Egyenlőség, 1907. júllius-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1907-07-07 / 27. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Váczi-kiirat 18. Telefonszám: 95—28. ZSIDÓ FELEKEZETI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkeszti: SZABOLCSI MIKSA. Előfizetési feltételek: Egész évre házhoz küldve 16 kor. Félévre ........ 8 . Negyedévre ...... 4 . MEGfJ£L,JE:NIK MINDEN VASARNAP. * Cionisták a reichsrathban. Irta: Mezei Ernő. ״״־׳ A cionizmus fényes győzelmet vívott ki. E fényes győzelme folytán, a cionizmus tökéle­­tesen megbukott. A cionizmus csodás hóditó erőt fejtett ki. És hóditó propagandájával a cionizmus légbe röpítette önmagát. Fényes győ­­zelmeken, csodás hódításokon át világossá vált a világ előtt, hogy a cionista eszmény lelkes hívői úgy általában nem tudják, mit akarnak, nem értik saját eszményüket és még csak az embereket se képesek kiismerni, akiket irányzatuk képvise­­lésével megbízhatnának. Viszont azonban bőven akadnak már, számító vállalkozók, akik jól tudják, mit akarnak maguk a cionismustól, jól értik is, mikép lehessen a cionista tömegek naiv érzését és lelkes képzelődését kiaknázniuk. Ezt a jellemzést mi sugallja nekünk éppen e pillanatban, kell-e azt magyaráznunk? Aki csak a mai európai zsidóság ügyei iránt érdek­­lődik, nem bámul-e meredten arra a különös, rejtelmes, szinte boszorkányos tüneményre, mely az osztrák választások özönvizéből mint gali­­ciai cionista párt emelkedett ki. Csakugyan külö­­nös mód kedvezett a cionista uraknak Izrael istene. Nemcsak, hogy a külön kikerekített zsidó kerületekben juttatott nekik mandátumokat a feltüzesedett hitsorsosi buzgalom, de Galíciának felette bonyolult és kisebbségi képviselettel össze­­kapcsolt választási rendje mellett megesett az is, hogy egy-egy kerületben a pótválasztásnál a cionisták legkisebb pártját segítette győzelemre a lengyeleknek és ruthéneknek egymás iránt való halálos ellenségeskedése, így a ketté vált nemzetiségi hullámok között szerencsésen át­­lábalták saját, külön vörös tengerüket, amelybe a helyi Fáraók belehaltak és mint külön frakció, ime bevonultak az osztrák parlament sivatagába, amely nekik az ígéret földére szolgáló út legyen. Csak éppen a Mózest nem látjuk hozzá. De most helyet foglalván az osztrák parla­­menti pártok vegyes gyülekezetében, megala­­kulván annak rendje és módja szerint külön elnökkel és jegyzővel, az egész világ csodálkozva kérdi, mi lehet az ő parlamenti program­juk, politikai irányzatuk, működési­zervek ? Talán úgy kezdenék meg parlamenti tevékenységüket, hogy átvennék a leghirhedtebb antisemita­ javaslatok örökségét és sürgősen fölszólítanák a kormányt, hogy őket és választóikat Palesztinába küldje, lehetőleg expressz vonattal? Vagy talán úgy értelmeznék cionista programmjukat, hogy külön területi és nyelvi autonómiát fognak követelni közigazgatásban, törvénykezésben, kultúrás intéz­­mények tekintetében, mint a csehek, a ruthének, a szlovének, a déltiroli olaszok ? — Hol van az a geográfiai meghatározás, a­mely erre alapul szolgálhatna, akár csak saját választókerületeik­­ben is? Vagy talán követelni fogják, hogy zsargon beszédeiket teljes szövegükben a parla­­ment jegyzőkönyvébe foglalják, ahogy a csehek saját nyelvükre nézve követelik. No, a jeles fiskálisoktól és tanároktól, kik most a cionizmus parlamenti úttörőiül kívánnak szerepelni, saját hozzátartozóik ugyan sohasem hallották a zsar­­gon édes zengzetét. Nyilvánvaló itt, hogy az a veszedelmes szélsőség, amelynek tüze a cionizmus mozgalmát kezdettől fogva oly nyugtalan lobbanásokkal világította be, ad abszurdum fejlesztette magát az ügyet is. A cionizmust, ahogy első tervezői fogalmazták, első­sorban nagyszerű humanitárius gondolatnak kellett tekinteni. Ahogy Kerzl és társai tervük erkölcsi alapjait megállapították, vagy ami­­lyen célokat Zangwiil és társai kitűztek, lehet a cio­­nizmusban nemes és gyönyörű organizatorikus esz­­mét is látni, mely az üldözötteknek és kizártak­­nak arra is módot kíván teremteni, hogy idegen befolyástól háborítatlanul, speciális faji tehetsé­­geik minden értékét kifejthessék, külön politikai szervezetük talajából egy eredeti kultúra virágjait nevelhessék. Széles tömegekben ez az eszme ősi ösztönöket, forró képzeteket is élesztett fel és ezzel a hatásával a zsidó léleknek igen jellem­ POLITIKAI JELLEGŰ.

Next