Czirbusz Géza: Általános rész - Balbi Adorján egyetemes földrajza 1. (Nagybecskerek, 1893)
I. A csillagászati földrajzból
A bolygórendszer állandósága. 27 tűnik fel, melyen semmi belapulás nem vehető észre. Neptunt is környezik mellékbolygók, közülök eddig kettőt vettek észre. A bolygórendszer állandóságára vonatkozólag azon nézetben vannak a csillagászok, hogy bizonyos czélszerűség el nem vitatható a bolygók elrendezésében és egymásra való hatásában, így például: a) Rendre mutat azon körülmény, hogy a belső bolygók mérsékelt nagyságúak, majdnem egyforma tömöttségűek és hogy a Nap körül hasonló sebességgel keringenek; míg a külső bolygók tömöttsége x/4-el kisebb a Föld tömöttségénél (5 • 6) állományuk ritkább, de tömegük és forgási sebességük a tengelyük körül felényivel nagyobb a Föld forgási sebességénél. b) A más égitestek felől jött háborgások meg nem bontják a rendet s a bolygók egyensúlyát, mert a bolygók legnagyobbikja p. a Jupiter belül esik, s az általa okozott háborgásokat a Saturnus világa kiegyenlíti. A Saturnusnak másrészt vele szemben oly helyzete van, hogy vonzási erejét sohasem egyesítheti a Jupiteréval, sőt gyöngíti az utóbbiét 19/20-al, ámbár tömege fölér Jupiter tömegével. c) Langrange számításai szerint változatlan helyzetű a bolygók tengelye, tehát keringési idejük mindig ugyanaz marad. d) Nevezetes az is, hogy a bolygók keringésének időmennyiségei maradék nélkül nem oszthatók egymással, ellenkező esetben, ha a bolygók keringési ideje úgy viszonylanék egymáshoz, mint egész számok, szükségképen zavarnak, háborításnak, végül teljes felfordulásnak kellene beállania. e) Az excentricitás nagysága fordított arányban áll a bolygó tömegével. Nagy excentricitás kis tömeggel jár. P. o. a Mercurnál, az üstökösöknél. Mert ha Jupiternek volna p. o. nagy központonkivilisége, kiragadná tömegével Földünket sodrából. Csakhogy épen az óriás nagyságú külső bolygóknak van kis excentricitásuk, s pályájuk majdnem köralakú. Most a naprendszerünkben főbolygók elemeinek átnézeti összeállítását adjuk a következőkben: Bolygó távolsága A Nap körül való forgásban 1 másodperci alatti közép sebessége tO * ^ rt CG -*-» ‘0) 5 ›■‹ V 0 'q ‘~u .2 rH a Naptól a Földtől millió földrajzi mértföldekben legnagyobb legkisebb közép legnagyobb legkisebb mértföldekben Mercury . 9-35 6-15 7-7 30 10 6-36 6-674 Venus 9 • 159 14-39 14-4 355 466 1-911 Föld 6 . . 20-36 19-69 19-9— — 3-96 1-000 Mars (5 . . 33-37 27-67 30-3 547 3-21 0-431 Jupiter?[. •109-24 99-18 103-5 130 79 1-75 0-037 Saturnus t?201-76 180.34 189-9 222 161 1-31 0-011 Uranus (1). 402-22 366-68 381-4 423 347 0-91 0-003 Neptun 1. 607-40 597-16 597-9 628 577 0-73 0-001