Egyetemes Filológiai Közlöny – XIII. évfolyam – 1889.
II. Hazai irodalom - Badics F., Petőfi válogatott költeményei. Háhn Adolf
PETŐFI A KÖZÉPISKOLÁBAN. 131 Radics úr, hogy Petőfi az első, ki a fiúi szeretetnek mélyebb és melegebb kifejezést ad a magyar költészetben ; megteremti, úgyszólván, az epigonok számára a heves lelkű, zsarnok és kissé korlátolt apa, meg a gyengéd kedélyű, érzékeny, szerető anya típusát. Petőfi őszinteségéből természetesen foly, hogy atyjáról többnyire bizonyos jóindulatú, szelíd humorral emlékezik, sőt egy humoros vonás beletéved a Jó őre, kocsmáros rajzába is, anélkül, hogy a komoly, melancholikus alapszínt legkevésbbé zavarná . Csak egyet sajnálok : az öreg kocsmáros összekocczan néha jó feleségével . . . Ez a «jó feleség,» a «legszeretőbb anya», ellenben, mindig bizonyos glóriával környezve jelenik meg Petőfi költeményeiben. A költő mindig a kegyelet hangján szól róla, szive ellágyul, szemébe könnyek tolulnak, s cserben hagyja minden ékesszólása, úgy hogy a kifejezés ilyenkor még nála is rendkívüli egyszerűséggel és keresetlenséggel jelenkezik. Ezt látjuk a Füstbe ment terv, Vizén, Fekete kenyér, s Egy estém otthon czímű darabokban, mely utóbbinak elmaradása e gyűjteményből annál inkább sajnálni való, mivel a költő szüleinek jellemét egymással szembe állítva, annyi kedélylyel s oly határozott, éles vonásokkal rajzolja, hogy Petőfi ilynemű költeményei közt ennek mindjárt a Jó öreg kocsmáros mellett, az első sorban illik helyet adni. A Vizén czímű néhány stropba, hol az említett szembeállítás szintén praegnans módon, drámailag van kifejezve, még azzal a különös érdekkel bír, hogy compositiójában heinei hatásra vall, mi annál figyelemreméltóbb, mivel Béranger-n kívül Heine az egyetlen idegen költő, ki Petőfire mélyebb hatással volt*). Igaz, hogy Radics úr ezt érinti a Bevezetésben (II, 11), de a hiány ezzel csak érezhetőbbé lesz. —ltalában, több tény, s valamivel bővebb, koncretebb és jellemzőbb tárgyalás nagyon elkelne itt. Petőfi barátai közül, például Tompát és Aranyt kivéve, más alig szerepel, s Pákh Albert, Pálffy, Eötvös, Egressy hatása a költő fejlődésére egyátalán nincs határozott, concret tényekkel kimutatva. Pedig Gyulai, kit Radics úr annyi figyelemmel olvasgatott, nyilván mondja, hogy a fiatal írók közül legtöbb hatással volt rá Pálffy és Pákh Albert, mely utóbbinak Petőfi kétségkívül többet köszönhet annál a kezességnél, mely őt a debreczeni nyomorúságból kirántotta. Ép ily mostoha eljárásban részesülnek Petőfi szerelmi viszonyai, melyek 46 előtt szerelmi költeményeit inspirálták. Igaz, hogy valamennyi viszony csak ifjúi fellobbanás volt, de látjuk bennök Petőfi lelkének forrongását, ki sokáig kereste az eszményt szerelemben ép .) Shelley hatása csak egy szörnyű aberratióban, a Felhőkben nyilatkozik. L. Salamon, Irodalmi tanulmányok, I, p. 213.