Egyetemi Lapok, 1919 (32. évfolyam, 2-6. szám)

1919-01-12 / 2. szám

jogállását, de hozzáteszi, hogy a magyar mon­archia integráló részét alkotja. A történeti rész befejezése után Wilson állam­­elméletekkel foglalkozik s itt leszögezi a maga elveit és theóriáit s azt, hogy mikép vihetők ezek keresztül a praktikus életben. «Minden kormányzás végeredményben organizált erő­szakon alapszik» mondja. Beszél a demokratikus gondolatról, amely többé-kevésbbé áthatotta ma már az összes kormányokat, mely szerint az állam az egyesek érdekét szolgálja s nem megfordítva. «Ma az a felfogás uralkodik, hogy az állam nem abszorbeálhatja az egyént, hanem ellenkezőleg annak szolgája».— A régi alaptétel: «Az egyén van az államért» ma így hangzik: Az állam az egyénért». A szocializ­musról ezt mondja többek közt: «Bizonyára jobb lenne a szocialisták szerint a szabad versenyt teljesen kiküszöbölni, amikor is az összes ember a nyilvános hatalom és a szociá­lis együttműködés általános törvényei alá esnék! De ép ebben van a szocializmus hi­bája: nem maga a verseny káros, hanem a tisztességtelen verseny, ahol csupán az alakiság áll fönn s hiányzik a substancia és a valódi­sága. Hangoztatja, hogy ezeknek az egyéneknek meg kell adni fejlődéséhez az eszközöket és lehetőségeket, mert másként nem nyerhet a társadalom sokoldalúságban és erőben. A mo­nopóliumokat ki kell venni az egyesek kezé­ből. Nem szabad feledni — mondja — hogy a társadalom mindig sokkal nagyobb és fonto­sabb, mint eszköze, a kormány. A kormány­zásnak a társadalom szolgálatában kellene állnia, s nem felelte uralkodnia és dominálnia. A kormányzás nem lehet öncél, csak eszköz a szociális organizmus érdekeinek előmozdítá­sában. Az állam van a társadalomért, nem pedig a társadalom az államért. Beszél a népoktatás fontosságáról oly érte­lemben, hogy a politikai és szociális szabadság fenntartása érdekében szükség van az egyének képzésére és a kormány támogatására, tekin­tély és hatalmi eszközként, a szabad kormány nem virágozhat, amely feladja a történelmi tradíciókat, s ezen hagyományokat gondosan kell ápolni az iskolákban és át kell ültetni minden fiatal generációnak gondolkodásába és öntudatába.» » «A radikális politika nem szül tartós alkotásokat.» «Ugrásokkal nem lehet semmit sem elérni. Minden népnek, minden nemzetnek saját múltjához, tapasztalataihoz kell igazodnia. Nemzetiségek ép úgy, mint egyének ezeket nem kölcsönözhetik ki mások­tól. Minden népnek kontaktusban kell maradnia múltjával. És nem siettetheti hivatását ugrá­sokkal.» Úgy érezzük, mintha egyenesen hozzánk intézte volna intő szavait Woodrow Wilson a mai súlyos időkben. --i. • i * ^^ Nyekhegyi István: A háborúból visszatért főiskolai hall­gatók tanulmányi kedvezményei. A vallás- és közoktatásügyi magyar minisz­ter 1918. november 21-én kelt 95.575/IV. számú rendelete alapján a háborúból visszatért fő­iskolai hallgatók a következő tanulmányi ked­vezményben részesülnek: 1. A jog- és államtudományi karok hallga­tóinak a rendes tanulmányi időből a régebbi rendeletekkel már elengedett féléveken felül annyi félév elengedésére van igényük, ameny­­nyit katonai szolgálatban töltöttek. Aki tehát az egyévi önkéntes szolgálatnak megfelelő két féléven felül összesen hat vagy több félévet vesztett katonai szolgálata következtében anél­kül, hogy beiratkoznia kellene, alapvizsgála­tokra és ezek letevése után államvizsgákra és szigorlatokra bocsátandó. Ennélfogva az, aki öt félévet vesztett katonai szolgálata folytán, egy félévre tartozik beiratkozni stb., ezek a hallgatók azalatt az idő alatt, melyre beirat­kozni tartoznak, vizsgálataikat félévi időközök­ben, a beiratkozásra nem köteles hallgatók alapvizsgálataikat négy heti, pótalapvizsgát két heti, szigorlataikat hat heti, pótvizsgálataikat három heti időközökben tehetik. II. Az orvostudományi karok dékánjai fel­­hatalmaztatnak, hogy a háborús szolgálatból visszatért orvostanhallgatóknak, akikre nézve az eddig már megadott kedvezmények válto­zatlanul érvényben maradnak, két szabálytalan (esetleg egy rendkívüli és egy szabálytalan) félévet saját hatáskörükben beszámítsanak. III. A bölcsészet-, nyelv- és történettudo­mányi kar hallgatói a középiskolai tanári alap- és szakvizsgálatokra bocsátás szempontjából a részükre engedélyezett féléven felül annyi félév elengedésében részesülnek, ahány félévet vesz­tettek hadbavonulásuk következtében. Vagyis azok, akik hadiszolgálatuk következtében hét vagy több félévet vesztettek, azonnal közép­iskolai tanári alapvizsgálatra bocsáthatók.

Next