Egyetemes Filológiai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1903.

I. Értekezések - Szabó Károly, Cyrano de Bergerac

CYRANO DE BERGERAC. I. Élete. Cyrano de Bergerac azok közé az írók közé tartozik, a kikkel szemben az irodalomtörténetnek igen nehéz a feladata. Egy költő meg­teheti azt, hogy egy névből s néhány hozzáfűződő mende-mondából egész drámát kerekítsen ki, míg a tudományos kutatás kénytelen beérni egy-két száraz évszámmal. Első biographusa, Henri Lebret óta, a leg­utóbbi évtizedekig nagyon sokat összeírtak a XVII. századnak erről a híres különczéről, s mindebből a sokból azt a tanúiságot olvashatjuk ki első sorban, hogy voltaképpen két Cyrano van. Az egyik a legenda Cyranoja, a másik az igazi. Az elsőről érdekes dolgokat tud csevegni a laikusok által ma is egyetlen tekintélynek ismert Paul Lacroix, a másiknak alakját még csak most reconstruálják és kérdés, vájjon tel­jesen fog-e sikerülni ez. Midőn tíz évvel ezelőtt P. Ant. Brun foix-i tanár megírta nagy­becsű thèse-ét, 1) mely tudományos szempontból a legbehatóbb mono­graphia költőnkről, a megbízhatatlan adatok és hypothesisek egész seregével kellett megküzdenie, melyek különösen Cyrano születése és származása felől hosszú időn át tartották magukat. Henri Lebret szerint, a ki gyermekkori barátja volt, a költő Bergeracban született 1620 táján. Ez a mellékneve, továbbá duhaj, élezés temperamentuma, melyet a róla feljegyzett apróságok és legfőként művei mutatnak, meg az a körülmény, hogy egy majdnem csupa gascogneiakból álló testőr-csapat­ban szolgált, erősítették meg mindinkább a francziáknál azt a nézetet, hogy Cyrano gascognei volt. 2) 1872-ben azonban A. Jal, a Megváltóról nevezett párisi plébánia anyakönyvében, felfedezte Cyrano kereszt­levelét, mely ekként hangzik : «Le dixiesme mars mil six cens dix neuf, fut baptisé Sauinien, fils d'Abel de Cyrano, escuier, sieur de Mauvières et de damoiselle Espérance de Bellanger, le parrain noble homme, Antoine Fanny, conseiller du Roy et auditeur en sa Chambre des Comptes, la marraine damoiselle Marie Fédau, femme de noble homme, maistre Louis Perrot, conseiller et secrétaire du Roy, maison et couronne de France, de la paroisse Sainct Germain l'Auxerrois.» 3) Jalnak ezt a meglepő adatát nem fogadták el mindjárt fetétle­*) Sarinien cle Cyrano Bergerac. Sa vie et ses œuvres avec des do­cuments inédits. Paris 1893. Armand Colin. Nagy 8-r. VII és 382 1. 3) Leblanc (1855) meg éppen spanyol eredetűnek mondja. s) A. Jal , Dictionnaire critique de biographie et d'histoire. Paris 1872.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék