Egyenlőség, 1920 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1920-02-14 / 7. szám

2 1920. február 14. EGYENLŐSÉG pedig miind utánuk következik és az is kétségbevonh­atlan, hogy a nemzeti szellem jelenlétének elbírálásánál az anya­­nyelv a legelső és a legfőbb kritérium. Aki a zsidóhitűeket ki akarja közösíteni a magyar nemzeti szellem hordozóinak segédcsapatai közül, az igen értékes succrescentiáktól kí­­vánja azokat megfosztani. Mondhatni a legértékesebbektől, mert több kulturérzéket és tisztább erkölcsi tartalmat egyet­­len más nép, faj, vagy felekezeti közösség nem tud az or­­szág területén fölmutatni, mint a zsidóhitűeké. A kultur­­érzéket bizonyítja az, hogy az 1913—14. tanévben sikeresen érettséget tett gymnáziumi és reáliskolai tanulók 21,7%־ a zsidóhitű; az erkölcsi nívóról pedig képet kapunk akkor, ha a magyar kir. törvényszékek és járásbíróságok előtt 1914-ben jogerősen befejezett büntető ügyekben büntettek és vétségek miatt elítéltek ,vallását vesszük szemügyre abban a viszonylatban, amelyet az ország népességében elfoglalt számarányokkal szemben mutatnak. Az összefoglaló kép százalékszámokban a következő : - 111- liter­­­e­k Ami a tabellából megállapítható, az ez : A görög katholikusok, a görög keletiek és az unitá­­riusok a bűnözők között nagyobb arányszámban vannak képviselve, mint az ország lakossága között a zsidóhitüek s velük együtt a többi meg nem nevezett felekezetbeliek. A differencia legkedvezőbb az evangélikusokra nézve, s utána a zsidóhitűekre, a reformátusok és a katholikusok utánuk következnek a sorrendben. Ha a bűnösöket a személy és a vagyon ellen elkövetett bűncselekmények szerint osztályozzuk, akkor igen ügye­­lem­reméltó eltolódást látunk. Nevezetesen azt, hogy a fele­­kezetek egy része a vagyon, másik része pedig a személy ellen elkövetett bűncselekmények tetteseiből szolgáltat a la­­kosságból reá eső arányszámnál nagyobbat. A vagyon ellen elkövetett bűncselekmények dolgában, a zsidóhitűek a görög katholikusokkal és a görög keletiekkel esnek egy kategó­­riába, miután arányszámuk itt — mint az említett másik két felekezetbelieké is, —nagyobb, mint a lakosságból rájuk eső hányad. De a zsidóhitűek ebben a kategóriában sem kerültek utolsó helyre, hanem a másik két felek­ezet közé, vagyis a görög keletiek és a legkedvezőtlenebb arányt mu­­tató görög katholikusok közé. Annál kedvezőbb azonban a helyzetük a személy ellen elkövetett bűncselekmények miatt elítéltek között. Az evangélikusok és a zsidóhitűek kivételé­­vel minden más felekezetnél nagyobb a személy ellen elkö­­vetett bűncselekmények miatt elítéltek arányszáma, mint az illető felekezetet az összlakosságból megillető arányszám. Így a görög keletieknél 14.8% (12.8% helyett), a görög kele­­tieknél 11.7% (11.0% helyett), a reformátusoknál 14.6% (1. 3% helyett), az unitáriusoknál 0.5% (0.4% helyett), a róm. katholikusoknál 49.4% (49.3% helyett). Ellenben az evangélikusoknál csak 5.8% (7.1% helyett), míg a zsidó­­hitűeknél 3.1% (5.0% helyett). A személy ellen elkövetett bűncselekmények miatt elítéltek arányszáma eszerint a zsidóhitű­eknél 38%-kal, az evangélikusoknál pedig 18%-kal kedvezőbb, mint lehetne a lakosságból reájuk eső arány­­számnál fogva. Ez igen nyomatékos erkölcsi bizonyítvány, melynél meggyőzőbbet kulturállamok és kulturnépek nem ismernek. Az ár ellen. (Választás után.) — szerda. A választások lezajlottak, a kedélyek lecsillapod­­tak s mi, ma már nem minden derültség nélkül gon­­dolünk vissza arra a sok és sokféle visszaélésre, csak­tafintaságra, ami a választások folyamán ezzel az egy szóval, ennek az egy szónak a segítségével tör­­tént: zsidó. Ha olvasóim az ország­ minden részéből elhal­­moztak olyan csodabogarakkal, amelyek keresztény kortesek nemes harci■ kedvéből és választékos harc­­modorából termettek és mondhatom, nem volt köny­­nyű eldönteni, hogy a sok csodabogár közül melyik érdemű a pálmát? Hosszas tanácskozásra vonul­tam vissza önmagammal s érett megfontolás után a pálya­­‘־ dijakat a következő csodabogaraknak ítéltem oda: Az első díjat a Nemzeti Újság nyerte el azzal a tudósításával amelyet a sziráki választásról kö­­zö­lt. Szirákon ketten pályáztak a nép bizalmáért: Gonda Jenő, a Keresztény Egyesülés Pártjának je­­löltje és Bartos János, földmives-szocialista napszá­­mos. Az esethez a Nemzeti Ujsá­g ezt a megjegyzést fűzte: Bartos János földmives-szocialista napszámos, volt direktóriumi elnök érdekében mindent elkövet a­ zsidó kommunista tőke. Tisztelt Nemzeti Újság! Mit tetszik gondolni: nem­ sok egy kissé, amit a szóban, de csak a szóban, a valóságban viszont egy­­általán nem forgó tőkéről állítani méltóztatik, az tud­­niillik, hogy ez a tőke zsidó is, meg kommunista is? Azt hiszem, sok egy kissé. Van ugyanis, először: zsidó tőke, olyan tőke, amely ugyan nem zsidó fe­­lekezetű, mert a tőke, amint tudni méltóztatik, fe­­lekezeten kívüli, de amely zsidó felekezeti célokat szolgál és van, másodszor: zsidó kommunista is, noha ez az utóbbi már ritkábban fordul elő. Kom­­munista tőke azonban, szeretve tisztelt laptársunk, kommunista tőke, pláne zsidó kommunista tőke: ilyen nincs, mert vagy tőke valami, vagy kommu­­nista. Ez olyan, mintha azt mondanám: kapitalista­­szovjet. Ennyi értelme van, talán ennyi sem. A második díjat többen nyerték el. A tetteseket, illetve a nyerteseket pontosan kikutatni ezideig nem sikerült. Akik elnyerték, azok azzal lettek rá érde-­­mesek, hogy a zsidó szónak egy vadonatúj, sőt szen­­zációs jelentést adtak. Zsidó!: ez eddig kettőt jelen­­tett. Jelentette a Judaeából származó nemzet tagjait és jelentette a különböző nemzetek zsidó felekezetű fiait. A választások során azonban kiderült, hogy zsidó tulajdonképen egészen mást jelent, azt jelenti, hogy: Kisgazda. Ahol a Keresztény Nemzeti Egyesü­­lés Pártjának jelöltje kisgazdapárti jelölttel mérkőzött, ott csakhamar megállapította a K. N. E. P.-nak he­­lyi csoportja, hogy az ellenfél, a kisgazda jelölt: zsidó. Megállapították azt is, hogy Rubinek Gyula földmivelésügyi minisztert Jabsenzweignak hívták és hogy sakter volt a papája. Ezért a megállapításért érdemes volt végigküzdeni a választást. A harmadik díjat is meg kell osztanunk. A ja­­n­uár 25־ e után megjelenő plakátok szerzői között. Január 25־ e előtt ugyanis az összes zsidók,׳ ״ aljas csirkefogók­­és sötétlelkü gazemberek voltak Magyar­­országon. Január 25־ e után, a pótválasztásos kerü­ !נ\7‘ 0­534)►־ A A־ S ׳ד ► SJ*? a e cá 3 | 2 «3 $ £ | M l*־§! r*.s Róm. kath. o P. « £ -< " 49.3 * M « ■X 49.2 SJ*J 4,0.4-49.1 Gör kath. 11.0 19.7 11.7 13,0 Református 14.3­­ 13.9 14.6 14.0 Evangélikus 7.1 5.9 5.8 4.7 Gör. keleti 12.8 14.0 14.8 13.2 Unitárius 0.4 0.5 0.5 0.4 Zsidó 5.0 4.5 3.1 5.5 Egyéb 0.1 0.0 0.0 0.0 Tisztelt előfizetőink figyelmébe! A kézbesítési postadíjak újabb drágulása következtében kénytelenek vagyunk az előfize­­tési árat mérsékelten felemelni. Az emelés évi 40 koronát tesz ki. E 40 korona kézbesí­­tési pótdíj céljára mai számunkhoz utalványo­­kat mellékeltünk. Kérjük előfizetőinket, hogy e pótdíjat, mely 1920. évre szól, hozzánk mielőbb beküldeni szíveskedjenek. A kiadóhivatal-

Next