Egyetemi Lapok, 1911 (24. évfolyam, 1-20. szám)
1911-01-10 / 1. szám
EGYETEMI LAPOK Okos és igaz cikket irt „Az Ujság“-ba Schwartz Gusztáv dr. az egyetem kitűnő profeszszora. Arról írt, hogy Balogh Jenőnek államtitkárrá kellett lennie, hogy a közvélemény a maga igaz nagyságában méltányolja őt, mert mint egyetemi tanárnak kevés jutott neki a hitből és a külső sikerek ragyogásából. És azt is írja Schwartz Gusztáv, hogy ez a mi egyetemünkre jellemző s a magyar közönségre, amely csak a nagydob hangja mellett képes valakiben a nagyságot felfedezni és megbecsülni. S azt is írja végül, hogy sok ilyen kiváló tudós egyéniséggel bánik ily mostohán a a közönség ugyanakkor, amidőn kis senkik nevét híressé kiabálja ki. Hát ebben sok igazság van. A sajtó is felismerte és tele szájjal kiabálta egy hétig és a közönséget alaposan megvádolta. De ne csak a közönséget érje ez a vád. Ennek a vádnak a padjára oda kell ültetni szépen a sajtót, különösen annak egy bizonyos részét. Azt tudniillik, amelyik a szabad gondolat szép elvét hirdetve „a csak nekem szabad gondolat“ elvét valósítja meg. Hát csak ültessük oda a vádlott mellé, mint felbujtót s tartsunk felette mi ilyen vádbeszédet. . . . Igen tisztelt Uraim! Önök állandóan támadják az egyetemet és annak tanári karát, kivéve persze azokat, akik az önök politikai, társadalmi, vagy tudományos pártjukhoz tartoznak. Támadják pedig nem a komoly és igazságos kritika, hanem a gyűlölködés és kicsinylés hangján. Valahányszor csak alkalom kínálkozik, megszurkálják az ellenpárti tudóst — mert hát ez a szúrás nemcsak neki — de a vele egy nézetüeknek is fáj, sőt talán az ellenséges elven is sebet ejt. Ezeket a kritikai tűszúrásokat, melyek néha gyilkos döféseknek is beillenek, hol a tudomány rovatban, hol a tréfák és kroki-V. hasábjain, hol meg a vezércikkek sorai között döfik az áldozatba. Félremagyarázott vagy meg nem értett kijelentések nyomán pedig egész kőzápor hull a professor fejére. A közönség pedig nézi az ilyen játékot. Vannak lapok, melyekből megdöbbenve értesülünk, hogy egyetemünkön dohos a levegő, dühöng az elmaradottság és semmi sem történik a haladás, a tudomány érdekében — minden csak egyesek érdekét mozdítja elő. Ilyenkor oda kerül néha még az is a cikk végére, hogy ha Nagy Pál vagy Kis Péter ilyen olyan kiváló tudós, külföldön méltányolt hazánkfia (a Presse egy cikkét közölte!) ülne a kathedrán, minden másképpen menne, írják pedig az ilyen cikkeket sokszor 18-20 év körüli ifjú iitézkedő óriások, akik két hoszszú tudományos könyv elolvasása (esetleg csak idézeteinek betanulása után) a tudomány becsületes öreg katonáit, a tudomány stragiájára akarják kitanítani. Hát kérem! Hátrább az agarakkal tisztelt Sajtó úr s ha ön is méltányosabb és igazságosabb kritikát gyakorol a tudósok felett s nem portál ismeretlen nagyságokat, a közönség véleménye is változni fog. Mert a mi közönségünk hallgat a szóra — bár a jó szóra nehezebben. Ha azután ilyetén módon rossz a hallása, ordítsák tele a fülét mindennap igazságokkal. De igazi igazságokkal. Az igazság ugyan nem mindig fáj és bánt — néha — sőt ez a hivatása, sérelmet orvosol, érdemet méltányol, szóval megadja a tudósnak is, meg a kritikának is azt, ami megilleti. * * * 3. A régi egyetemi ifjú, utolsó jellemző alakját Szűcs Patrit kisértük ki a temetőbe. Béke legyen vele Változnak az idők és uj feladatokat, uj küzdelmeket, s a küzdelem uj módjait hozzák és teszik kötelességünkké. Mi már nem úgy képzeljük a magyarságért folytatott harcot, mint ő hitte Ki akarna lándzsával és pajzzsal, pallossal és buzogánnyal harcolni, az ágyuk, manlicherek, gépfegyverek idejében. De a Toldikat és Kinizsiket a magyar faji lelkesedés inkarnációit tisztelnünk kell. Ez a tisztelet kijár Szűcs Pátrinak is. A tisztelet pedig pálma ággá változik és ott pihen meg a koporsóján — hó, 1911. január 10. A jogi oktatás reformja. — Szakértekezlet a közoktatási minisztériumban. — A közoktatási minisztériumban január 2-án kezdődött meg a jogi oktatás részleges reformja tárgyában egybehívott szaktanácskozás. A tanácskozást Zichy János gróf miniszter nyitotta meg. Jelen voltak: Balogh Jenő, Tőry Gusztáv és Némethy Károly államtitkárok, Doleschall Alfréd jogi kari dékán, Magyary Géza prodékán, K. Kovács Gyula, Grosschmied Béni, Nagy Ferenc Első magyar villamoserőre berendezett hangszergyár. Stonasser János cs. és kir. udv. szállító, a m. kir. orsz. zeneakad., színházak, conservatoriumok stb. szállítója, a Hangfokozó-gerenda, az Ócskai- és Rákóczi-tárogató feltalálója S3cciafest: Főüzlet: II., Lánchíd utca 5. — Gyár: Öntőház utca 3. sz. Magyarország legnagyobb vonós és fúvós hangszerek gyára. Ajánlja saját gyárában készült valamint azok alkatrészeit. Átjegyzési kivonatra ingyen és bérmentye, tárogató, VONÓS, fúVó és Ütő hangszereit.