Egyenlőség, 1924 (43. évfolyam, 1-51. szám)

1924-01-05 / 1. szám

l.'uM .ES.EmffsS.JÉr-C: V - 1924 január 8 A zsidóság gyászt ült. . . : csongrádi testvéreimnez ; hí a : Dr.Adler Illés, pesti főrabbi. Fáradtan, sebzetten száll vissza a lelkem egy fél emberöltő régiségébe. Amikor mint fiatal pap ott működtem az áldöfi Alföldön, a félegyházai ״ gyülekezet־ ben. Tőszomszédom a csongrádi hitközség volt. Ismertem vezetőit, férfiéit. Sok volt köztük a barátom. Becsültem őket tősgyökeres magyarságukért, hűséges zsidóságukért, szerény, emberséges egyéniségükért. Most tele van a lelkem sírással, szomorusággal, mert gyászba borult ez az értékes, érdemes gyülekezet. És ha betegség nem lett volna kerékkötője akarásomnak , én is ott lennék most közötteteb, kesergő csongrádi testvéreim, hogy hallgató gyásszal megszorítsam remegő kezeteket és a mi szent hitünk balzsamát kintsem sebzett, szomorú lelketekbe. Hogy kimenjek veletek temetni a temetőbe, panaszkodni s betegeitekért imádkozni templomotokba, így csak a távolból nyujtom felélek kezemet, küldöm nektek papi áldásomat. Innét száll felétek kérésem : testvérek, vigyázzatok, hogy a robbanó bomba ereje, amely gyermekeitek fehér, szeplőtlen testén véres sebet hasított, falakon rést ütött, házakat megrendített, a ti öntudatokon, bizalmatokon sebet ne üssön, a ti magyar és zsidó hűségtelen rést ne vágjon, isten igazságában, az igaz ság győző erejében, hazánk föltámadásában, lelkek megtisztulásában bizalmatok meg ne rendüljön ! A porba ülünk veletek. Halciáitokat gyászoljuk. Betegeitekért veletek imádkozunk, csongrádi testvérek !... Most pedig hozzátok száll elkeseredett szavam, minden magyar zsidó véreim ! Ha eddig sohasem, most irigységgel gondolok és hajdankor harsonás szarnn papjára, akinek kiállása elzengett Jeruzsálemtől Jerichóig. Szeretném, hia az én beszédemnek is szárnyaló ereje volna és elszállana a messze városokba, a nyugodt szivekbe, a hallgató házakba, a népiben tanácskozótermekbe. Testvérek ! A csongrádi bomba mindnyájunknak szólt. A csongrádi halottak mindnyájunk halottjai. A kínban felrengő csongrádi sebesültek, mindnyájunk sebesültjei. A csongrádi bomba mindnyéjfünk szivét megverette és mindnyájunk házába fekete fittyost hajizottak a bűnös kezek. Azok a betegek mindnyájunkért jajgatnak. És a porban ülő apák, anyák tíz egész magyar hazáért, az egész magyar zsidóságért gyászolnak. ■ A sebesültekért, vallásválogatás nélkül, csak imádkozhatunk. A halottakat, sajnos, már föl nem támaszthatjuk. De föl kell ébrednünk mindnyájunknak, föl kell támadnia, mint ahogy föltámad az erdő, 11a belé zúg a vihar, az egész magyar zsidóságnak s kiég kell mulatnunk, hogy bár megtépett, de erős tölgy vagyunk, nem szertehullott, hervadt avar, amelyet a vészes idők szórólapátja fölvet a forgószélbe. Meg kell mutanunk végre, ha sokszor szét voltunk szórva homok■ szemek gyanánt, de a támadások ereje sziklává, kővé tömörített bennünket, hogy a gyűlölet kalapácsütései, a bombák tüzes csapásai szét nem mállasztottak, hanem keményebbé, szilárdabbá tömörebbé kovácsoltak bennünket. Eddig minden életpusztító bombadörrenésre, kevés kivétellel, sajtóban, parlamentben, zsidó ,tanácstermekben, óvatos, kíméletes, szordinós tiltakozások hangzottak el, vigyáztunk, hogy szavunknak ne legyen messze repülő szárnya. Tovább nem hallgatunk. A mi életünk épp olyan drága nekünk, mint másnak. A mi vérünk ép olyan piros, mint másé. A mi gyermekeink épp olyan drágák és szentek nekünk, mint a máséi. Nekünk jogunk van békében élni e hazában, ahol “születtünk, ahol apáink, anyáink pihennek a temetőkben, amelyért dolgoztunk, áldoztunk, harcoltunk, amelynek nyelvét becsüljük, amelynek feltámadásán dolgozunk és gyászán, szerencsétlenségén szomorkodunk. Nekünk, esküszünk, nem költői szóvirág, hanem szent ige: ״ Itt élned, halnod kell" ! Mi jogosan követelhetjük és követelni fog■ jók, együttérző bátor szóval, ha kell, tetemrehivó elszánással, hogy házaink biztonsága, épsége, templomaink szentsége, gyermekeink ártatlan, féltett patyolat teste , bűnös lelkek, bűnös tervek, bűnös kezek martalékává ne legyen. Nem kételkedem, hogy a határozott férfias szónak zengő visszhangja támad széles e hazában, mert az igazi, a nemes magyar nemzet nem tagadja meg önmagát, nem tagadja meg nagyszerű, fényes hagyományát, múltját És bebizonyítja majd, hogy Széchényi igéi, Kossuth lelke, Deák bölcsessége, Tisza szilárdsága él és hat és ragyog és virít a magyar nemzet lelkében. Ti pedig magyar zsidó testvéreim, csukjátok be a tánctermeket, csukjátok be a mulatóhelyeket. Hallgasson a zeneszó, csittul jön el minden vigadás. A zsidó gyász néma, a zsidó fájdalom szólalom A megsebzett zsidó lélek elmélyedve hallgat. Vonuljatok vissza házaitokba, tanácstermetekbe, iskoláitokba, jótékony intézményeitekbe, szent templomaitokba. Az irgalom, a jótevés áldása, családjaitok hűséges szent derűje, tisztasága, templomaitok áhítata, szentsége, tanácstermeitek dologtevése, tanházaitok írásai, könyvei, szelleme, költészete, tudásunk, eszméink, családjaink tiszta szeretetének nemes, drága érce pótolni fog benneteket százszorosan, ezerszeresen a tánctérnek zajáért, a szórakozások röpülő aranyfüstjéért !... Most pedig mint legdrágább halottainkért porbaülünk, gyászolunk némán, fájdalmasan hallgatunk , gyászoljuk a Tisza mellett széttépett testvéreinket, gyászoljuk megsebzett drága hazánkat, gyászoljuk a vérző, vajúdó, küzdő, harcoló zsidóságot és könnyesen imádkozunk. Vigasztald meg Isten Hazánkat, házainkat, a gyászoló szülőket, a gyászoló magyar zsidóságot 1 tT-Ö—rí Szüntessétek be a mutatást! Papi szózat egy alföldi zsidó templom szószékéről. Elmondta : Friedmann Hitlers szarvasi főrabbi^ Hideg van, a tél fagya dermeszt! a természetet és ha ma mégis e zord időbeli röviden szólok hozzátok, ־—׳ testvéreim, — a közelünkben történt megrendítő esemény készteti rá lelkemet. ... Megmaradtak a rögök és téglák, amelyeket Izraelre dobnak, az agyag és sár, amivel ruháját elcsúfítják. És meg־: maradtak a göröngyök, amivel a szegény zsidót megdobálják, a kövek, melyekkel a zsidók ajtóit döngetik, házának, zsinagógájának ablakait beverik. És megmaradt az is, hogy lehetőleg csak fiait, férfiait bántják, de leányait,asszonyait megkímélik, maguknak kívánják... És csak a mi időnkben terjesztik ki egyes elvetemültek a zsidóirtást a férfiakról a nőkre, leányokra is, amint ez megtörtént mostan a mi közel szomszédságunkban. Mélységes megdöbbenéssel vettük ma reggel a biztos hírt, hogy jótékony célú zsidó nőegyletnek jótékony célú, ártatlan mulatságát robbantotta szét egy ilyen gyilkos eszköz. Testvéreink kiontott vére átkiáll hozzánk a szomszédos határföldről és hanem zsidó halottja is van a gaz merényletnek, azt is testvérünknek tekintjük, mert mindenki testvérünk, aki ártatlanul szenved mártíromságot. Szent kötelességemnek tartom, hogy innen, a zsidó templom szószékéről kiáltsam világgá: Izrael és az egész világ Egyistene nevében tiltakozunk az ilyen gonosz zsidóirtás ellen. Minden zsidó templom szószékéről kell ennek a tiltakozásnak elhangzania, mert a mi egyetlen védőfegyverünk az imádság és csak a templomban sírhalunk,, panaszkodhatunk szabadon, a meghallgatás vallásos remé״ nyében. Szent kötelességemnek tartom, hogy׳ innen, a zsidó templom szószékéről felkérjem a mi nőegyletünket és minden zsidó nőegyletet, hogy ezekben a vészes időkben, az ártatlan áldozatok iránti együttérzésből, halasszák el, szüntessék be jótékonycélu mulatságaikat. Titeket pedig ל— testvéreim — arra kérlek, tárjátok fel sziveteket és áldozzunk a mi Örökkévaló Istenünknek. Áldozzunk Isten nevében a jótékonyság oltárán a, mulatás alkalma nélkül, küldjük el Önkéntes adományainkat, amelyeket a vizgalmak alkalmára szántunk anélkül is a jótékonycélú egyesületeknek és imádkozzunk, hogy nyilatkozzék meg nekünk a szenvedésektől megszabadító, megmentő örök Egyisten, miként megnyilatkozott Mózesnek az égő csipkebokorban és égéssen bele új tűzzel, uj* lánggal igazi felesbaráti szeretetek könyörületes emberi érzést a hideg szivekbe , fagyos lelkekbe, E beszéd és 02 Egyenlőség cikkének lyartása alatt a szarvasi, mezőtúri, orosz utcai zsidó egyletek és nőegyletek lemondatták előre kitűzött báljaikat.