Egyetemi Lapok, 1919 (32. évfolyam, 2-6. szám)
1919-01-12 / 2. szám
jogállását, de hozzáteszi, hogy a magyar monarchia integráló részét alkotja. A történeti rész befejezése után Wilson államelméletekkel foglalkozik s itt leszögezi a maga elveit és theóriáit s azt, hogy mikép vihetők ezek keresztül a praktikus életben. «Minden kormányzás végeredményben organizált erőszakon alapszik» mondja. Beszél a demokratikus gondolatról, amely többé-kevésbbé áthatotta ma már az összes kormányokat, mely szerint az állam az egyesek érdekét szolgálja s nem megfordítva. «Ma az a felfogás uralkodik, hogy az állam nem abszorbeálhatja az egyént, hanem ellenkezőleg annak szolgája».— A régi alaptétel: «Az egyén van az államért» ma így hangzik: Az állam az egyénért». A szocializmusról ezt mondja többek közt: «Bizonyára jobb lenne a szocialisták szerint a szabad versenyt teljesen kiküszöbölni, amikor is az összes ember a nyilvános hatalom és a szociális együttműködés általános törvényei alá esnék! De ép ebben van a szocializmus hibája: nem maga a verseny káros, hanem a tisztességtelen verseny, ahol csupán az alakiság áll fönn s hiányzik a substancia és a valódisága. Hangoztatja, hogy ezeknek az egyéneknek meg kell adni fejlődéséhez az eszközöket és lehetőségeket, mert másként nem nyerhet a társadalom sokoldalúságban és erőben. A monopóliumokat ki kell venni az egyesek kezéből. Nem szabad feledni — mondja — hogy a társadalom mindig sokkal nagyobb és fontosabb, mint eszköze, a kormány. A kormányzásnak a társadalom szolgálatában kellene állnia, s nem felelte uralkodnia és dominálnia. A kormányzás nem lehet öncél, csak eszköz a szociális organizmus érdekeinek előmozdításában. Az állam van a társadalomért, nem pedig a társadalom az államért. Beszél a népoktatás fontosságáról oly értelemben, hogy a politikai és szociális szabadság fenntartása érdekében szükség van az egyének képzésére és a kormány támogatására, tekintély és hatalmi eszközként, a szabad kormány nem virágozhat, amely feladja a történelmi tradíciókat, s ezen hagyományokat gondosan kell ápolni az iskolákban és át kell ültetni minden fiatal generációnak gondolkodásába és öntudatába.» » «A radikális politika nem szül tartós alkotásokat.» «Ugrásokkal nem lehet semmit sem elérni. Minden népnek, minden nemzetnek saját múltjához, tapasztalataihoz kell igazodnia. Nemzetiségek ép úgy, mint egyének ezeket nem kölcsönözhetik ki másoktól. Minden népnek kontaktusban kell maradnia múltjával. És nem siettetheti hivatását ugrásokkal.» Úgy érezzük, mintha egyenesen hozzánk intézte volna intő szavait Woodrow Wilson a mai súlyos időkben. --i. • i * ^^ Nyekhegyi István: A háborúból visszatért főiskolai hallgatók tanulmányi kedvezményei. A vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter 1918. november 21-én kelt 95.575/IV. számú rendelete alapján a háborúból visszatért főiskolai hallgatók a következő tanulmányi kedvezményben részesülnek: 1. A jog- és államtudományi karok hallgatóinak a rendes tanulmányi időből a régebbi rendeletekkel már elengedett féléveken felül annyi félév elengedésére van igényük, amenynyit katonai szolgálatban töltöttek. Aki tehát az egyévi önkéntes szolgálatnak megfelelő két féléven felül összesen hat vagy több félévet vesztett katonai szolgálata következtében anélkül, hogy beiratkoznia kellene, alapvizsgálatokra és ezek letevése után államvizsgákra és szigorlatokra bocsátandó. Ennélfogva az, aki öt félévet vesztett katonai szolgálata folytán, egy félévre tartozik beiratkozni stb., ezek a hallgatók azalatt az idő alatt, melyre beiratkozni tartoznak, vizsgálataikat félévi időközökben, a beiratkozásra nem köteles hallgatók alapvizsgálataikat négy heti, pótalapvizsgát két heti, szigorlataikat hat heti, pótvizsgálataikat három heti időközökben tehetik. II. Az orvostudományi karok dékánjai felhatalmaztatnak, hogy a háborús szolgálatból visszatért orvostanhallgatóknak, akikre nézve az eddig már megadott kedvezmények változatlanul érvényben maradnak, két szabálytalan (esetleg egy rendkívüli és egy szabálytalan) félévet saját hatáskörükben beszámítsanak. III. A bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kar hallgatói a középiskolai tanári alap- és szakvizsgálatokra bocsátás szempontjából a részükre engedélyezett féléven felül annyi félév elengedésében részesülnek, ahány félévet vesztettek hadbavonulásuk következtében. Vagyis azok, akik hadiszolgálatuk következtében hét vagy több félévet vesztettek, azonnal középiskolai tanári alapvizsgálatra bocsáthatók.