Czirbusz Géza: Általános rész - Balbi Adorján egyetemes földrajza 1. (Nagybecskerek, 1893)
I. A csillagászati földrajzból
Állócsillagok, Bolygócsillagok. 3 a Cassiopea nevű csillagkép, mely 5 harmadrendű W alakot mutató csillagból áll. Ettől nem messze kelet felé ragyog az Andromeda, mely három csillagával tűnik ki. Ha a Gönczölszekerének két első kerekén keresztül egyenes vonalat képzelünk, a Szekerest találjuk, melynek csillagképében egy első rendű csillag a Capella ragyog. Az északi égiféltekének legszebb csillagképe az Orion, mely azonban csupán a téli hónapokban látható s három egy vonalat képező (másodrendű) közel egymás mellett álló csillagáról, melyeket Jákob botjának vagy a Három király-nak is szoktak nevezni, könnyen felismerhető; továbbá felismerhető arról az első rendű csillagpárról is, melyek egyike, a felső, Beteigeuze, az alsónak pedig Kigél a neve. A déli félteke csillagképei közül első helyen említendő az ú. n. Déli kereszt, mely két másodrendű s három harmadrendű csillagból áll s a 15. században a portugál és spanyol hajósokat, mint a kereszténység jelképe keresztet utánzó alakjával élénken meglepte. A déli és északi félteke között egy széles öv terül, melyben az a 11 a körnek nevezett 12 csillagkép van, ezek: Kosz 4*, Bika Ikrek ff, Rák O r o s z lá n _ Szűz , Mérleg rB , Skorpió H!€) Nyilas Bak Öntöző meg a Halak. Ez a tizenkét csillagkép egyszerre sohsem látható, mivel az a csillagkép, melyben esetleg a Nap áll, s a két mellette lévővel együtt mindég látatlan marad. Ez ideig csupán 30 állócsillag Földünktől való távolságát vagyunk képesek kiszámítani, azaz mindezideig csupán 30 állócsillagnak lehetett parallaxisát (látószögét) meghatározni. A távolság meghatározásánál a Napnak a Földtől való közepes távolságát (kerek számmal: lmsz millió mfd.) vesszük egységül, mely naptávolnak neveztetik. A legközelebbi állócsillag ez ideig a Centaurus-ban levő egyik legfényesebbik csillag ( Centauri) a déli égi boltozaton (Európában tehát láthatlan); ennek a Földtől való távolsága az 220.000 naptávol, azaz a fénysugár, mely a Föld és Nap közt 8 első percz és 13 másodpercz alatt futja meg a távolságot, ezen csillagról 32 év alatt érkeznek Földünkre. Mivel a fénysugár egy földi évben 1x/3 billió mértföldet halad, így Centaurusnak ama legtündöklőbb csillaga 4 2/g billió mértföldnyire van tőlünk. A parallaxis nagyságából következtetve a Hattyú 61-ik csillaga tőlünk 550.000 naptávolságnyira van, mely 87 fényévet és körülbelül 11 billió földrajzi mértföldet tesz, az Arcturus állócsillag 1,600.000 naptávolra vagy 243 fényévre, sőt a Szekeres a csillaga pedig 4.484.000 naptávolságnyira van tőlünk. Felfoghatatlan távolságok ezek az emberi értelemre nézve! A legtöbb állócsillag azonban mind ez ideig nem mutat parallaktikus mozgást , ezért távolságuk meg sem határozható. A csillagok egy másik osztályát képezik a planéták vagy bolygócsillagok, melyek körülékes pályán a Nap körül keringenek és ezért mozgó csillagoknak is hivatnak. Fényük ellentétben az állócsillagokéval nyugodt, és míg amazok