Egyenlőség, 1916. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1916-12-09 / 49. szám

- . . 1916 december 9. EGYENLŐSÉG ~ 17 - sel. Dicséri rendithetlen bátorságát, kitartását a szenvedések tűrésében és jó szolgálatait, melyet mint muníciós osztag teljesített. A légió legnagyobbrészt intelligens, fiatal, túlnyomóan az iskolákból elbocsátott, Oroszországból Palesztinába vándorolt és a szerző szerint a háború kitörésekor , a török kormány által kiutasított diákokból alakult. Az önkéntes katonáskodásra vállalkozó ifjakat nem csekély mértékben lelkesítette az a körülmény, hogy csupa zsidóból, héber vezényleti nyelvvel és zsidó jelvénnyel (a cionisták csillagával) ezúttal teremtették meg az első katonai csapatot. Nehéz szolgálatukat, miközben a csapatnak több mint a fele halva vagy sebesülten maradt a csatatéren, annál nagyobb bátorsággal végezték, mert — angol részről ez volt a kilátásba helyezett jutalom — a szentföld meghódításában való segédkezésről és jelenleg szenvedő hittestvéreik jövőjének előkészítéséről volt szó. Miután a gallipolii vállalkozás balul ütött ki, a cionista légiót, mely időközben új anyaggal szaporodott, részben elbocsátották, egy része pedig önként állott be az angol hadseregbe. A cionista légió alapítása után majdnem két évvel Szabotinzki, a Londonban élő orosz zsidó író, újra azon fáradozik, hogy a zsidó légiót feltámassza és a hazátlanokká tett zsidóhitűek érdekeinek védelmére az ántant csapatai mellé sorakoztassa. Mindez csak mint a nagy idők egyik följegyzésreméltó adaléka érdekel minket, mert annak szükségességét, hogy földönfutókká lett hitfeleink helyzetének javítására külön zsidó csapatokbban és cionista jelszavak alatt kelljen küzdeni — belátni ma még kevésbé tudjuk, mint ezelőtt. — Hymen. Klein Boldizsár budapesti tekintélyes vállalkozónak leányát, Paula kisasszonyt, a napokban nőül vette Hegyi József dr. ügyvéd Ungvárról. — Halálozások. Fischer Bernát, a Fischer és Kohn budapesti posztónagykereskedő cég alapító főnöke, a pátriárkák korán túl, 82 éves korában elhunyt. A fővárosi zsidóság érdemes alkotó elemét vesztette el benne. Istenfélő, jámbor életet élt, támogatója volt szegényeknek és ügyefogyottaknak. A pesti hitközség, a chevra kadisa és a fiúárvaház munkájából kivette a reáeső részt. Cégét 44 évvel ezelőtt alapította, a főváros kereskedelmének értékes tényezőjévé tette és a jól végzett 42 évi munka után vonult vissza a magánéletbe. Temetésén tisztelői felekezeti különbség nélkül jelentek meg. Nagy és előkelő rokonság gyászolja. •Freund Miklós, a cég beltagja és Kohn Adolf sógorukat vesztették el benne. Rosenberg Ignácné, szül. Wodianer Jozefa, a hódmezővásárhelyi hitközség egykor volt titkárának, utóbb a chevra kadisa gondnokának hitvese, hosszas szenvedés után, életének 74-ik évében elhunyt. A ritka szívjóságú úrnő temetése nagy részvéttel ment végbe. Tartalmas, szép életét Leltmann Lajos főrabbi szívhezszólóan méltatta. Férjén kívül egy leánya, özv. Borostyán Lajosné és előkelő rokonság gyászolják. A nagytapolcsányi hitközséget nagy gyász érte. Sok éven át volt elnöke, Schwartz Jakab, 71 éves korában, e hó 4-én meghalt. Vallásos életét és tevékenységének nagy részét hitközsége felvirágoztatására forrdította. Templomának építése nevéhez fűződik. Halálát öt fia és két leánya gyászolja. — Levél a fogságból. Nikolsk Ussurieskyből, Ázsiából kaptuk a héten az alábbi levelet, mely folyó évi április 4־ én íródott s küldője rég elkerülhetett Magyarországból, mert még boldogult mesterünk, Szabolcsi Miksa nevére címezte, aki már több mint ötnegyedéve hagyott itt bennünket. Az aláírás nyilvánvalóan elváltoztatott név: Regnivol Halevi. A vezetéknév visszafele olvasva Lövingert jelent. Tehát a levélíró Lövinger Halevi, akit mi nem ismerünk. Nyilvánvalóan panaszt kíván a kormány elé juttatni, amely arról szól, hogy az amerikai konzul, aki a hadifoglyokat Nikolsk Ussurieskyben meglátogatta, pénzsegélyt hozott, de abból a zsidóhitű magyar és osztrák katonák nem kaptak, s hogy a zsidó foglyokat a más vallásuaktól elválasztják. A németnyelvű levél magyar fordítása ez: ״ Igen tisztelt Szabolcsi úr! Tisztelettel kérem, szíveskedjék soraimat a kormánynyal közölni, amely tőlem írást kapni nem tud. Ma meglátogatott bennünket az amerikai konzul, aki a hadifoglyok részére pénzsegélyt hozott. Minden katona kapott két rubelt és az őrmesterek öt rubelt, csak az osztrák és magyar zsidók nem kaptak ebből a pénzből. Továbbá értesítettek bennünket, hogy a hadifoglyokat mind beviszik Oroszországba, csak a zsidók maradnak itt Ázsiában. Egyéb újság nincs. Tisztelek minden ismerőst és maradok őszinte barátja, Regnirel Halevi.“ A napközi otthon jelentése. A Wesselékyi utcai zsidó iskolából minden héten kétszer száz gyerek hagyta itt egy napra Pestet, minden héten kétszer száz gyermek ment el a Dunához fürdeni és száz hadbavonult apa dologba járó asszonyának a vállain lesz kevesebb a gond. Tizenhat esztendővel ezelőtt Stern Ábrahám, a kitűnő pedagógus volt az első, aki a napközi otthonok tervét felvetette Magyarországon és a háborúban is Stern Ábrahámé és vele a magyar zsidó gyermeknevelésé az érdem, hogy a szegény gyerekek nyári vakációjáról gondoskodás történik.. A napközi otthon, amelynek működéséről gyakran jelent meg már tudósítás e lap hasábjain, a háborúban kibővítette a működését és programmjába felvette azt is, hogy a vizsgák után, a vakációban is gondoskodni kíván a hadbavonult apák gyerekeiről. A cél az volt: levenni a gyerekekről való gondoskodás nehéz terhét a munkába járó anyáról és gondoskodni arról, hogy a gyerekek ne maradjanak felügyelet nélkül. A szép és humánus tervet az iskola az elmúlt esztendőben valósította meg először. A hitközség is méltányolta az akciót, mert a napközi otthon nyári munkájára külön ezer koronát engedélyezett és ezt az összeget az idén is kiutalta. Természetesen ez az összeg nem fedezte a kiadásokat, de akadtak nemesszívű filantrópok akadtak az idén is, akik a hiányt nemes adományaikkal pótolták. A múlt esztendőben jelentékeny összeget emésztett fel a gyerekek fürdőzési költsége. Az idén ez a tétel eltűnt a költségvetésből, ugyanis a Ferenc József Kereskedelmi Kórház nemesszívü vezetősége megengedte, hogy a száz gyerek minden héten kétszer, kedden és pénteken felkeresse és ingyen használhassa a kórház dunai uszodáját. Azokon a napokon, amikor a fiúk uszodába mennek, ezzel telik el az egész délelőtt, ilyenkor délután bejönnek az iskolába és vagy a könyvtárban Olvasnak, vagy pedig az udvaron játszadoznak egymással. Természetesen mindez tanári felügyelete mellett történik. , A 40 év óta fennálló köz- UCD7 FTTFPFM KHIAM רשכ konyhai ■ Kitűnő italok! ■ Lelkiismeretes kedvességnek örvendő 16 ■י1י6״ kiszolgálás! ■NIRZ SIMON csakis az eddigi helyen Budapest, V., Viuoa csiszár-ut 4. ■ Kérem Össze nem cserélni hasonló hangzású újabb keletű céggel.