Egyenlőség, 1919 (38. évfolyam, 1-31. szám)
1919-09-11 / 17. szám
EGYENLOSÉG 1919. szeptember 11. azoknak kizárását kívánja. Elsősorban panaszolja, hogy az izraelita vallásu egyetemi ifjúságot más vallásu egyetemi ifjúság csoportja a tudományegyetemen és a műegyetemen az előadások látogatásában és tanulmányaik folytatásában akadályozni akarja, azoknak indexjeit és törzslapjait megsemmisíti. Mély sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy a keresztény ifjúságnak a zsidó ifjúsággal szemben tanusított ezen ellenséges magaviselete a műegyetemi és egyetemi tanári karok tudtával nyilatkozik meg s hogy ezen tanári karokban nem volt elegendő erkölcsi erő, hogy az ifjúság ezen túlkapásai ellen tiltakozzanak s hogy azokat megfékezzék. Értésünkre esett továbbá, hogy a műegyetemen ifjúsági karhatalmi századok szerveztetnek a zsidó ifjúság tüntető mellőzésével, dacára, hogy a túlnyomó részében hadviselt, sőt tiszti rangot viselő zsidó műegyetemi ifjúság örömmel és lelkesedéssel ajánlaná fel szolgálatait a magyar kormánynak. Másodsorban panaszoljuk, hogy ámbár Budapesten az orvosi létszám 70 százalékát zsidók alkotják, mindezek dacára az említett csoport a kórházakból és gyógyintézetekből kiüldözi a zsidó orvosokat, a zsidó tanársegédek elmozdítását követeli; mindennek a szenvedő betegek és a főváros közegészségügye adja meg az árát. De ettől eltekintve a felekezet sem tűrheti, hogy számabeli hivatottsággal bíró tagjain ilyen sérelem essék. Harmadsorban azt panaszoljuk, hogy az említett csoport féktelenkedve járja be a közhivatalokat, a zsidók elkergetését sürgetve minden nyilvános hivatalból és azonfelül a zsidók polgári jogainak elkobzását tűzte ki célul. Negyedsorban előadjuk, hogy értésünkre esett, miszerint az erzsébetfalvai rendőrség a községi főbírót és még mintegy húsz ottani zsidó polgárt minden ok és alap nélkül letartóztatott, súlyosan bántalmazott és 3 napon át étlen-szomjan tartott fogva anélkül, hogy bolsevista üzelmekkel még csak gyanusíthatók is lettek volna, minek a legfényesebb tanusága, hogy nevezett főbíró, — maga is zsidó vallásu egyén, — forradalmi törvényszék előtt állott, antikommunisztikus elvei miatt. Ötödsorban azt, hogy a villanyoson utazó közönség körében a zsidóhitű lakosokat fényes nappal leszállítják, szidalmazzák s a legsúlyosabb testi bántalmak között fogságba hurcolják s mindehhez elég, hogy teljesen ismeretlen egyének valakire az utcán reákiáltsák, hogy az illető bolseviki. Minthogy mindezek a tények és törekvések az igazsággal és joggal, az uralkodó politikai elvekkel és államrarsonnal ellenkeznek, minthogy továbbá a súlyos csapások alatt összeroskadt Magyarország újjáépítésében a zsidó polgárság munkájára szükség van, mert ez a munkásság emeli az országnak hitelképességét és életerejét, kérjük a tisztelt kormányt hogy ezen sérelmeinket a legsürgősebben orvosolni méltóztassék. Ezzel maradtunk Budapesten, 1919. augusztus 12-én kiváló tisztelettel. Sregesi Simon dr., Székely Ferenc, a pesti izr. hiközség , a pesti izr. hitközség rabbija, elnöke. 3457/919. Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr ! A tegnapi nap folyamán egy beadvánnyal fordultunk Nagyméltóságodhoz, melyben elpanaszoltuk, hogy a fővárosban és környékén ártatlan hitfeleinknek milyen súlyos inzultusokat kell eltűrniük. A mai napon megjelent nálunk Buchsbaum Henrik budapesti lakos, ki az idecsatolt jegyzőkönyv adatai szerint elpanaszolta, hogy Dunaföldváron egy Szegeden toborzott tiszti csapat, úgynevezett „fehér gárda“, állítólag egy Prónay nevű huszárszázados vezetése alatt önkényesen magához ragadva a hatalmat, erőszakosan és oly módon rendelkezett élet és vagyon felett, amely civilizált országokban szinte hallatlanul áll és amely sem Nagyméltóságod intencióival, sem kormányzatának céljaival össze nem egyeztethető. Tekintve, hogy a jegyzőkönyvben felemlített esetekben megsarcolt és kivégzett egyének kizárólag zsidók, ennélfogva hitközségünk nevében, mely az ország zsidó lakosságának érdekében közbenjárni mindig kötelességének tartja, azzal a kérelemmel fordulunk Nagyméltóságodhoz, hogy üldözött hitsorsosaink élet- és vagyonbiztosságának megvédése céljából a szükséges intézkedéseket megtenni és odahatni méltóztassék, hogy egyes katonák martalócokká lesülyedve, a közbiztonságot ne veszélyeztessék. Nagyon lekötelezné hitközségünket Nagyméltóságod, ha teendő intézkedéseiről és elhatározásáról, a kedélyek megnyugtathatása céljából elöljáróságunkat értesíteni méltóztatnék. Budapesten, 1919. augusztus 12-én. Kiváló tisztelettel: A pesti izr. hitközség elöljárósága. Br. Gábor Gyula Székely Ferenc főtitkárh. e!׳־־ ök. (További akták és a miniszterelnök válasza a jövő héten következnek.) Mi vagyunk az áldozatai azoknak a rettenetes társadalmi és politikai felfordulásoknak, melyek Magyarország életét az elmúlt félévben feldúlták. Senki e végzetes napokban annyit nem szenvedett, mint a zsidók. Elsősorban a zsidókereskedő volt az, ki a kereskedelmi és ipari élet végzetes összeomlásában elvesztette becsületes munkájának eredményét, azét a kereskedői munkáét, mely egyúttal Magyarország felvirágzását jelentette az elmúlt ötven évben. A kommunizmus megölte a kereskedelmet, vagyis tönkretette a zsidó középosztályt. A zsidó lateiner, ügyvéd és közhivatalnok állásnélkülivé vált. És amikor a kisemberek exisztenciája is összedőlt a forradalmaké