Egyenlőség, 1910. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1910-11-27 / 48. szám
1910. november 27.___________________E 0 Y E N L Ó SÉG • (Melléklet) 3 — Régi temető kiürítése. Hogy az ősök iránti ,kegyelet véreinkből ki nem halt, annak tanuságtételét újabban a dárdai Chevra Kadisa adta. Dárda Baranya megyének az az egyetlen községe, ahol, mint az Eszterházyak kegyurasága alatt állott majd minden nagyobb helyen, a vallási türelmetlenség szenvedésteli századaiban a zsidóságasylumot kapott. Nagyszámú község ugyan nem lehetett, de mégis község volt, melyben egy pár nevesebb rabbi élt, tanított. Volt temetője, melyben a hívők temetkeztek s ottan rabbijait, tudósait földi pályafutásuk után, — mint akkor hitték — helyezték el végső nyugalomra. Ennek, a most egy nagyobbszerü gyártelep tulajdonát képező temető helyén a gyár építeni akarván, nehogy az ősök ott porladó csontjai sírjaikból kidobassanak, széjjelszórassanak, a dárdai Chevra Kadisa a régi sírokat kibontatta, s az azokban talált maradványokat jelenlegi temetőjében helyezte el, kegyeletes kötelességet róván׳ azok iránt, akik keserű, nehéz időkben éltek, laktak e községben, ápolták a tudományokat s terjesztették a vallás, a hit világosságát. Folyó hó 20-án folyt le a gyászszertartás az összes dárdai, ,sok járásbeli zsidó és nagyszámú más vallású közönség jelenlétében, mely alkalommal a régi, most már kiürített temetőben Flesch Ármin dr. mohácsi, az új temetőben, a sír előtt pedig Ungár Simon dr. eszéki főrabbi tartott alkalomszerű szép beszédet. A feltalált 36 tetem, közötte két rabbinusé, nyolc koporsóban, közös sírba helyeztetett el. A régi sírkövek az új sír fölé állíttattak, de külön emlékkővel is el fognak láttatni. Az egyik koporsóba a sírbontás és újbóli elhelyezés történetét magában foglaló pergamenra irt emlékiratot helyeztek el, melyet a Chevra választmánya és a temetésnél részt vett mohácsi és eszéki rabbi ־ is aláirt.| §— A zempléni zsidók múltja. A Zemplén vármegye főlevéltárosa, Dongó Gyárfás Géza szerkesztésében megjelenő ,,Adalékok Zemplén vármegye történetéhez״ című folyóirat jelen évi XVI-ik évfolyamának legutóbbi füzeteiben Goldberger Izidor dr. sátoraljaújhelyi rabbi ״ Zemplén vármegyei zsidó családfők“ címü dolgozata a napokban jelent meg. Ezen munka azért válik igazán figyelemre méltóvá, mert a zempléni zsidóság múltjáról eddig alig tudtunk valamit, bár Zemplén vármegyében évszázadokóta laknak zsidók. Hogy ez tény, bizonyítja az 1550—1690-es évek között élt Szerkesz Joén responsuma, amely szerint lengyel zsidók a Rákóczi fejedelmi házzal összeköttetésben állván, a zemplémi zsidók borainak rituális kezelését ellenőrzik. A XVIII. századtól napjainkig már sűrűbb adatokra akadt szerző, aki rendkívül nagy fáradtsággal kutatott Zemplén vármegye levéltárában. — Gyászünnepély. A sátoraljaújhelyi statusquo hitközség elhunyt papja Weisz Kálmán sírkövét f. hó 17-ikén ünnepélyes keretben adta át rendeltetésének. Eibenschutz Izsák főkántor El mole radamimja után Weisz Mór dr. törökszentmiklósi főrabbi, a boldogult fia, a pap magasztos hivatását fejtegette eszmékben gazdag emlékbeszéde során. A közönség épült rajta. Blau J. felsőtóvári hitoktató és rabbihelyettes is, a megboldogultnak veje, szép beszédet mondott. — Elismerés egy főkántornak. A galgóci hitközség uj főkántora, Salzmann Lajos, a főünnepi istentiszteletek során énekével annyira megnyerte hallgatóit, hogy a község asszonyai — élükön Rosenfeld Simonnéval és Eisler Izidornéval — elismerésük kifejezésre juttatása céljából, gyűjtés útján emléktárgyakat szereztek be és nyújtottak át. Az emléktárgyak egy értékes ezüst menora és még két, nem kevésbbé értékes ezüst szertartási tárgy. Az ajándékokat sok aláírással ellátott ajánlással jutatták el a főkántorhoz, akit a figyelmességek természetesen megleptek. — Tóratanulás. Debrecenben a tóratanulásra nagy gondot fordítanak. A Siur Chevra, mely Krausz Vilmos főrabbi buzdítására jött létre, már 10 éve áll fönn. Ebben tudnivágyó buzgó férfiak a főrabbi vezetése alatt oly szorgalmasan tanultak, hogy a jubiláns egyesület most már a negyedik kötetet, a Peszachim tranktatusát fejezi be ünnepélyes sziámmal. Krausz József rabbijelölt fáradsága folytán most új talmudtanuló egyesület jött létre Debrecenben. Ez az ifjúság, kereskedő és iparos, képzésére veti a fősúlyt. Esti tanfolyamokat tart. A tekintetben is nagyon értékes alkotás, hogy az egyesület alapítói, úgy az orth., mint a statusquo hitközség vezérfiait, megnyerték az egyesület számára s igy ezek együttműködése is biztosítja az egyesület jövőjét. A megnyitó ünnepélyen mindkét hitközség szine-java és 50 főnyi tanuló jelent meg Az egyesület védnöke Krausz Vilmos főrabbi, díszelnökei: Rosinger Lajos és Klein Ignác hitk. elnökök, elnök Rosenfell Sámuel. — Gyermekek felruházása. Az idén korábban köszöntött be a tél, mint az utóbbi években megszoktuk s ezért kétszeresen helyén való, hogy a szegény iskolás gyermekek felruházása megkezdődött. A héten Békés Csabáról jelentik, hogy az ottani Malbis Arumim egyesület 30 iskolás gyermekről gondoskodott jó meleg ruhával. A kiosztás ünnepség keretében történt. A gyermekek elénekelték a Szózatot, azután Szamek Ignác dr. egyesületi és Reisz Simon hitközségi elnök beszéltek. Végül a Hymnuszt énekelték. — Halálozások. Fischer Ignác dr. a sümegi hitközség elnöke f. hó 21-ikén elhunyt. Mint orvos emberbaráti munkát végzett, felekezeti közügyeinkkel szívesen foglalkozott és hitközsége fölvirágoztatásán sokat és lelkesen fáradozott. F. hó 23-ikán temették megillető nagy részvéttel. Mandl Mór, a jászberényi hitközség elnöke, 66 éves korában elhunyt.. Több mint másfél évtizedig állott hitközsége élén, mely egymásután 6 ízben választotta elnökévé. Békeszerető természetével megszüntette a pártviszályokat és hitközségét a komoly munka szolgálatába állította. Igen nagy részvéttel temették. Végtisztességén megjelent a város tanácsa élén a polgármesterrel, a helybeli tantestületek és hatóságok kiküldött képviselői. Tartalmas életét a helybeli rabbi Boehler Áron és Büchler Márton, az orosházi pap, méltatta. A temetés napján a hitközség és a chevra-kadisa koszorúváltság címén jelentékenyebb összeget osztott szét a szegények között. így jutott kifejezésre az a nagy becsülés, mely életében körülvette s amit meg is érdemelt, mert nem volt nemes felekezeti vagy emberbaráti mozgalom, melyben tényleges részt nem vett volna. Kohn Márton, a Temesvár gyárvárosi chevra kadisa elnöke s a hitközségi képviselet tagja, Friedmann és Kohn szeszgyáros cég beltagja f. hó 22-ikén élete 60-ik évében elhunyt. Nagy buzgalommal és hozzáértéssel vezette a győrvárosi chevra kadisát. Jámbor szép életet élt és sok jót tett. A közbecsülés, amire ezen a réren is szert tett, megnyilatkozott temetésén. Végtisztességén a győrvárosi és józsefvárosi orthodox hitközségek, valamint a belvárosi hitközség küldöttsége is megjelent. Azonfelül a város többi felekezeti testületei, számos nagy ipari vállalat, kereskedelmi testület képviselői jöttek el. Tartalmas életét Singer Jakab dr. főrabbi szivhezszólóan méltatta. — Hymen. Liebermann Leó, aki, rabbi, budapesti főgymnáziumi vallástanár jegyet váltott Tabon id. Herzog Mór leányával, Zsenike kisasszonynyal. Quitt Géza Budapestről jegyet váltott Quitt Jakab leányával, Karola kisasszonnyal.