Egyetemes Filológiai Közlöny – XIII. évfolyam – 1889.

II. Hazai irodalom - Badics F., Petőfi válogatott költeményei. Háhn Adolf

PETŐFI A KÖZÉPISKOLÁBAN. 131 Radics úr, h­ogy Petőfi az első, ki a fiúi szeretetnek mélyebb és melegebb kifejezést ad a magyar költészetben ; megteremti, úgy­szólván, az epigo­nok számára a heves lelkű, zsarnok és kissé korlátolt apa, meg a gyen­géd kedélyű, érzékeny, szerető anya típusát. Petőfi őszinteségéből ter­mészetesen foly, hogy atyjáról többnyire bizonyos jóindulatú, szelíd humorral emlékezik, sőt egy humoros vonás bele­téved a Jó őre,­ kocs­máros rajzába is, a­nélkül, hogy a komoly, melancholikus alapszínt leg­kevésbbé zavarná . Csak egyet sajnálok : az öreg kocsmáros összekocczan néha jó feleségével . . . Ez a «jó feleség,» a «legszeretőbb anya», ellenben, mindig bizo­nyos glóriával környezve jelenik meg Petőfi költeményeiben. A költő mindig a kegyelet hangján szól róla, szive ellágyul, szemébe könnyek tolulnak, s cserben hagyja minden ékesszólása, úgy hogy a kifejezés ilyenkor még nála is rendkívüli egyszerűséggel és keresetlenséggel je­lenkezik. Ezt látjuk a Füstbe ment terv, Vizén, Fekete kenyér, s Egy estém­ otthon czímű darabokban, mely utóbbinak elmaradása e gyűjteményből annál inkább sajnálni való, mivel a költő szüleinek jellemét egymással szembe állítva, annyi kedélylyel s oly határozott, éles vonásokkal raj­­zolja, hogy Petőfi ilynemű költeményei közt ennek mindjárt a Jó öreg kocsmáros mellett, az első sorban illik helyet adni. A Vizén czímű néhány stropba, hol az említett szembeállítás szintén praegnans módon, drámailag van kifejezve, még azzal a különös érdekkel bír, hogy compositiójában heinei hatásra vall, mi annál figye­lemreméltóbb, mivel Béranger-n kívül Heine az egyetlen idegen költő, ki Petőfire mélyebb hatással volt*). Igaz, hogy Radics úr ezt érinti a Bevezetésben (II, 11), de a hiány ezzel csak érezhetőbbé lesz. —­ltalá­ban, több tény, s valamivel bővebb, koncretebb és jellemzőbb tárgyalás na­gyon elkelne itt. Petőfi barátai közül, például­ Tompát és Aranyt ki­véve, más alig szerepel, s Pákh Albert, Pálffy, Eötvös, Egressy hatása a költő fejlődésére egyátalán nincs határozott, concret tényekkel kimu­­tatva. Pedig Gyulai, kit Radics úr annyi figyelemmel olvasgatott, nyil­ván mondja, hogy a fiatal írók közül legtöbb hatással volt rá Pálffy és Pákh Albert, mely utóbbinak Petőfi kétségkívül többet köszönhet an­nál a kezességnél, mely őt a debreczeni nyomorúságból kirántotta. Ép ily mostoha eljárásban részesülnek Petőfi szerelmi viszonyai, melyek 46 előtt szerelmi költeményeit inspirálták. Igaz, hogy vala­mennyi viszony csak ifjúi fellobbanás volt, de látjuk bennök Petőfi lelkének forrongását, ki sokáig kereste az eszményt szerelemben ép .) Shelley hatása csak egy szörnyű aberratióban, a Felhőkben nyilat­kozik. L. Salamon, Irodalmi tanulmányok, I, p. 213.

Next