Egyenlőség, 1919 (38. évfolyam, 1-31. szám)
1919-01-04 / 1. szám
Szerkesztőség׳ és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Személynök-utca 25. az: Telefonszámok: Szerkesztőség׳, kiadóhivatal £3 könyvkiadóvállalat_______________95-28. Hirdetési osztály _ ■_özéé( 106-47.־ Nyomda ______________ 113-06־. 1 mm zsidó? MEGJELENIK 2N VASÁRNAP. MINDJ Szerkesztett« 11915—886־• Szerkeszti SZABOLCSI MIKSA. DE SZABOLCSI LAJOS. 116 POLÍTIUM HETILAPJA. Hirdetési osztály: VII., Kertész utca 16. szám. Előfizetési feltételek־. Egész évre 50.—pkoronp; Félévre _____ 25.-- korona' Negyed évre____12.59.kor0MD •״■ Egyes szám ára 1kor־ ׳■״*׳ ej■ '׳ ?r! ) ■' ׳״׳־ i-Vai &*sBbS§B« $<■'% / ’ 1» ־«.:feríP /■>/:י ־.■* . U•"■’׳ ־-"'■ ','■-:'׳׳;-'י ■ ׳:׳./; ■* • ■' ■...... .....-■-■־■־ —■ך^ ׳ -י*^־ ■------־ ------< aáww iwliMniftiUffi 11>11^)lW111^««1j»r»^1Ni»^ww8nw1iigaQ VÍIIv ׳:'évfpíyáiit A XXX V/íí.évfolyam. Megbénultad, láztól gyötörve, vánszorgott a múlandóság felé az immár véget, ért esztendő, mely rumkában és megpróbáltatásokban, vívódásokban és szenvedésekben, eseményekben és világtörténelmi mozzanatokban évszázadok tartalmát foglalta magában. Keserveiből mindnyájunknak több jutott, mint ritka ,öröméből: /Az Egyenlőség együtt érzett, együtt cselekedett, egybeforrott jelenségeivel mint képviselője ama milliónyi zsidós hiti magyarnak, kinek a faván minden máshiti magyaréval összeolvadva zendült föl a nemzeti ima: hazádnak, rendületlenül. /S nagy tusában, amit létünkért megvívni végezetül teánk mért a Mindenható rendelése, továbbá is egyek vagyunk, bár sorainkból is százezreket szakítok ki a boldogulásukat külön kereső nemzetiségek mohó étvágya. Kötelékeinket nem lazította meg a mi keserűségeink külön hagyományos iskolája. Az ezer sebből vérző- nemzet elé hiába vetettek minket bűnbakul, vagy állítottak villámhárítónak: kötelességeink tudata és honszerelmünk érzése elménkben el nem homályosodva, szívünkben ki nem lobbant. Továbbra is eleven életet élnek bennünk és mindazokban, akiknek nevében beszélni és akikért helytállani az Egyenlőségnek majdnem, négy évtized óta szünetlenül megutaló hivatása. Valamiképpen a megelőző esztendőkben, azonképpen a fájdalmaiban most lehanyatlottnak a során 13 híven teljesítetjük a hivatásunkat. Vallási és politikai téren száz meg száz csatát vívtunk meg a magyar zsidóságért. Verekedtünk érte egy háznagyokkal, miniszterekkel, politikák társadalmi és felekezeti szervezetekkel, s hogy oldott kéve ne legyen, hogy a rákényszerített harcot bizakodva, megnyugvással állam és emberszerelő tevékenységét összefoglalva irányítani tudja. ■önönmaga részére is segítettük megteremteni a védőtestületet. Mellette az Egyenlőség a belső misszió feladatait is gondos kertészként hagyományos szellemben ápolta. A vallásos zsidó érzést tanulmányokkal és könyvekkel tartotta ébren. Olvasói szívét megnyitotta az emberszeretet művei számára és e célra szánt évi gyűjtéseit félmillió koronát meghaladó eredménynyel zárta le. A polgári újév hajnalán, nehéz, terhes felhőktől sötét égboltozatra esik a tekintetünk és bizonytalan ingadozó jövő felé néz a szemünk. Sok ezren, akikhez a múlt évben ilyenkor még bizalommal intézhettük szavunkat, éjszakit fia ötünk, idegen imperiumok jármába hajtva, nehéz szívvel lesik, várják az ünnep köszöntő esihajnali est tagot. Azt üzenjük nekik, el ne csüggedjenek. Velük érzünk, értük is viaskodunk, mindannyian, akiket az égés anyaja szó és a hit szent kötelékei fűztek együvé. Helyünkről, ahová történelmivé vált hivatásunk állított, eltávozunk. Őrző szeme leszünk ezentúl is a magyar zsidóságnak a szűkre szabott magyar határokon belül épigugy, mint azon területen, amelyet a természet védőfalai és a történelem pörölycsapásai: kovácsodat egy testté. Az EGYENLŐSÉG.. A felvidéki zsidóság védelme. Máramaros, Ugocsa, Bereg" és Ung vármegyék ruszinlakta részeiből az 1918. évi X. néptörvény autonóm jogterületet alakított. Afféle új Horvátországot. Ez a törvény a felvidéki zsidóság számára jogilag kész helyzetet teremt, amellett a valóságos helyzet mellett melyet a románok készítettek a számára. Ez az első pozitívum, mely a mai áttekinthetetlen alakulások közepett a magyar zsidóság nagy rétegének a ־ helyzetéről dönt. Számokban kifejezve, ez a rendezés 353,633 ruténnek, 660,179 magyar és németajkú, közöttük 128,791, zsidóhitűi, magyar honpolgár felett való kormányzóság 1 . hatalmát.,jelenti. A négy vármegye tiszta magyar lakossága 262,545.. Megyék szerint elosztva.. .az" egy'Máramaroson 'kívül, mindenütt nagyobb a magyarság és ■ németség (közöttük a zsidóhitűek). .׳ mányszáma ' a. mté-' nekénél. Abszolút többsége a ruténségnek egyetlen vármegyében sincs. Nem a mi dolgunk, hogy ezt a rendezést jogi, vagy politikai szempontból bírálat alá vegyük. De nekünk is van egy fontos szempontunk és követelésünk ennél a szervezésnél. Követeljük, hogy az új alakuláson belül szervezzék meg a felvidéki zsidóságnak a magyar- ságon belül vrit védelmét. A néptörvény a nem ruszin nyelvű népességnek helyhatósági és kulturális ataonó- miát.״ biztosít״. De csak az elvet mondja ki.BiztosiiéXL■ kokról nem gondoskodik. A védelem szervezése annáL: sürgősebb és fontosabb, mert ugyanezekben a ,várme-i gyékben a románság is szorongatja a zsidóságot MaóbS; pedig a románság , hazulról hozott ׳ zsitópolitikája:dreÉfP éppen garanciákat ígérő s csak a közelmúlt: napok,báplái!־ olvashattukRónai Zoltán beszámolójában •—■aki• Fémtpélé László kormánybiztossal 02׳ erdélyi románokkal:tárgyául!,US!