Egyenlőség, 1938. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)
1938-01-07 / 1. szám
10St.tana^ '9 7 Tél van, fehér halotti lepes borítja Erdély megszentelt földjét. A Betlyezát, a Nyegoj, a Királyhágó bérceiről csikorgó, dermesztő hidegben, fagytól és ,éhségtől megvadult ״ farkasok falkái vonulnak a - völgybe. Szemük lidércfényben ég, vont,tanakv, vérfagyasztó, hangon, halál, halál, ,pusztulás és enyészet, jaj. annak, aki utjukba akad. . . . . Picinyke ,házak szegényke, lakói remegve, reszketve várják a közelgő verszedőimet, ezeresztendős erdélyiek, katolikus, protestáns, zsidó vallásu magyarok, mind a maga istenhitén, de egyazon " Istenhez fordul, imádkozik, zokog és fohászkodik, hogy az irgalom atyja állítsa meg, tartóztassa fel, térítse el a halál ordasait, nyíljék meg alattuk a föld, puszttitsa el őket tűzeső vagy vízáradás, a 11a- ját ölje meg a magyar élet habzószája,halált lehelő, dögvészes ellenségeit, a bi'־ torló, bitangoló toportyán férgeket. -1. , ■ , A magyar életre most nem először törnek .A havasok fenevadjai. Ne állasson és ne vigasztaljon senkit, hogy hiszen csupán ártatlan zsidó pogromról van szó, bevonják a zsidó árendások italmérési jogát, néhány borzashaju újságsirkonc vasúti jegyét, ámde azt aki nem zsidó,'״ azt nem fogják bántani, mert aki ur az a pokolban is ur. ׳ ־--, A történelem megcáfolja ezt a magabiza.kodó optimizmust ... Hóra Nikolás, akit Ursunak is neveztek,arpi medvét jelent, társával Kloska Juonnal és Krizsán Györgyéval, az oláh jobbágyokat a magyar földesurak legyilkolására, ׳ gyújtogatásra és rablásra bujtatta fel. " Ez 1784-ben történt, tehát akkor, amikor '■még zsidó italmérők, zsidó újságok és ujságirók nem szerepeltek, de ősidők óta ott élt a magyar birtokos nemesség. A zsiványhadjáratot Kőrösfalván kezdték ..meg, majd Hunyad és Arad vármegyékbená folytatták, — sokszáz magyar nemest gyilkoltak le és rengeteg nemesi birtokot mardályoztak és kifosztottak. Avagy Janczi Avram, aki 1848-ban lazította fel az oláhokat a magyarok ellen, eldinérte-e a keresztény magyarokat? Brád, Abrudbánya, Zalaiad, Gyertyámos, Nagyenyed, Kisenyed és a többi áldozati hely tanúsítja, hogy a vadállat támadók egyenlő mértékkel mértek, s örök szegyeműkre és gyalázatukra nőt is botoztak, nemes Maderspach Viktorné úrasszonyt megbotozták. Az évezredek tengere sem fogja róluk lemosni ezt a lovagiatlan nemtelen:• ״ séget * ' Amikor a mai híreket olvasom, ־«szembe jut a múlt, ebből a forrásból merítek,״ y értem meg, hogy mit foghozni a jövendő. Nem tudok oly nyugalommal írni a történésekről, mint a jelennek némely jégbe hütött krónikása. ־ Mi lesz veled, drága szülővárosom. •Szent László városa, Nagyvárad, a SebesKőrös partjain. Ahol sok templom, sok iskola, sok gyárás műhely volt, vallásosság és tudás, szeretet, békesség, s a múlt tanulságaiból merítő, bölcs haladás. Ahol a Premontrei Rend׳ főgimnáziumában, osztályra, rendre, felekezetre, nemzetiségre tekintet nélkül, egyenlők voltunk, legfeljebb a román tanulókat részesítették kedvezésben, mindenki segítette, támogatta őket, szellemileg és anyagilag, hogy tanuljanak tanulni és tudjanak haladni. Kolozsvár, Arad, Temesvár, Marosvásárhely, Brassó, Szatmár, Nagykároly s ti többi mind, mind, mi lesz veletek?! Ismétlem, most nem tudok oly önmérsékléssel írni, mint ahogyan beszéltem 1934. évi április hó 14-én a képviselőházban, amikor is a kormányzó többségi párt megtisztelő bizalmából, a párt nevében a napirendhez elsőnek szólaltam fel. Így beszéli el a Napló: ״ A hírlapokból ismeretes, hogy Manin Gyula volt magyar képviselő (Felkiáltások: szégyen! gyalázat!) interpellációt intézett a román külügyminiszterhez. Hogy mennyire előre megrendelt volt ez az interpelláció, legjobban igazolja az a beismerés, mellyel Titulescu megköszönte, hogy Maniu neki már három nappal előbbbemutatta. Nem könnyű, mérséklettel reflektálni Maniu és Titulescu beszédeire, de éppen abban különbözik a magyarság őtőlük, hogy minden körülmények között meg tudja tartani azt az öröklött úri mérsékletet, hogy még az ilyen igazságtalan támadásokkal szemben is megőrzi a nyugodt hangot Azt mondotta Maniu, hogy Románia a trianoni szerződésben kevesebbet kapott, mint amire joggal számíthatott Egészen új dolog az, amit hallottunk, — enyhén akarom magamat kifejezni, — hogy az erkölcsi joggal szemben szerzett״ vagyonnal kapcsolatban, azt merje valaki sérelmezni, hogy nem sikerült neki eléggé kielégíteni szerzési vágyát.‘ Nem óhajtom képviselőházi beszédemet részletesen ismertetni, de néhány szót még ismétlek itt: ,,Eljön az idő, amikor Maniunak és Titulescunak még sokkal több oka lesz haragudni“... ■ ■■■ * Nem vagyok próféta, de beteljesedett amit mondtam. Titulescu a napokban hamarosan kereket oldott, megszökött, hű testvéreitől, féltette az életét. Maniu élet-halál harcot vív, kegyvesztett, azt hirdetik, hogy a király ellensége, maholnap majd sok minden egyebet is reá fognak, azt hiszem, hogy a biztosító társaságok magas díj mellett sem biztosítanák az életét. Azt is megmondtam: ״ Maniu úr és Titulescu úr igenis aggódjanak — és remegjenek, kínozza őket a lelkiismeret, — azok a boldogok, akik most kardot csörtetnek, össze fognak veszni.“ ״ Széjjel fog hullni a szövetségül.’‘■ Olvassuk el csak a francia és az angol lapokát, mit mondanak a tegnapi hatalmas szövetségesek, ״ hol van a tavalyi hó?“ Annak idején, amikor ezeket elmondottam, magyar lelkem szállt és szólt magyar lelkekhez s a képviselőház kitüntető egyhangú támogatása és helyeslése adott erőt ét tekintélyt, gyönge szavamnak. ★ Most, mint a magyar közélet Igényt©* 'len közkatonája, magamba elmerülve, kétségbeesve szemlélem a fejleményeket. Minő sors vár, elszakított édes szülőhazámra, Biharországra, Erdélyországra. 8 /כ 11a az ékszerszépségű Scarlatti játszik. 25 zongorabilentyűvel (nem •ym 21־ el!) és 12 basszussal (nem 8־ al !) P 1 11■ Kizárólag nálunk kapható! Hohner, Cantulia, Sottmo Soprani és minden világmárka hivatalos árusítása Képes árjegyzék ingyen VI., Rákóczi-uS 60 (Saját palota) királyi és udvari hangszergyár Több mint ezer esztendeje élünk ott, szeretetben, békességben; nem irigyeltük egymástól a kenyeret, a napsugarat, a jogot, az igazságot, a civilizációt és a kultúrát. , Együtt akartunk élni, halni, békességben és háborúban, egyaránt, egymás mellett, sohasem egymás ellen. A románok sokkal későbben jöttek, akkor még oláhok voltak, békességben élttek, a magyar törvény ,,kard és pajzs״ volt, a román polgár nyugodtan élhetett otthon, a mezőn, az erdőn, a hegyen, a völgyön, Szent István birodalmában egyen jógű polgárok éltek. ★ Az utolsó húsz esztendő hősi eposza dalol arról, hogy Erdélyországban a mai