Egyenlőség, 1919 (38. évfolyam, 1-31. szám)
1919-01-04 / 1. szám
AU:n' . ־־ '״ 2 י י ־ יل —, hogy a románság megjelenése mindenütt bar- V׳ bárságot, fosztogatást és politikai statáriumot jelent, ifjú. A rózsás elmélet talán nem támogatja a mi aggodalmainkat. Hiszen a rutén nép maga is elnyomott volt és Galíciában például demokratikusnak is bizonyult a zsidókkal szemben, kik jók voltak szövetségeseknek agőgös lengyelség fékentartására. Biztos, hogy a magyar vidékek ruszin népessége is jámbor, jólelkű és demoráta. De, hiszen a nép mindenütt az. A magyar rutén-ység vezetői évtizedek óta antiszemita heccpolitikát folytatnak. A magyarországi ruténségetEgan Ede óta a zsidóság ellen játsszák ki. A rutén nép elnyomottságával szemben bűnbakul a zsidó boltost és korcsmárost, a ״ kazárt״ állítják oda. Őrajta vezetik le a nép keserűségét és elnyomatása minden fojtott szenvedését. Az antiszemitizmus leple mögött védték a ruténség magyarországi vezetői a Schönborn-uradalmat, e mögött folytatták le a rutén hazaárulás szennyes játékait. Kevés a ...reményünk, hogy a magyarországi ruténség liberális politikát fog folytatni. A felszabaduló ruszin öntudat első hangjai sem biztatnak ezzel. A ruténség hivatalos lapja a ״ le a kazárokkal״ elvet hirdeti a nemzeti politika főelvéül. A zsidóságtól a galíciai példával akarják elrettenteni a magyar ruténséget. Pedig Magyarországon más a helyzet, mint Galíciában, de más a zsidóság is. Talán még megnyugtatóbb lett volna, ha a román uralom következik be a felvidéki zsidóságra. A románoknál a wilsoni ellenőrzés megkötötte volna valamelyest a barbárok kezét. De a rutének minden védelem nélkül kapják a kezükbe a zsidóságot. A nemzetközi tekintetek elől elrejtve Magyarország részéről minden beleszólás nélkül. A magyarság első kötelessége, hogy gondoskodjék a zsidóságnak a magyarságon belül való védelméről. Annál inkább, mert — különösen a városokban — más magyarság a felvidéken alig is van. A zsidók védelme a magyarság védelmét jelenti. A zsidóság feladata ebben az új alakulásban, hogy még szorosabban kapcsolódjék bele a magyarságba. A magyarságot — és benne a zsidóságot — nem féltjük, fia okosan fog viselkedni. A rutének kormányzó hatalma meg fog hajolni a nagyobb kultúra előtt. A ruténség a kultúrailag is legüldözöttebb és legelnyomottabb nép Európában, noha számra a hatodik. Az analfabéták számában vezet. Nem lesz nehéz a magyarság és rsténség kulturális és hatalmi fölényét összeegyeztetni. A magyar nemzetiségek történetében ékes példája a kulturális fölény győzelmének a szászok helyzete. A zsidóság életérdeke, hogy a kulturálisan túlerőben levő réteggel, a magyarsággal tartson és a mérlegben ezt a kulturális fölényt erősítse. Ez az egyetlen egészséges egyensúly, mely biztosítékot ad a helyes közeledéshez. Legnagyobb bűn volna ezt a kulturális ellensúlyt megbontani. Esetleg a jidis félkultúrát beékelni ebbe a tarka egyvelegbe s ezzel a magyarság erejét gyengíteni. Nem tartunk tőle. A felvidék zsidósága magyar érzelmű. Máramarosszigetről erélyesen megcáfolták a külön zsidó nemzeti tanács alakításának a hírét. A zsidóság a városban erélyesen tiltakozott ez ellen a gondolat ellen. Újabb kérdés volna azután az, hogy a magyarságon belül kellően érvényesüljön, a zsidóság. Arányának és szerepének megfelelően kerüljön a közigazgatás hivatalaiba és állásokba, melyekben a magyar kultúrát és magyar érdekeket képviseli majd. A mai gyorskezű rendezések között is elsőrendű főfontosságú ez a zsidó érdek, amely kulturális, gazdasági is és elsőrendűen magyar érdek is. . . Ballaghi Ernő dr. OLOSSZÁK A HÉTRŐL. © ® © A vasúti kocsiban hideg van. A vasúti kocsit tehát fűteni kell. Mivel lehet fűteni a vasúti kocsit? Fráter Lóránt volt országgyűlési képviselő és aktív dalköltő azzal fűti be a vasúti kocsit, hogy így szól: — Ki kell irtani Magyarországból az összes zsidókat/ A kupéban erre meleg lesz és az az öblös hang, amely a Száz szál gyertya, száz itce bor . . . kezdetű, dalé megszerkesztette, kifejti, hogy miért kell kiirtani az összes zsidókat Magyarországból? Miért? Azért. 1 Azért kell kiirtani az összes zsidókat Magyarországból, mert a képviselő úrnak, aki vidéken lakik, van Budapesten egy állandó lakása, mely azonfelül, hogy: van, még nagyobb is a kelleténél. Ezt a lakást, amely üresen áll, a rekvirálás veszedelme fenyegeti. A képviselő úrnak tehát, hogy itt lakásával tüntessen, ebben a kellemetlen téli időben és —־ ah! — többé nem,első osztályú külön szakaszban, fel kell utaznia Szatmárról Pestre. Ezek után azt hiszem, mindenki előtt világos, hogy miért kell kiirtani az összes zsidókat Magyarországból? Azok számára azonban, akik előtt a dolog az elmondottak ellenére sem tűnik fel kikerülhetetlen szükségességképpen, megírom, hogy az összes zsidóknak Magyarországból való sürgős kiirtása azért kívánatos, óhajtandó, sőt sürgős, mert ha a zsidók kiirtatnak Magyarországból, akkor azonnal eléretnék, ha más nem is, az azonban kétségtelenül, hogy a volt országgyűlési dalköltő otthon maradhatna Szatmáron s nem lenne kitéve annak, hogy itthon, Pesten, a zsidó lakáshivatal elrekvirálja a lakását. • ־ 5' • Mi ezzel a kiszólással kapcsolatosan nem vetjük Noé szemére, hogy népdalköltő országgyűlési képviselőket is felvett a bárkájába és nem feleljük, a Lóránt mesteréhez hasonló könnyedséggel, sőt alaposággal azt sem, hogy: 7- Ki kell irtani Magyarországból az összes népdalénekeseket! Mi nem feleljük ezt, pedig Lóránt mester, aki szemünkben nem a magyarságot jelenti, mert hiszen a magyar nem antiszemita, a népdalértekeseknek is csak azt az egyetlenegy fajtáját jelenti, amely, ahelyett, hogy a háború alatt igy énekelt volna: — Te vagy a legény, Galambos őrmester ... vagy igy: ■ u: — Búsuljunk együtt, zsidó kamerád ... igy énekel a háború után, a Hitetlen vasúti kocsiban: — Ki kell irtani az összes zsidókat. . . Nem baj. Nem baj, hogy így énekel. Mi mégsem akarjuk őt kiirtani, ellenben reméljük, hogy Pestre érkezvén, megállapíthatta, hogy a lakását nem rekvirálták el a zsidók, s reméljük, azt is, hogy meggyőződvén erről, kibékül velünk, s nem ragaszkodik feltétlen mii kiirtásunkhoz. ■ * A kiirtásról jut eszembe. Lingauer Albin úr, a Vasvármegye című újság szerkesztője, addig cikkezett a zsidókról, amíg a vasvármegyei szervezett munkásság fel nem szólította, hogy távozzék el Szombathelyről, mert különben a munkásság fogja őt eltávolítani. Mi nem ismerjük Lingauer úr összes műveit, amelyeket rólunk irt, de ismerjük a magyar szociáldemokrata munkásságot és tudjuk, hogy az 151S:-\ 7'V ... ®I! 1919. •január 4. *:■־• ■־' !■ Zr£t.:K A י•:'•• -c.’ .ר•׳' ■...י :®׳' •.. V.;-■*:■’!•• .y