Egyetemes Filológiai Közlöny – XL. évfolyam – 1916.

VI. Vegyesek - Janus Pannonius egy német anekdota-gyűjteményben. Trostler József

— Addenda ad «Homerus comparatus I.» (EPhK, 1913, Λ2Ά—31. és 91—103. 1.) — Sorozatom dolgozatainak jelen kiegészítéseinél több év munkáját használtam fel; mindamellett tervszerűségről már a folklorisztikus kutatások természete miatt se lehet szó. A jegyzeteimben heverő gyarapodást további pótlások szükségének tudatában adom nap­világra, részben egy, a bizonytalan jövőben remélt összkiadás útját egyen­getve, részben további terveim számára teremtve hivatkozható nyomokat. Első problémámmal anyagom gazdagságához képest röviden végzek, mert a gyűrűs-kötős (házasság-) szimbólumokat illető adatokat ezen ékekről készülő külön dolgozat számára tártom fel (l. már EPhK. 1913, 951) és a görög archaeologia szorosabb területével is — a mai könyvviszonyok mel­lett — jobbnak láttam ezen összefüggésre várni, így addendáim, értekezé­sem törzsét mellőzve (II. III. és V. fej.), főleg csak a keretek körére szo­rultak. A pótlásokat lapszám szerint adom. 24. I.: A κρήδεμνα a. m. τείχη, λΰειν a. m. evertere egyenlősítésénél nem sokkal jobb ókori megoldás az Aristoné (Ven. A), mely Π 97—10o sorokat athetálja, διότι κατά διασκευών εμοαίνουσι γεγράφθαι υπό τίνος των νομι­ζόντων εραν τον 'Αχιλλέα του Πατρόκλου (τοιούτοι γαρ οι λόγοι" πάντες άπόλοιντο πλήν ημών). Α Τ, mely nekünk a και το λυειν τά τείχη οικοδόμων έοτίν klasz­szikus kifogásában delel (ν. ö. Roemer, Aristarchs Athetesen 1912, 62), hosszasabban okolja meg az athetesist. (A kavarodás okozása alól Rcemer, 61 k. mindenesetre tisztázni akarja Aristarchost.) 25. I.: Hogy a κρήδεμνον eredetileg fejkendő, nem προσώπου περίβλημα, 1. sehol, ad α 334, mely Ξ 184-et idézi (κρηδέμνω δ' εφύπερ^ε καψιίλατο δ3α 5εάων). 27. I. : (Héra és) Salammbő nászraöltözésének párja a Holofernes­hez készülő Judité (X. 3 kk.). Csak neki a fátyolról kellett czélzatosan lemondania, V. ö. H. Weiss, Kostümkunde 1860, I. 1. 337. 28. I.: A Frai­jois-váza korának Evans a 7. századot, Walters az 570—550. körül éveket tartja (Walters, History of Ancient Pottery, Π. 270.1. 29. I.: Városok faloromzatának letépése a. m. a haj (sörény) le­nyirása (v. ö. C. Weinhold, Die deutschen Frauen ... II. 255.) Plutarch­os­nál, I. Sándor gy­ászában Hephaistion felett. 291: A hajviselet változásához házasságkötéskor 1. többek közt Weinhold, i. h. I. 385, M. Schlesinger, Geschichte des Symbols 1912, 445 k., Η. Dragendorff, Die Amtstracht der Vestalinnen, Rhein. Mus. NF. 51 (1896) 290. stb. 303: Α λυσίζωνος melléknévhez 1. J. Heckenbach, De nuditate sacra stb. 1911. (Riggsch. Vers. u. Vorarb. IX. 3.) 78 k. Lucina solvizonáról e keresztény survivaljéről 1. Schlesinger, i. h. 440 k. 31. I.: Az ind házasságkötés övmegoldásáról szól Haas is a Weber­fele Indische Studien V. 389. lapján. 93. I : Mellborító μίτρηΓοΙ szól Anth. Pal. VI. 272Í is : μίτραν μα­στο"ίς σφιγκτά περιπλομε'ναν (= τά περ"ι στέρνοις άγλαά μαστόδετα u. ο. VÍ. 201 ί.) 96. I.: A primitív vadásznépek, kivéve a sarkiakat, gazdagabban és gondosabban ékítvék mint ruházvák . Grosse, Anfänge d. Kunst 1894, 51. kk. 961 : L. még R. Schmidt, Liebe u. Ehe in alten u. mod. Indien, 1904, 150. és Ε. Grosse, i. h., 90 kk. 96a: V. ö. G. Semper, Über die formelle Gesätzmässigkeit des Schmuckes u. dessen Bedeutung als Kunstsymbol, Kl. Schriften 1884, 318 k. 96 k. I.: Fr. Rumpf, Der Mensch u. seine Tracht 1905 (?) 108. mindenesetre helyesen vallja, hogy az alsó testnyílásokat elzáró «kötők» nem az illem c­zélját szolgálják, de az ok, hogy a földön guggolókat vé­denék a csúszó-mászó férgek ellen, aligha általánosítható. A felhozott japán eset nem szól e mellett, mert a több réteg ruha alól épen nem látszik ki a kötő ilyen szerepe. 97. I.: A ruházkodás (Verhüllung) és a családi élet (monogamia) kezdeteinek egybeeséséről 1. Fr. Ratzel, Völkerkunde 12 (1894) 87 kk.

Next