Egyetemes Filológiai Közlöny – I. évfolyam – 1877.
2. Hazai irodalom - Ihnatko Gy., Czigány nyelvtan. H. O.
S megkapja a lelkét égi erő. Szemei villámlanak, És látja amott mint pirul el ő, Mint sápad, hanyatlik a kedves alak, Inditja a tettnek mennyei bére, S életre-halálra bukik le a mélyre. Még zajg a torok, kitör árja megint, Morajja köszönti elő, A mélybe le a szem epedve tekint. A hullám rendre morajlik elő, Fölszáll a magasba, lezajlik a mélybe, Lent hagyva az ifjat ölébe'. Ford. Wigand János. ' HAZAI IRODALOM. Czigány nyelvtan. Irta Ihndzko György főgymnásiumi rendes tanár. Losonczon. Nyomatott Róth Simon gyorssajtóján. 1877. Egy czigány nyelvtan ismertetésénél mindenek előtt tisztába kell jönnünk avval, hogy kinek számára írta szerző nyelvtanát. Lehet ugyanis, hogy csak azon néhány embert (rendőröket stb.) tartotta szem előtt, kinek a czigány nyelvre az életben szüksége van, lehet azonban az is, hogy a nyelvészeket akarta e nagyon érdekes nyelvvel megismertetni. A Szerző maga nem világosít fel nyelvtanának czéljáról, de alig fogunk tévedni, ha feltesszük, hogy ez utóbbit akarta. Oda utal legalább egy pár a nyelv philosophiájára vonatkozó idézet, s különben is alig föltehető, hogy sz. főgymnásiumi tanár létére ily ügyetlenül szerkesztette volna nyelvtanát praktikus használatra. Legalább be nem látható, hogy miért ad csak grammatikai fejtegetéseket és paradigmákat, s gyakorlati példáit, melyeknél a conjugátió ismeretét feltételezi, miért szúrta be épen az igéről szóló tanba úgy, hogy a segédige hajlitása után, de a többi igenemek hajlitása előtt álljanak Az interlinearis versióval ellátott olvasmányok (35—39. 64—83.) sem szoktak már mai napság praktikus nyelvtanokban előfordulni, de igenis tudományos czélokra szánt közleményekben. A mű végén levő czigány-magyar szótár is igazolni látszik véleményünket. ") Schiller e remek balladáját eddigelé csak Szenvey fordításában (1. Külföldi lant, II. 67.) beírta irodalmunk. Hogy e különben hivatott fordító átültetésével szemben a fent közlött fordítás, némely gyengéi daczára is, hűség, hangulat és rhythmus tekintetében mily haladást tüntet fel, azt örömmel fogja tapasztalni, lefe két fordítást versszakról versszakra összehasonlítja egymással. Szerk. 393