Egyenlőség, 1911. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1911-07-02 / 27. szám
Budapest, 1911. július 2. XXX. évfolyam, 27. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I POLITIKAI JELLEGŰ, I Előfizetési feltételek : Budapest, VII., Lövölde-tér 2 f a, zsidó felekezeti és társadalmi hetilap. Egész évre házhoz küldve 20 K ——— Fél évre — — — — 10 ״ Telefonszám: 95—28. | Szerkeszti : SZABOLCSI MIKSA. ] Negyed évre_________ _״ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Lapunk mai száma 24 oldal. Szövetkezeti eredmények: A fogyasztási szövetkezetek káros hatásai valamivel feltűnőbben kezdenek jelentkezni, mint ahogy azoknak a honboldogítóknak, akik fogyasztási szövetkezetekkel akarnak népjólétet, közmegelégedést és főképpen olcsó munkaerőt teremteni — kellemes lehet. Az országban annyi már a fogyasztási szövetkezet, amennyire viszonylag más ország nem hivatkozhatik. Hangya is, meg keresztény jelzőt viselő is. Az általános nagy hatások, amiket tőlük vártak, róluk regéltek és kidicsérnek annyiszor, ahányszor arra a fórumon és a fogyasztási szövetkezet részére szerzendő új szenvedő alanyok tettre serkentése alkalmával szükségük van , nem váltak be. Az év elején megtartott népszámlálás megállapította, hogy kerek 700.000 emberrel kevesebb az adófizető és a munkáskéz ebben az országban, mint ahánynak a természetes szaporodás következtében lennie kellene. Pedig a természetes szaporodás rendje is annyira visszafejlődött, hogy lebunkóznak oly tudósokat, akik bizonyos esetekben a szaporodási korrektúra jogos voltát elismerik. A szövetkezeti eszmétől az anyák nem lettek termékenyebbekké és nem képesek pótolni a kivándorló parasztokat, akiknek jobb kenyérkeresetre való kiszállításához egy hajóstársaság nem is volt elegendő. A másikkal a Pool-lal kellett megtoldani. Férfilakosságtól elnéptelenedett faluk. Serege hiányzó katonakötelesek az újabb eredmények. No, meg az italmérések elszaporodása. Mert fogyasztási szövetkezet italmérés nélkül — ma már el sem képzelhető. A pap, tanító, jegyző, biró: a falu ezen vezetői a legjobb pálinkamérők. Az ő vezetésük alatt könnyebben esik az ivás, a dorbézolás, a család fentartására szükséges, keservesen szerzett kereset elpocsékolása. ״ A lakosságra majdnem háromszor annyi italmérés esik, mint iskola. 1908-ban 66,220 helyen mérték az italt és csak 26,547 elemi iskolában a legszükségesebb tudnivalókat. A pénzügyminiszter az idén már meg is sokalta a dolgot és arra utasította a pénzügyigazgatóságokat, hogy a szövetkezetek italmérési kérelmének elbírálása körül járjanak el nagyobb körültekintéssel és tanúsítsanak több szigort — azonban a magyarországi szövetkezetek szövetségének nem akadt sürgősebb dolga, mint felírni a pénzügyminiszterhez, hogy vonja vissza szóbanforgó rendeletét. Pedig 1907/908-ban 20°/°־ kal több hektoliterfokú szeszt termeltünk, mint 5 évvel ezelőtt és égetett szeszes folyadék-exportunk is leszállott az 1906. évi 124,000 mm.-ról, 1909-ben 105000 mm.-ra. Itthon kell a sok szesz, a termelt többlet és az export csökkenése folytán maradó fölösleg. Ez a fogyasztási szövetkezeti italmérések szaporodásának következménye. Mert ne tessék azt hinni, hogy amikor a régi pálinkamérőktől elszedik a jogosítványokat s akiktől el nem szedik, azok egy nagy része, mert a fogyasztási szövetkezetek földönfutókká teszik őket, visszaadja jogosítványát, akkor a régi italmérők volnának a szeszfogyasztás növekvéséért felelősekké tehetők. Nem, ez az érdem kizárólag a fogyasztási szövetkezeteké. Meg is látszik a hatása. A népmentő fogyasztási szövetkezetek sem tarthatják magukat a végletekig. Még mindig több alakul, mint amennyi megszűnik, de a megszűnés már nem ritka. Az 1910. év folyamán 34 fogyasztási szövetkezet töröltette a cégét és 30 mondotta ki a felszámolást. Ellenben 146 alakult. A cégtörlés korábbi évek határozatának folyománya, a felszámolások kimondása — múlt évi eredmény. Tehát a fogyasztási szövetkezeteknek 20—21 százaléka adja be már évente a kulcsot. Természetesen ezt, valamint a szeszfogyasztás emelkedését sem veszik bele azokba a szemléltető ábrákba, amelyek növekvő és felhízó gazdaemberek sorozatában mutatják be a fogyasztási szövetkezetek fejlődését. Az arány még nem túlságosan nagy. Mégpedig azért nem, mert a