Egyetemes Filológiai Közlöny – LIX. évfolyam – 1935.

Kisebb közlemények - Zoványi Jenő: Két Bogáthi Fazekas Miklós

Két Bogáthi Fazekas Miklós. A XVI. század magyar költői irodalmának ilynevű kiváló alakjáról olyan adataink vannak, melyeknek egy része kizárja némelyik másat. Ebből a körülményből le kell vonni az okszerű következtetést. Régebben is forogtak fenn erre nézve különféle változatok, míg Jakab Elek tisz­ tázásuk közben teljesen össze nem kuszálta őket.­ Később ugyan Dézsi Lajosnak már évtizedekkel ezelőtt feltűnt, hogy Bogáthi egyik teológiai művéhez, a Jelenések könyve magyarázatához fűzött ajánlólevelében fel­­sorolja egy csomó dolgozatát, de sem közöttök, sem mellettök egyetlen ismeretes munkájára sem céloz, és általában hiányzik az egybekötő kapocs, amelyből bizonyosság volna szerezhető arról, hogy mind az összest egy és ugyanaz az író szerzette.­ Tovább azonban ő sem ment s azóta sem ment senki sem, sőt ennyire sem. Akik azóta foglalkoztak Bogáthival, mind a járt úton haladtak, legfeljebb felhasználták az újab? ban napfényre került adatokat, beillesztvén őket a többi közé, a fel?fel? bukkanó ellenmondásokon pedig egyszerűen túltették magukat. Nem törődtek sem azzal, amit elvégre csakugyan ki lehetne magya? rázni valahogy, hogy ha 1592?ben meghalt, miképen állhat egy munká­ jában az, hogy 1598?ban írta? — sem azzal, hogy ha a nyolcvanas évek végefelé Szentdemeteren, majd Kolozsvártt lelkészkedett, miképen lel? készkedhetett ugyanakkor Homoródszentpálon is? — meg aztán, ha 1591-ben feltétlenül kolozsvári pap volt, miképen várhatott tőle, mint családi kastélyukban tartózkodótól,­ 1591 novembere előtt levelet az apjáéval együtt Korniss György Heidelbergbe?­ — és miképen időzhetett családjával együtt ennek éppen szaporodásakor, 1591 áprilisában is Homoródszentpálon, éppenúgy, mint hasonló alkalmakkor 1585 júliusá­­ban, 1586 szeptemberében és 1587 decemberében, egyszerre a szent­ demeteri tartózkodásával? Az ilyeneken vagy hallgatással suhantak keresztül, vagy pedig olyan kedélyes magyarázatát adják p. o. a Homoródszentpálon és Szentdemeteren egyazon időben való lelkészkedésnek, hogy a jelenések könyvét Bogáthi Szentpálon magyarázta el a Szentdemeteren lakó Balássynak; Bogáthinak pedig azt a Balássyhoz intézett hálálkodását, hogy „kegyelmed kenyerén, vizén éltem ez ötödfél esztendőben", azzal ütik el, hogy „természetesen nem szó szerint veendő",­ sőt ilyen alapo­­kon még azt a merész állítást is megkockáztatják, hogy e könyv ajánló­ levelének adatai fedik az ismerteket, azaz az összes többieket.­ Egyszóval mindent elfogadtak úgy, amint éppen alkalmazható volt, de kritikával nem kísérték még az Uzoni Fosztó István adatait sem, s még kevésbbé jutottak el arra az önként kínálkozó eredményre, mely egyedül képes megoldani ezeket a problémákat, hogy t. i. két író szere­­pelt egyidejűleg ezen a néven: a költő és egy prózaíró. Véleményem szerint ebben van a nyitja az egész kérdés megfejtésének, annyival is inkább, mivel be kell látnunk az említetteken kívül egy olyan dolog­­nak is a képtelenségét, ami az eddigi adatokban látszólag jól egybe?­ ­ Keresztény Magvető, 1880. 6—7. I.­­ Bogáti Fazekas Miklós élete és költői működése. 1895. 11. 1. 3 Schiller István: Bogáthi Fazekas Miklós élete és vallásos tárgyú költészete. 1915. 6. 1. 5 U. o. 6—7. 1. 9 U. o. 61. 1. Persze, hogy nem szószerint, de nem abban az irány­­ban, amerre szerző képzeli. 7 U. o. 56. I.

Next