Egyenlőség, 1900. január-június (19. évfolyam, 1-25. szám)
1900-03-25 / 12. szám
1900. márczius 25. EGYENLŐSÉG. Salamon, Kohn Mór nagykereskedő, Kompolti Ábrahám dr., Kulinyi Zsigmond, Lánczi Adolf, Landesberg Mór, Lichtenberg Mór, Lőw Immánuel dr., Lövész Antal, Lőwinger Salamon, Lőwy Adolf, Magyar Miksa, Manheim Ede, Markovics Lajos, Milkó Sámuel, Murai Vilmos, Neubauer József, Obláth Lipót, Pálfi Lipót, Pálmai Dezső dr., Pártos Simon dr., Patzauer Miksa, Rédnich József dr., Reiniger Jakab, Rex Izsó dr., várhelyi Rósa Izsó dr., Rosenberg János, Rubin József, Schaffer Vilmos, Schweiger Simon, Seiffmann Mór, Singer Mátyás dr., Szabó Jakab, Székely Mihály dr., Szivessy László dr., Szobotka Vilmos, Vajda Jakab Fülöp, Vajda Imre, Várnay Lipót, Virág Sándor, Weiner Miksa, Weisz Mór, Weitzenfeld Zsigmond, Wimmer Fülöp, Winkler Mór. A kultusadó felszólamlási bizottsági tagjaivá lettek : Aczél Soma, Buchalter Lipót, Csányi Sándor, Deutsch Lipót, Frankenstein Vilmos, Fülöp Zsigmond dr., Halmi Mór, Holtzer Kálmán, Kulman József dr., Káldory Soma, Machold Miksa dr., Neu József, Rosenberg Zsigmond, Rózsa Rosenberg Mihály, Vámos Ármin, Schwartz Fülöp, Szécsi Ede, Székelyi Vilmos dr., Ungár Benő, Winkler Bernát, Zápory Nándor dr. Az új képviselő-testület Goldschmidt György dr. elnöklésével csütörtökön d. u. alakította meg a tisztikart. A hitközség elnökévé közfelkiáltással ismét várhelyi Rósa Izsó drt választották, akinek most már hetedizben juttatták ezt a méltóságot. Elsőizben 1881-ben választották meg, de ezen idő előtt is 1878 óta a hitközség elöljáróságának állandóan tagja volt. Az a meleg ragaszkodás, mely ezen a közgyűlésen ismételten nyilvánult, az igaz érdem elismerésének tekinthető. Ennek és a hitközség őszinte hálájának adott kifejezést Goldschmidt dr. is, mikor az Oblath Lipót vezetése mellett Bokor Adolf, Landesberg Mór, Rex Izsó dr. és Rosenfeld Nándor képviselőkből álló küldöttséggel megjelent elnököt üdvözölte. A megválasztást köszönettel fogadta. Programmszerű beszéddel fejtette ki a szükséges teendők sorrendjét és a megkezdett munkálatok folytatását a hitközségnek mostani átalakulás alatt lévő helyzetében. Elsősorban a templom fölépítését, az iskola meleg felkarolását, a jótékony intézmények hathatós támogatását, az alapítványok hűséges kezelését és az ügyek vezetése körüli okszerű takarékosságot jelölte ki a maga és a megválasztandó elöljáróság feladatául. Ezután a hitközség és ennek képviseletében fenálló szép egyetértés további ápolására kérte föl a tagokat. Titkos szavazás útján megválasztottak: Neubauer József kultusz, Magyar Miksa iskolai, Milkó Sámuel pénzügyi, Gottlieb Dávid jótékonysági, Szobotka Vilmos gazdasági elöljáróknak és Szivessy László dr ügyésznek. Iskolaszéki tagok lettek: Lánczi Adolf, Landesberg Mór, Pálmai Dezső dr., Pártos Simon dr., Rex Izsó dr. és Szivessy László dr. Templomatyák: Engelsmann József, Fáhn Adolf, Pollák Cz. József és Schweiger Simon. Gondnokok: Brecher Albert, Czinner Ig. Jakab és Rosenfeld Nándor. Az alapítvány-ellenőrző bizottság elnökéül Lichtenberg Mór, tagjaiul pedig bégavári Back Bernát, Deutsch Lipót, buziási Eisenstädter Róbert, Patzauer Miksa, Vajda Sándor és Winkler Bernát választottak. A kultusz-bizottság tagjai lettek: Blancz Vilmos, Gottlieb Dávid és Kiss Mór. Az eddig működött templomépítő bizottság megbízatását, megújították és az időközben elhalt Pollák Lajos dr. helyébe Vámos Ármin főmérnököt, választották. —ל A zentai főrabbi. Folyó hó 19־ én kísérték örök nyugalomra a zentai hitközségnek 36 éven át volt lelkipásztorát, Klein Salamon főrabbit. Az elhunytat, kit széleskörű tudományánál fogva a héber tudományok szá ן mottevő művelői közé sorolhatunk, hitközségének nemcsak hazánk határain belül, de az egész kontinensen is ׳ dicsőséget, becsülést szerzett; mert hisz alig múlt el hét, hogy vitás egyházi kérdésekben Európa különböző országaiból vélemény végett hozzá nem fordultak volna. Azon conzervatív rabbik közé tartozott, kik nem sánczolják el magukat teljesen a foliánsok mögé.. Klein Salamon hitéletünk szabványainak a legappróbb részletekéig való épségben tartása mellett, 68 éves kora daczára is, iparkodott a vallássosságot a haladó korszellem követelményeivel lehetőleg összeegyeztetni. Szeretett magyarul beszélni, de minden jóakaratú törekvésével sem szerezhetett oly jártasságot, hogy honi nyelven hirdethette volna vallásunk igéit. Felekezetünk minden pártárnulata iránt a legnagyobb tolerentiával viseltetett s talán ez volt az oka annak, hogy ott.11. kortársai néha-néha rossz szemmel néztek rá. Ravatala mellett egyetlen orth. rabbi sem jelent meg — de fiain és vejéin kívül ott volt, a végtisztesség adásán a szegedi, szabadkai, zombori, ókanizsai, mohori főrabbi, dokumentálva azt, hogy az elhunytban nem a pártárnulatot, melyet, képviselt, hanem a puritán jellemű nagy tudóst méltatják. A temetésre a helyi hatóságokon és iskolákon kívül eljöttek a szabadkai, szegedi, óbecsei, tiszaszentmiklósi, zombori, ókanizsai, adai, moholi, paksi, bajai hitközségek képviselői. A gyászszertartás az elhunyt, fiának, Klein József dr. gödöllői rabbinak, a halottas háznál tartott beszédével kezdődött. Utána az elhunyt veje, Tollák Emánuel hitoktató tartott rövid beszédet. E két szónoklat elhangzása után a hitk. elöljárói a tetemet a templomba vitték, hol az emelvényre helyezték, s a hitk. elöljárói, képviselő-testülete és a jelenlevő talmudtudósok kezükben égő gyertyákkal a szokásos körmenetet végezték. A templomban az első szónok Adler Lipót dr. bajai pap, az elhunytnak sógora volt, mijd veje Tollák Fülöp török- becsei rabbi szólott, a megboldogult irodalmi műveiben rejlő szellemi kincseket, isten- és emberszeretetét, méltató. Őt az elhunytnak egy másik veje Büchler Gyula mindszenti rabbi követte. Ezután pedig Száfer Sámuel, a paksi rabbi fia beszélt a nagy veszteségről, mely Izraelt a megdicsőültnek elhalálozása folytán érte. Végül Braun Izsó hitk. elnök a hitközség nevében szívből fakadó szavakban vett az elköltözöttől búcsút. — Miután a szokásos »El Mole racamim« elhangzott, a tetemet a jelenlevők hangos zokogása között kivitték a szentelt csarnokokból, melyekben az élő, majdnem négy évtizeden át, oly lelkesen hirdette Isten dicsőségét. A hitk. kegyeletét egyelőre azzal fejezte ki, hogy »Klein Salamon« névre 1000 koronás alapítványt tett, melynek kamatjai a helybeli szr. iskola azon 2 növendékének adatnak, kik évről-évre a héber tantárgyak tanulásában a legjobb előmenetelt tanúsítják. — A Chevra-Kadisák és jótékonysági egyletek figyelmébe. A bélyeg־ és illetékszabályok valóságos útvesztők, még jogtudóknak is. Nehéz bermek az eligazodás. Emiatt aztán sok hiábavaló kiadás történik, így a legtöbb Chevra-Kadisa a kormányhoz fölterjesztetett alapszabályait bélyeggel látja el. A pesti Chevra-Kadisa új alapszabályait és erre vonatkozó beadványát bélyeg nélkül terjesztette fel, minek folytán ellene felvették a leletet. A chevra-kadisa ez ellen felfolyamodással élt és a pénzügyigazgatóság az illetéki 89. tétel XII. pontja értelmében az előírt illetéket törölte. Az érintett tétel szerint tudományos, művészeti, gazdasági, kegyeleti és jótékony egyletek, amennyiben czéljuk nem pénzbeli nyereségre van irányozva, a közhatóságokhoz és hivatalokhoz intézendő beadványaikra és irataikra nézve, a peres eljárás kivételével, bélyegmentességben részesülnek. Felhívjuk erre az érdekelt testületek vezetőinek figyelmét.