, a múlt év folyamán létrejött új pártalakulási viszo­­nyok felől, az kétségtelen, hogy a fúzió folytán a szabadelvű párt régi homogeneitása bizonyos, még le nem higgadt, ki nem forrott cháosznak adott helyet, melynek tarka zűrzavarában bizony koronként lényeges folytonossági hiánya ötlött fel a szabadelvűségnek. ÉU7 A jelszavak, a zászló, a kormány­programm minden vitát kizáróan liberális volt, csak a támo­­gatására körébe sereglett tábor mutatott külön­­féle, itt-ott meglehetős sötét színárnyalatot. Az ad hoc liberális nagy urak, akik kifeje­­zetten csak Széll Kálmánnal és Széll Kálmánért szabadelvűek; az egyházpolitikai harczban levitéz­­lett klerikális elemek, akik főként agrárius­­antiszemita hajlamaikból nem csináltak, ma sem csinálnak titkot, végezetül az az örökös érzékeny­­kedő rekrimináló kedv, mely minden alkalom­­mal igyekszik egyet rúgni, csípni azon az át­­kos »régi rendszeren«, mely állítólag véglegesen kimúlt: mindez, mondom, furcsán komplikálta a kormánypárt szabadelvűségi közérzetét. Ezért volt szükséges, czél- és időszerű a változatlan liberalizmus nyomatékos hangsúlyo­­zására az erre leginkább,, sőt egyedül hivatott politikai vezérférfiú, a kormányelnök ajkairól. Jóhiszemű, becsületes és bátor meggyőző­­désű államférfiúnak ismerjük és valljuk Széll Kálmánt, aki kardbojtját, majd a marsall-botot is a szabadelvűség csataterén szerezte meg s szi­­vesen vállalja a haza bölcse politikai hagyaté­­kának letéteményességét. Ez a nagybecsű hagyomány s a vele ösz­­szekötött közbizalom legelső­sorban a szabad­­elvüségnek megalkuvás, engedmény nélkül való ápolására s az utókorra csorbitlanul, sőt meg­­gyarapítva leendő átszállítására kötelez. Bizalommal és megnyugvással látjuk tehát, hogy Széll Kálmán sietett felhasználni a legelső SZERKESZTI: SZABOLCSI MIKSA. Naptár: Vasárnap (1900. január 7.) 5660. Levat­kó 7-ike. Hétfő 8-ika. Kedd 9-ike. Szerda 10-ike. Csütörtök 11-ike. Péntek 12־ ike. Szombat — Labosz-Sira. —­ 13־ ika. Hetiszidra: Besallaeh. (Mózes II. könyve 1.3. fejlete 17. versétől a 17. fejezet végéig.) Haftora: »00־ e tá[ráTisso nevio ésesz lapi­­dósz__«(Bírák 4. fejezete 4. vehetői az 5. fejezet végéig.) Tartalom: A hangsúly. Irta: Dr. Lipcsey Ádám. — A jogérzés degenerácziója. Irta: Dr. Fleischmann Sándor. — Mégegyszer a meczicza. Irta: Horovits Jenő. — Dr. Kaufmann Dávid emléke. — Izraelita ösz­­töndíjak. — Az antiszemitizmus és a kultuszminiszter. — Hírek. — Közgazdaság. — Pályázatok. — Hirdetések. A mellékleten: Állapotok, erkölcsök. Irta: Mardochai Hajehudi. — Gyöngyszemek a talmudból és midrasból. Irta: Szabolcsi Miksa. — Antiszemita emlékkönyvébe. (Wickers von Gogh költeménye). Fordította: Hoboe Andor — A monasztiri imaház. Irta : Illés-Hahn Zsigmond. — Kóborlás közben. Irta: Haber Samu. — Böjtre való gyónás. — Két alak. Sacher-Masoeh­iig beszélye. / w- T] !י ך itt !י n.Y­­*-־ זA -* JjjlUZjjjUm u U .1. J A I . ■׳ ׳■/..•’S . . ...fV A7׳ 1

Next