Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1962 (4. évfolyam, 1-37. szám)

1962-10-20 / 28. szám

! 2-1, 4-2.A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KISZ-megbízóleveles hallgatók fogadása Hétfő este tartották az Egye­temi Színpadon az elsőéves KISZ megbízólevelesek foga­dását. A fogadást Ortutay Gyula, egyetemünk rektora vezette. Várnai Ferenc, a KISZ KB titkára mondott ünnepi beszédet. Beszédében hangoz­­­­tatta, a megbízólevél-rendszer fontos és helyes kezdeménye­zése, hajtása KISZ-mozgal­­munknak, majd hangsúlyozta: oda kell hatnunk, hogy ez a rendszer az eddiginél nagyobb hatékonysággal szolgálja a kommunista szakemberképzést. Éppen ezért nagyobb gonddal, több felelősséggel kell kezelni a megbízólevelek ügyét, nagy súlyt kell fektetni arra, hogy megbízólevelet csak az arra érdemesek kapjanak. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy megbízólevelesein­k az eddigi­ekben megállták helyüket az egyetemeken, a főiskolákon. Eredményesen kapcsolódtak be iskolájuk mozgalmi politikai munkájába, erősségei lettek az ifjúsági szervezeteknek. A jó-Október 26-án és 27-én or­szágos értekezletet tartanak a felsőoktatási intézmények kol­légiumainak és diákotthonai­nak vezetői, a KISZ KB és a Művelődésügyi Minisztérium szervezésében. Ez lesz az első ilyen jellegű értekezlet. Az ér­tekezleten­­ megvitatják, ho­gyan vált be a kollégiumok­­ működési szabályzata, melyet egy éve hozott a KISZ KB és az illetékes minisztériumok. Az értekezlet első napján Mol­nár János művelődésügyi mi­niszterhelyettes tart előadást, melyben elemzi az idei tanév feladatait, az újonnan létesült felsőoktatási kollégiumok és diákotthonok működésének problémáit. A második napon szekciómegbeszélésekre kerül sor. A felsőoktatási kollégiumo­kat és diákotthonokat az igaz­gató és a diákbizottsági titkár képviseli. Megvitatják, hogyan tudják segíteni a kollégiumok és diákotthonok a kommunista szakemberképzést, milyen az egyetemi KISZ-s bizottságok és a diák­bizottságok kapcsolata. Az országos értekezlet az első napon — Molnár János mi­niszterhelyettes beszámolójá­val — a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyete­men tartja ülését, a szekció­megbeszélések színhelye az Eötvös Kollégium lesz. (Jö­ vőben több megbízólevelet kell kiadni, ugyanakkor fokozot­tabb gondot kell fordítani a jobb kiválogatásra. A színháztermet megtöltő közönség — javarészt elsőéve­sek — tetszéssel fogadta az ün­nepi gyűlés eseményeit. Moz­galmas és színes műsorral ked­veskedett a Horizont a megje­lenteknek, gyorsan pergő szá­mai azt bizonyítják: a hangos­újság egyre színvonalasabb lesz. Kollégiumi igazgatók értekezlete Ortutay Gyula beszélget a KISZ-fiatalokkal Sátor Kati júniusban érett­ségizett, és most a Chinoin Gyógyszergyárban dolgozik. Egyetemünkön akar majd ta­nulni, kutatóvegyésznek ké­szül. Ezért jutott most arra a sorsra, hogy riportalany lett belőle. Ezt azonban köny­­nyen elviseli, sőt, úgy lát­szik, jól érzi magát ilyen mi­nőségben. A Chemia X. üzem­ben dolgozik, a Bi vitamin gyártásánál. Fontos export­cikke ez a gyárnak, s Kati bizonyos szakmai büszkeség­gel beszél róla. A Chinoin Közép-Európa legnagyobb gyógyszergyára, és nagyhírű magyar vegyészek egész so­rát nevelte az évtizedek fo­­lyamán. Termékei eljutnak a világ minden tájára, a Bn-t és a többi Chinoin gyártmányt mindenütt nagyon keresik. Az itt előállított Papaverin pe­dig egyenesen „világszám”. A Chinoin ma is tartja kivívott színvonalát, laboratóriumai­ban ott vannak a magyar vegyipar legnevesebb szakem­berei, Kossuth-díjas kuta­tói, mérnökei. Emellett sta­bil szakmunkásgárdája van, főleg Újpestről, és a környe­ző községekből. Ilyen gyárban Kati nyíl­nám jól érzi magát. Hetekig tartott, míg megismerkedett közvetlen munkahelyével, a komplikált desztillátor rend­szerekkel, centrifuga-sorok­kal, és más vegyészeti gé­pekkel. A Chinoin a „színes” gyárak közé tartozik, s aki olyan kíváncsi, mint Kati, mindig talál valami érdeke­set, mindig felfedez magá­nak valami újdonságot. Fo­lyik a gyár korszerűsítése, új gépek érkeznek, új üzem­ Kati egyetemre készül egységek épülnek. Az „otta­niak” szívesen magyaráznak, mutogatnak. A gyár nagy ud­varai is csupa tarkaság, csu­pa forgatag. A gimnázium padjaiból belecsöppenni egy ilyen mammutgyár nagylélek­­zetű életébe — nem is rossz szórakozás. De most már es­sék szó kimondottan Katiról is. Jól érzi magát a gyári fia­talok között. KISZ-vezetőségi tag. Náluk is szeretnek ki­rándulni a fiatalok, most például Egerbe mennek, két napra. Sokat dolgoznak az egyes gyári építkezéseken, tár­sadalmi munkában. Kati is jár a gyár szervezte felsőfokú technikumi oktatásra, kong­resszusi felajánlásuk volt, hogy szakmai továbbfejlődé­sük keretében nemcsak a vegyipari szakmunkás képesí­tést szerzik meg, hanem a ve­gyésztechnikusi oklevelet is. Kati készül az egyetemre. Hallgatja a szabadegyetem előadásait, a kémia-atomfizika szakon. Az előadásokat azon­ban nem tartja mindenben ki­elégítőnek. Néha túlságosan is „népszerű” a színvonal, elemi dolgokat részleteznek, máskor meg nem veszik figye­lembe, hogy a padokban nem „rendes” egyetemi hallgatók ülnek. Mégis, minden egyes előadást érdeklődéssel vár, gyakran lapozgatja otthon jegyzeteit. Szeretne már „va­lódi” egyetemi jegyzetből ta­nulni. (Lesz benne még ré­sze.) Rendszeresen jár a Mű­szaki Könyvtárba olvasni. Már elég jól olvas szakszö­vegeket idegen nyelveken. Februárban elkezdi az egye­temi előkészítő tanfolyamot. Nagyon bízik abban, hogy si­kerül a felvétele. Persze, ad­dig is „jár" az egyetemre, az Egyetemi Színpad műsoraira, rendezvényeire. Azzal búcsúzik, hogy szom­baton feltétlenül megveszi az Egytemi Lapokat, és ha jó lesz a cikk, ezután minden hé­ten olvasni fogja. Siet ki a gyárba, ezen a héten a délutá­ni műszakban dolgozik. (petrik) V MAI SZÁMUNKBÓL. Egy életrevaló ötlet (2. old.) Miért járnak templomba? (3. old.) Öröm és üröm (4. old.) 10 perc szünet (5. old.)! ­T BUDAPEST ,1 pártértekezlet határozata Az egyetemi pártbizottság hétfői ülésén úgy döntött, hogy az október 6-i küldöttér­tekezlet határozatának teljes szövegét közzé­teszi az Egyetemi Lapokban. A határozat így szól: „A Magyar Szocialista Munkáspárt ELTE bizottsága 1962. október 6-i pártértekezlete meghallgatta és megvitatta a pártbizottság be­­számolóját és a következő határozatot ho­zta: A pártértekezlet megállapítja, hogy az egye­temi pártbizottság az elmúlt 3 évben a VII. kongresszus határozatának megfelelően foly­tatta tevékenységét. Az egyetemi pártszerve­zetek a pártbizottság irányításával eredmé­nyesen harcoltak az egyetem szocialista jel­legének fejlesztéséért, közreműködtek az ok­tató-nevelőmunka, a tudományos munka szín­vonalának emelésében. A pártszervezetek irá­nyításával javult az egyetemen az ideológiai és politikai munka. A pártértekezlet egyetért a Központi Bi­zottság politikai irányvonalával, helyesli a szocialista társadalom felépítését szolgáló po­litikáját, a szocialista tábor országaival való szoros együttműködésen nyugvó, a békés egy­más mellett élés elvének megfelelő, az egye­temes békét, a népek függetlenségét és a tár­sadalmi haladást szolgáló külpolitikáját. A pártértekezlet megállapítja, hogy az egyetemi pártbizottság, a Központi Bizottság politikájának szellemében, kétfrontos harcot folytatott a burzsoá restaurációt szolgáló re­vizionista nézetek és az álforradalmi „balolda­li” dogmatikus, szektás nézetek ellen. A párt­értekezlet kimondja, hogy fenntartás nélkül támogatja a Központi Bizottság harcát a marxizmus—leninizmustól és a szocialista társadalmi rendtől idegen személyi kultusszal szemben. Egyetért a pártértekezlet a Közpon­ti Bizottságnak a törvénysértő perek lezárá­sáról hozott határozatával. A pártalapszerve­­zetek küldöttválasztó taggyűlései egyöntetűen kifejezésre juttatták, hogy egyeseknél jelent­kező kétkedést leküzdve, a Központi Bizott­ság határozatát egyetemünk kommunistái he­lyeslik és az megnyugvással tölti el dolgo­zóinkat és hallgatóinkat. A Központi Bizottság kongresszusi irányel­vei az egész egyetemen élénk érdeklődést vál­tottak ki. Az egyetemi oktatók megkezdték a szocialista társadalom teljes felépítésével, társadalmi és állami rendünk fejlődésével, a tudományos és kulturális munkával kapcso­latban felvetődő általános elvi és a szaktudo­mányaik terén jelentkező konkrét kérdések feldolgozását. A pártértekezlet megállapítja, hogy az el­múlt években erősödött az egyetemi párt­szervezet ideológiai, szervezeti és cselekvési egysége. A pártélet aktívabbá, az ideológiai problémák megvitatása tartalmasabbá vált. Megerősödött a pártszervezetek befolyása a pártonkívüliek körében. Az egyetemi hallga­tók széles köre vesz részt a KISZ tevékenysé­gében. A pártbizottság beszámolója helyesen ele­mezte az egyetem politikai helyzetét és a főkérdésekben helyesen állapította meg a to­vábbi munka feladatait. Ezek végrehajtása érdekében meg kell szüntetni munkánk hiá­nyosságait és a pártmunka középpontjában továbbra is a színvonalas oktatói, nevelői és tanulmányi munka támogatását, az eszmei­politikai fejlődés elősegítését kell állítani. Minden területen erősítenünk kell a párttagok példamutató munkáját. A pártértekezlet megállapítja, hogy az egyetemi pártélet alapjában egészségesen fej­lődik. A pártélet szervezeti keretei mind job­ban megfelelnek növekvő feladataink eredmé­nyes ellátásának. A pártalapszervezetek veze­tőségei és az egyetemi pártbizottság a párt­tagság által megvitatott és jóváhagyott mun­katerv szerint végzi munkáját. A pártélet megjavításának további fontos előfeltétele a párttagok egyéni felelősségvállalásának ma­gasabb szintre emelése, a pártélet minden te­rületén hozott határozatok következetesebb, fegyelmezettebb végrehajtása. A párttagságot ennek érdekében nagyobb politikai aktivitás­ra és önállóságra kell nevelnünk, mert ma még sok esetben nem mutatkozik meg az az aktivitás számos párttag tevékenységében, magatartásában. A pártszervezetek pártépítő munkája — egy ideig tartó stagnálás után —, megfelelően alakult, szervezeteink egészséges ütemben fej­lődnek. Azonban, különösen a TTK-n, tovább kell javítani a párttag hallgatók arányát. To­vábbra is szigorú mércét kell alkalmaznunk a tag és tagjelölt felvételi munkánkban, mert nem a pártszervezet mennyiségi növelésére van elsősorban szükség, hanem arra, hogy a párttagok ne csak egyetértsenek pártunk cél­kitűzéseivel, munkamódszereivel, hanem a párttagság a szocializmus ügyének odaadó, fegyelmezett politikailag képzett végrehajtója és továbbfejlesztője legyen. Csökkenteni kell az aktív pártmunkások társadalmi túlterhelését, tovább kell szélesí­teni a pártmunka egyes területen működő ak­tivisták számát és világosabban meg kell ha­tározni az egyes munkaterületeken dolgozók feladatkörét. Ugyanakkor jobban össze kell hangolni a pártbizottság, az alapszervezeti ve­zetőségek és a társadalmi szervek, bizottsá­gok tevékenységét. A vezetés új stílusa meg­követeli, hogy a szakszervezet és a KISZ munkájában a kommunisták az eddiginél na­­gyobb aktivitással vegyenek részt, ne csak mint elvi irányítók, vezetők, hanem e szer­­vezetek nevelőmunkájának konkrét megva­lósítóiként is. Tovább kell keresnünk a KISZ- munka segítésének hatékonyabb formáit. Nö­velni kell a pártcsoportok szerepét és felelős­ségét az oktató-nevelőmunka problémáinak megoldásában, a pártügyek intézésében, a tanszéki élet irányításában. A Központi Bi­zottság politikájának szellemében szakadat­lanul erősíteni kell a párttagok és a párton­kívüliek kapcsolatát, szélesíteni kell a szim­patizánsok gyűrűjét a pártszervezetek kö­rül.­ A kongresszusi tézisek nagy súllyal emelik ki a tudomány növekvő szerepét, jelentőségét a szocialista építőmunka folyamatában. Az irányelvek előírják, hogy a „felsőfokú kép­zésben alkosson egységet az oktató, a tudo­mányos és a nevelőmunka.” Mindez különle­ges feladatokat ró az egyetem állami- és pártvezetésére. Biztosítani kell, hogy az egye­tem a tudomány fellegvárává váljon s min­den tanszéken megszilárduljon, magasabb szintre emelkedjen a marxista szemléletű tu­dományos munka, ami egyben az egyetemi re­form megvalósításának és sikerének is fel­tétele. A reform munkálatok segítése tovább­ra is fontos feladata a pártszervezeteknek. A hátralevő időszakban a kommunista okta­tóknak alapvető feladatot kell vállalniuk a jegyzetek, tankönyvek, a konkrét tantervek kidolgozásában és megvitatásában. A hallgatókat is igényességre, a legújabb kutatások eredményeinek felhasználására kell nevelnünk. A tudományos munka terén az el­múlt években jelentősen előreléptünk. Okta­tóink tekintélyes száma szerezte meg a kandi­dátusi, többen a tudományok doktora fokoza­tot. A jövőben e téren az igényesség növelé­sére, a disszertációk színvonalának emelésére nagyobb figyelmet kell fordítani. Nem szabad megtűrni a tudományos életben a monopó­liumokra való törekvést, a fiatalabb oktatók tudományos munkájának további segítését szorgalmazni és támogatni kell. A pártszervezeteknek támogatniuk kell a tanszékvezetők feladatkörének bővítését, ezzel együtt emelni kell a velük szemben támasz­tott követelményeket is, hogy nagyobb önál­lósággal, a párt politikáját követve, nagyobb mértékben segítsék a tudományos utánpótlás nevelését. Munkájuk megítélésében kiemelke­dő helyet foglaljon el az, hogy milyen mér­tékben nevelnek kiváló szakmai felkészültsé­gű és a szocializmusért aktívan harcoló fiatal szakembereket. A világnézeti nevelés fő — és szakmai szem­pontból is leghelyesebb és legfontosabb — módszere a szaktárgyakon keresztül történő ideológiai nevelés. Ma még a világnézeti neve­lőmunkában oktatóink egy része nem használ­ja ki eléggé a szaktárgyak adta lehetőségeket, és sok esetben saját tudományága egyes elvi kérdéseiben sem foglal állást. Még mindig kevés a szakmai, ideológiai vita, bár ezen a téren történtek követendő kezdeményezések. Ezért a jövőben nagyobb figyelmet kell for­dítani a szakmai anyag világnézeti, filozófiai, társadalompolitikai összefüggéseinek feltárá­sára. Oktatóink tudományos szinten kritikai­lag mélyrehatóan elemezzék a különböző bur­zsoá irányzatokat és nézeteket és tudományos érvekkel leplezzék le ezeket hallgatóik előtt Értessék meg, hogy a szocializmus felépíté­sének nagyszerű feladatai nemcsak lojalitást, hanem aktív egyetértést követelnek az ideo­lógiai front minden dolgozójától. Ez egyik fontos feltétele ennek is, hogy az ifjúság esz­mei, politikai arculatának formálása terén a következő években további eredményeket ér­jünk el. Hallgatóink világnézeti, politikai ér­deklődése jelentősen megnőtt és ennek kielé­gítését az egyetemtől várják. Az alapvető po­zitív kép, ami részben munkánk gyáregy­ségeivel is összefüggésben van. A karokon, elsősorban a TTK-n, találkozunk még a vallá­sossággal. Érződik a nacionalizmus egyes for­mái és a különböző burzsoá jellegű esztétikai irányzatok hatása. Hiányosságok vannak a hivatástudatban is. A párt és állami vezetés feladata, hogy a jövőben e hibákat felszámol­ja, a kommunista és pártonkívüli oktatók szo­ros együttműködésével olyan szocialista szak­embereket neveljenek, akik a szocializmus építését tudatosan és lelkesen vállalják. ★ Egyetemünk kommunistái, valamennyi ok­tatójának, dolgozójának és hallgatójának megtisztelő kötelessége munkaeredményeinek fokozásával hozzájárulni a VIII. pártkong­resszus határozatainak végrehajtásához. Párt­tagságunk átérzi, azt a felelősséget, amely e feladatok megvalósításában reá hárul.” 1902 0!­T 2­2

Next