Egyenlőség, 1932. január-június (52. évfolyam, 16-38. szám)
1932-01-09 / 16. szám
%ldal EGYENLŐSÉG A fővárosi zsidó szegények nagy insegakciója Küzdelem a térítés ellen és más érdekes kérdések a pesti hitközség választmányi ülésén Kedd délután tartotta a Pesti Szr. Hitközség választmánya Stern Samu üdv. tanácsos elnöklete alatt költségvetési ülését, mely rendkívül magas nívón állott. A hitközségi elnökragyogó expozéban tárta fel a választmány előtt a hitközség anyagi helyzetét és élénk ováció között adta tudomására a tagoknak, hogy dacára a rendkívüli időknek, a hitközség úgyszólván deficitmentes, ami a mindenféle leszorított kiadásoknak köszönhető. Stern Samu elnököt és Eppler Sándor főtitkárt akik a pénzügyi helyzetet ismertették,,a közgyűlés lelkesen ünnepelte. Rendkívüli érdeklődést keltett dr. Zachter Emil elöljáró bejelentése, ki beszámolt :a zsidó szegények javára szóló hatalmas inségakcióról Zahler dr. elmondotta, hogy 4600 ingyen ebédet kapnak naponta a fővárosi zsidó szegények azokon a népkonyhákon, melyeket az öt budapesti zsidó hitközség közös szociális bizottsága felállított és amelyek Schuller Dezső fővárosi tanácsnok jóvoltából a fővárostól is tetemes támogatást kapnak. Rosenák Miksa dr. igazgató-főorvos tolmácsolta a választmány elismerését azelnökség és elöljáróság hűséges sáfárkodásáért, egyúttal szóvátette a Kaszab poliklinika orvosainak mozgalmát. Zúgó helyeslés közt jelentette ki Rosenák dr., hogy méltatlan dolog volt a fiatal magyar zsidó orvosoktól, egy neonzsidó fórum, az Orvosszövetség elé vinni a zsidó hitközség belső ügyét. Nagy érdeklődés közt fejtegette ezután dr. Rosenák Miksa,, hogy a VI. kerületben, a Vörösmarty utcában a két térítő misszió működik, amely nagy károkat okoz a kerületben zsidóságnak. Ez ellen a térítő akció ellen nem, a Goldmark-terem előadásaival kell védekezni, mondotta élénk helyeslés közepette Roscnák dr., hanem azzal, hogy a hitközség állítson fel zsidó iskolát a" zsidó szülők részére a VI. kerületben. (Éljenzés és taps.) Rosenák dr. felszólalása után a választmány egyhangúlag elfogadta a költségvetést és megválasztotta az új templomelőljárókat. Végül Reich Samu kormányfőtanácsos hozzászólása után elfogadta a Húsnagyvágó Rt-vel kötendő szerződést, mire az elnök éltetésével az ülés véget ért. Hitler és Criza Nagyszebenben Románia keresztény diákjai most tartották meg kongresszusukat, melyen körülbelül 4001 delegátus és vendég vett részt. Megjelent Karl Motz vezetésével a németországi hitlerista diákok küldöttsége is, és így a kongresszus a cuzista és hitlerista szervezetek testvériességek jegyében folyt le. Az ünnepi banketten felszólalt Bálán metropolita, Goris polgármester, a hadügyminiszter képviselője Vasilescu Christea tábornok (maga a hadügyminiszter a Fratio szemita szervezet díszelnöke, a kerület prefektusa és mások. A hitlerista szónok felszólítota a román diákokat, hogy vegyenek poklát a német hitleristáktól és poharát azokra a kormányokra átitette, melyek legközelebb Cuzát és Hitler vizetérével meg fognak alakulni. Cuza és Hitler nevére hódoló táviratokat is adtak fel. Ennek a hitlerista látogatásnak a következménye tett az is, hogy az erdélyi szászok körében a hitlerista mozgalom újra fellángolt. Nagyszebenben, 506 főnyi közönség jelenlétében nagygyűlést is toltak, melyen Rot Motz, a németországi párt és Hitler Adolf titkára kijelentette, hogzy az ő küzdelmük a zsidóság ellen irányul és hogy legközelebb átveszik a hatalmat Németországban. Mindezek az események és a román parlamentben Cuza által Hitler személye iránt több ízben tett rokonszenv-nyilvánítások arra indítják a román sajtó nagy részét, hogy felemeljék szavukat. A Viitorul, a liberális párt lapja rámutat arra, hogy Hitler Németországban megmérgezte az atmoszférát. Rohamcsapatot szervezett a polgárháború részére, itt terheli a fő felelősség Németország bal sorsában, a tőke menkülésében és a né Tnet Ha őt tovább szabadjára engedik, akkor nemcsak Németország, hanem egész Európa szerencsétlensége mérföldes léptekkel közeledik. Hitler a rohamcsapatok megszervezésével bebizonyította, hogy min־ denre képes. Legfőbb ideje, hogy a kormány megtegye kötelességét és véget vessen a Hitler-féle kalandnak. Dr. Kövesi Géza A Pesti Szentegylet elöljárósága egyhangú szeretettel* Kramer Miksa elnök indítvaligára a Szent egylet dísz tagjai közé iktatta a magyar orvosi kar egyik díszét és büszkeségét* Kövesi Géza professzort, a Szeretetkórház igazgató-főorvosát. Hogy a magyar orvostudománynak milyen elsősorban álló nagysága és kiválósága Kövesi Géza, arról nekünk nem kell itt bővebben írni Tanúságot tesz erről a Budapesti Orvosi Kaszinó, mely elnökévé választotta, valamint ,nagyérdemű tudományos kutatásai, mely elé a belgyógyászat élére emelték Kövesi Gézát. Nekünk ma az a tisztünk, hogy megírjuk róla, hogy a magyar zsidó*ságnak milyen nagy értéke: 6, milyen, szeretettel céügg, ősei hitén és^hogy^a zsidó hy* giene és egészségügyi tudomány egyik legfelső őrállomásán, a Szeretetkórház élén mi* igen el nem évülő érdemeket szerzett. Dr. Kövesd Géza a Szeretetkórház élén nemcsak saját betegei, hanem az egész ország szenvedő emberiségének jótevője lett. Szegény és gazdag keresi ott gyógyulását az általa mesterien vezetett magyar zsidó intézményben és az eredmények Kövesi Géza kiváló orvosi képességei nagyszerű gyógyító erejét igazolják. A Szeretet ház-kórházat az ország egyik legelső egészségügyi intézményévé fejlesztette. Kibővítette laboratóriumát, röntgenintézetet és szívvizsgáló intézetet rendezett be és az ő vezetésének tud .tndotható, hogy a Szeretetház ma felveszi a versenyt az első tudományos intézetekkel. Mikor néhány hónappal ezelőtt egészség״ügyi főtanácsossá nevezték ki, az egész magyar zsidóság minden köréből intézmények hódoltak és magánosok üdvözölték Kövesi Gézát. Most pedig a Chevra Kadisa önmagát tisztelte meg azzal, hogy dísztagjává nevezte ki ezt a kiváló magyar zsidó orvostanárt. Magyar zsidók Spanyolországban Az Egyenlőségnek egyik Barcelonában élő előfizetője, Frankfurt Soma érdekes levelet küldött hozzánk a napokban. Barcelonában — írja Frankfurt — háromszáz zsidó él és ebből 32 magyar. A hitközség szefárd-spanyol rítus alapjárt áll és szefárd kiejtéssel imádkoznak, ami a mi fülünknek teljesen szokatlan. A barcelonai zsidótemplomban nők és férfiak egymás mellett ־•C'lnjkijj.lmdprVr, ?ki■ bgle'g^ji tue/ep*״ lomba, kezével ״ fasiszta־ módon‘*' üdvözli m frigyszekrényt. A tórát a legkisebb gyermek viszi a kántor után, egyébként pedig az istentisztelet előtt perselyeket hordoznak szét különböző jótékony célokra. A spanyol nép még nem barátkozott meg avval a gondolattal, hogy a zsidókat emancipálták. A zsidókat még ma is „ördögök nek“ nevezi, bár néhány hónap óta a zsidó felekezet államilag is el van ismerve. A zsidók bevándorlását egyelőre hivatalos hatóságok nem támogatják. Tény viszont, hogy az országból hiányzik a zsidó kereskedő* Csak azok tudnak itt boldogulni, akik meg*felelő tőkével rendelkeznek, munkások be* vándorlására pedig egyáltalán nincs szük* *N?- 4 ' . Az egész országban ma alig él több mint 500 zsidó — fejezi be érdekes levelét Frank S .fúrt íroma, ki szívesen áll rendelkezésére azoknak, kik információkat akarnak SpanyolországbóL Címe: Barcelona, Calle Costa 13. szám. — Köszönet a Zsidókórháznak címmel múlt héten hír jelent meg lapunkban, mely nek közlése tévedésből történt. 1932 Január 1t T est«. lélek varázslatos éltetője 69 •rönttőte a ״ TOKaji' üléne legalkalmasabb ajándék. Már «tejenként »4 fillértől kezdve kaphatók. rrvphr foevMs toortosirtelő,. Vm IVádoi•». t® laut'a Lautht lerakatában. Telefen: Aut. IÉK?-2&