Egyenlőség, 1918. január-június (37. évfolyam, 1-25. szám)
1918-01-05 / 1. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Személynök״ utca 25. sz. Telefonszámok: Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvkiadóvállalat..__ ...־ .........95-28 . Hirdetési osztály ._............ ... 85-91. Nyomda __..................................145-06. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztette 1886—1915 Szerkeszti SZABOLCSI MIKSA. DE SZABOLCSI LAJOS. Hirdetési osztály: VII., Kertész utca 16. szám. Előfizetési feltételek: Egész évre ... ... ... 28 korona. Fél évre ................ 14 korona. Negyed évre............ 7 korona. .... Egyes szám ára 60 fillér....... A MAGYAR ZSIDÓSÁG POÉTIKAI HETILAPJA. A XXXVII. évfolyam. A polgári esztendő, amely e héten vált a maga teljességében a történelemés küzdelmek szakadatlan láncolata volt. Kezdete és vége s ami e két határkő távolságába esik, az egész tartalom, izompusztító és szellemölő forrása az egymásba fonódó, mindig új harcokat nemgyő ksrmeszítéseknek és érvényesülési törekvéseknek. Vér- és acéleső verte a magyar nemzetet, irigység és rágalom férge morzsolta ráadásul a zsidóság gyökerét és törzsét, mely egyik meginhatlan pillére maradt az ellenséges támadásokkal szemben helytálló nemzeti akaratnak. "■׳־־ ׳• A letűnt év hajnalának haladásakor még lengyel és román hittestvéreink új helyzetének kiépítésén, megérett, vagy érlelődő sorsának javításán munkálkodhattunk, de minél több küzdelmes nap pergett le az elpattanásig felajzott idegekkel folytatott harcokban, annál feszülőbb figyelemmel kellett szemünket a magyar zsidóság kikezdett és megtámadott pozíciója felé fordítanunk. A régi belső ellenfelek, a frontokon kötött új vérszerződés hatásainak ellensúlyozására és a megnehezedett élet uj vámszedői felé nyomuló, megáradt panaszfolyamok utjának eltékelése, céljából, előkeresték és fölsorakoztatták kipróbált fegyvertársaikat s ha uj gúnyába öltöztették is őket, bevitézlett vakmerőségükkel indítottak munkába. Az Egyenlőség így az elé a kényszerhelyzet elé került, hogy visszazökkenjen abba az eredendő álláspontjába, amely annak idején életet adott neki. A hit- és felekezetvédelem terén akadtak megújult feladatai. Felütötte fejét a tudományos■■ antiszemitizmus, amelynek kivédése teljesen az Egyenlőség hivatásává vált. A rutég-kazár prolk ■־־׳' izgatni próbáló papról a talmudhamisítást épp úgy az Egyenlőség sütötte ki, mint rpv minden fegyverével és módszerével támadásra indult nagyváradi professzorra a végével bizonyította rá, hogy tudatlan és izgató. Amily vehemenciával pedig ezekkel rézte le azt a másik különös támadást is, amely a modern szociológia ábrázatát rág mezébe mártott öldöklő méreggel kívánt eredményeket elérni, iidem erőnk kifejtésére ösztökélő küzdelmek voltak ezek. Nemcsak az a siker járt ,más munka újrakezdői visszamenekültek odvaikba és meglapultak a saját árnyé, a magyar zsidóság kilendült abból a közönyből, amely maga nem bolygatta felen ■ már-már úrrá lett fölötte. A támadások célpontjába fogott felekezetből, mint annyiszor ׳ os, bátor, szinte félelmetesen ellenállásra kész, egységes nagy tábor lett. Amit szép, nehéz elérni min magunknak, azt, csaknem egyik napról a másikra, megteremtette az és válogatásra be nem rendezkedett, orozva közeledő vállalkozása. Önmagukat találföllobogtak pernyéjük alól és lángjuk hirdette újra, hogy életszikrájuk még nem hunyt szédelmi szükségszerűség megnyilatkozása volt ez. Mert a magyar zsidóság ellenírás kestégetése után, amint az Egyenlőségnek még idejében felfednie sikerült,az rongyában tett előkészületek közepette nagy politikai sérelem éles vonalai villogtak lánk benne,■ vagy megállapítanunk felőle: fölösleges munka volna. Elég reámutatnikai sérelem, melynek eloszlatása a zsidó vallás recipiálása óta az Egyenlőségnek ’ hűségével elért — legnagyobb politikai diadala, testet nem ölthetett, mert a társadalmi magyar zsidó * 1' mozdulás-■,készülő י^״ sérelem fölfedett hírére félés-־ y' י ' , kadatlanul gazdagította; a se, tudományos és irodalmi