Egyetemes Filológiai Közlöny – XXXVI. évfolyam – 1912.
II. Hazai irodalom - Lenkei Henrik: Petőfi és a természet. Elek Oszkár
nak ponyvái életrajzai viszont abból a szempontból vonják magukra figyelmünket, hogy mit jegyzett meg, mi ragadta meg képzeletét abból a népnek.1) A halála köré fonódó titokzatosság domborodik ki legjobban bennük."2) Másutt egészen eltűnik Petőfinek való alakja, és a népfantázia egész sereg rablókalandnak hősévé teszi. Megütközik az ember azon az elmosódó képen, amely a nép lelkében a népköltő Petőfiről kialakul. Baróti csak megállapítja a tényeket, Péterfy csak közli a meséket, egyikük sem von belőlük következtetést, hiszen nem az a czéljuk. De az olvasónak meg kell állapodnia ennél a gondolatnál és igazítania kell azon a téves felfogáson, amit Petőfi hatásáról tanítgatunk és hallunk. Felvetődik az a hypothesis is, vajjon nem idegen történet áttelepítésével van-e dolguunk ? Petőfinek a sokszor igazán erőszakkal való odaránczigálása legalább is erre enged következtetni. Azt hiszem, e kérdésnek teljes tisztázása nem lenne haszon nélkül, és talán nem is járna szerfölött sok fáradsággal! Míg Baróti czikke a lehetőleg teljességre és világos igazságra törekvéssel elismerésünket érdemli meg — bár azt hiszszük, fog még hozzá adalék kerülni — nem szólhatunk dicsérettel Péterfy Tamás gyűjtéséről.3) Tudjuk, hogy nem nyelvtudósoknak szól közlése, és nem is kiejtésben is hív közlést követelünk, bár pontosabb alkalmazást ez a czél sem rekesztett volna ki — de ki kell mondanunk, hogy reánk mindezek a regék a csináltság, a mesterkéltség benyomását teszik. Mivel pedig Péterfy a hűségről, annak mértékéről semmit sem szól, ítéletet sem lehet mondanunk, következtetést sem lehet vonnunk. Azt hiszszük azonban, hogy e kötetnek az lett volna a czélja, hogy bemutassa nekünk azt az alakot, akit a népképzelet Petőfiből formált. Ám Péterfy regéiből ezt meg nem tudjuk, hiszen még az évszámot, sőt néhol még a helyet sem jegyzi föl, a hol és a mikor a regét hallotta. Hogy az «írta a vén borvizes» forrásmegjelölés mennyire elégtelen, azt — úgy gondolom — nemcsak mi, philologusok, érezzük. (Budapest.) ALSZEGHY ZSOLT: Lenkei Henrik: Petőfi és a természet. (Petőfi-Könyvtár XXI.) Budapest, Kunossy, Szilágyi és Társa, 1910. 8-r. 1831. Lenkei Henrik Petőfi és a természet czímű értékes tanulmánya először 1892-ben jelent meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Petőfi-könyvtár újból kiadta. Petőfi lelke annyira összeforrott a természettel, s művészete olyan beszédes tanúbizonysága ennek a természetszeretet .) Magyar János regényét bőséges kivonatban ismerteti Baróti. Krónikás apró anekdotái is tisztán költött mesék; Blockner füzetének népiessége nincs . Krónikás, Váradi Antal és — akiről Baróti nem szól, pedig ide sorolható — Máthé életrajzai a nép kezébe való, de nem a nép képzelete teremtette munkák. Sz. Szabó Mózes és N. E.Bende Albert versei ügyefogyott, idétlen, mesterkélt tákolmányok. 2) A Péterfy közölte regék mindezzel foglalkoznak. 3) Kilencz rege , hétnél a hely meg van jelölve, a második és hetedik verses formában, de nem utal a versbeszedőre Péterfy.