Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1967 (9. évfolyam, 1-19. szám)

1967-01-12 / 1. szám

PARTÉLET A párt-végrehajtóbizottság munkabizottságaint­l Beszélgetés az ideológiai albizottság munkájáról A párt-végrehaj­tóbizottság irányításával egyetemünk po­litikai munkáját több munka­­bizottság teszi teljesebbé. A bi­zottságok már elkezdték mun­kájukat, tevékenységükről — mely átfogja az egyetem min­den lényeges politikai, nevelő, oktató intézményét, szervezetét — lapunkban rendszeresen tu­dósítást közlünk. Sorozatunkban első ízben a propaganda bizottság ideológiai albizottságának vezetőjétől, dr. Székely György elvtárstól ér­deklődtünk az albizottság ed­digi munkájáról, jövőbeni ter­veiről. — Az albizottság munkája — mondotta Székely elvtárs — kisugárzik majd az egyetem eszm­e minden területének ideo­lógiai életére, tevékenységére. Feladata a hallgatók, oktatók, különböző területen dolgozók ideológiai nevelése,­ tájékozta­tása. Az albizottság segítséget ad neves és a témát ismerő előadókon keresztül az eszmei­politikai események széles kö­rű, magas szintű ismertetésére. Politikai, társadalmi szerveze­teink ideológiai irányítása, se­gítése és ellenőrzése ugyan­csak tevékenységünk közé tar­tozik. — Ezt a szerteágazó területet minden bizonnyal közös mun­kával lehet átfogni. Hallhat­nánk valamit az albizottság tagjairól? szintén feladatunk. Mindenek­előtt biztosítjuk, hogy a lap , szerkesztője első kézből érte­süljön az egyetem különböző . Az ideológiai albizottság összetétele már önmagában jel­­­zi sokoldalú feladatát. Nem­csak az ideológiai tanszékek vezetői és ismert munkatársai vesznek részt benne, hanem mindhárom kar és az Egyete­mi Könyvtár is képviseltetik magukat. A munka sokoldalú­ságát és az albizottság ülésein különféle ideológiai problémák magas színvonalú megvitatá­sát, ezen túlmenően az is biz­tosítja, hogy az albizottság tagjai a pártszervezetek és a KISZ képviselői is, így bizto­sítjuk, hogy megbeszéléseink az ideológiai igényesség mel­lett mindig az egyetemi reali­tások talaján mozogjanak, és az egyetemi problémák megol­dását segítsék elő. A teljesség igénye nélkül említem meg, hogy a bizottság munkájában tevékenyen részt vesznek: Já­­nossy Lajos, Kardos László, Mátrai László, Seres Imre pro­fesszorok, Pándi Pál docens és még sokan tudományos és ide­ológiai életünk aktív részvevői közül. — Célszerű lenne, ha Szé­kely elvtárs ismertetné az al­bizottsághoz tartozó területe­ket. — Amint mondottam, szinte az egész egyetemi életet érinti, de a könnyebb áttekinthetőség kedvéért, néhány főbb egység­re bonthatjuk­ eseményeiről, terveiről, termé­szetesen mi is teszünk javas­latokat a lap feladatait illető­en az egyetem összpolitikai vo­natkozásaiban, ezt viszont már a szerkesztőség tagjai dolgoz­zák fel a lap jellegének, az ol­vasók érdeklődésének megfe­lelően. A lap rendszeres politikai informálását ugyancsak segíti, hogy a felelős szerkesztő részt vesz a pártbizottsági és párt­végrehajtó bizottsági értekezle­teken. A lap tevékenységét albizottságunk segíti, számuk­ra javasolt cikkek megíratá­­sával, mint ahogy tervünkben szerepel Nagy Károly kong­resszusi beszámolója, Takács Imre cikke a választásokról. E terv keretében jelenik meg majd a lapban Andics Erzsébet cikke az 1867. évi kiegyezés­ről és sor kerül a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ju­bileumi évében a szovjet egye­temi oktatók cikkeinek publi­kálására is. A lev­ingrádi egye­tem rektora, egyetemünk dísz­doktora is­ ír cikket a lapba. A forradalom egyes kérdéseiről Balogh Sándor, Simon Péter, Szakács Kálmán elv­társak is jelentkeznek írásaikkal. Az ideológiai albizottság ezenkívül a lap szerkesztőjé­vel rendszeresen megbeszéli azokat a politikai feladatokat, amelyekkel foglalkozunk. S re­­méljük, hogy ez segíti a szer­kesztőséget sokoldalú feladata megoldásában. Az interjú közben munka­­értekezletté is vált és kétirá­nyú hasznos megbeszéléssel gazdagodtunk, mert ebben az időszakban az ideológiai albi­zottság vezetője nemcsak la­punk vezetőjével, hanem a ha­táskörébe tartozó egyéb szer­vezetek és intézmények meg­bízottjaival is summázta a pártválasztás óta eltelt időszak munkáját, eredményeit és kö­zösen kialakították a jövő fel­ Szerkesztőség A hallgatóság világnézeti fejlődésének segítése a KISZ-szervezet és a kollé­giumok világnézeti nevelési programját hivatott erősíteni, és segíteni az albizottság. A KISZ rendezésében sorra ke­rülő gyűlésekre előadóttat ké­rünk fel. Az országgyűlési vá­lasztások ismertetésére például a jogi kari pártszervezet ad előadókat. Az Egyetemi Klub fontos fel­adatot hivatott betölteni az ideológiai nevelésben. Prog­ramjában olyan előadásokat iktattunk be, mint például: Az irodalmi élet és irodalomtudo­mány aktuális kérdése, melyet Pándi Pál tart. Balogh József A szoci­ológiai kutatás és ok­tatás problémáiról, Jánossy Lajos a fizika filozófiai kérdé­seiről, Seres Imre A termelő­szövetkezeti mozgalom helyze­te és jogi kérdései címen tart­el­őadá­sokat az Egyetemi Klubban. Nagyon lényeges a kollégiu­mokban rendezendő ideológiai megbeszélések programja is. Egye­temünk rektora, aki mint tudott, küldöttként vett részt a párt IX. kongresszusán, él­ménybeszámolót tart a kollé­giumokban. Érdeklődésre tart számot Antal Zoltán tájékoz­tatója a Szovjetunió gazdasági fejlődéséről, a gazdaságföld­rajz tükrében. A magyar tör­ténész kongresszussal kapcso­latosan Elekes Lajos A törté­nelemszemlélet és a szocialista tudat fejlődése címmel tájé­koztatja majd kollégiumi hall­gatóinkat. Az ös­szegye­tem­i politikai rendezvények ugyancsak fel­adatot jelentenek az albizott­ságnak. A pártkongresszus ha­tározatainak, terveinek ismer­tetésére , a Politikai Bizottság tagjai közül kérnénk fel elő­adókat. A pártaktíva havi ideológiai megbeszélésein szó esett az imperialisták fel­lazító politikája elleni harcról. Előadás lesz az egyházzal kap­csolatos aktuális problémákról is. A tervek szerint Mód Ala­­dárné A társadalmi struktúra átrendeződése Magyarországon, Csendes Károly vagy Markója Imre elvtársak A bűnözés és a huliganizmus címmel tarta­nak előadást De szerepel olyan téma is, mint a Főváro­si Tanács terve a laikuskérdés megoldására, melyet a szak­­szervezeti bizottsággal közösen rendezünk és előadónak a Fő­városi Tanács valamelyik vb­­tagját kérjük fel. Az egyetem dolgozóinak informálása szintén az albizottság felada­tai közé tartozik. Itt előadások, gyűlések vagy egyéb rendezvé­nyek keretében szakszerve­zeti bizottsággal közösen tájé­koztatjuk egyetemünk nem ok­­tató dolgozóit Az Egyetemi Lapok politikai irányvonalának megszabása SZAKSZERVEZETI­­*í­r­eixik­ A szakszervezeti bizottság december havi ülését a Magyar Néphadsereg Tisztiházában rendezte, amelyen még részt vet­tek a tisztiház vezetői, párt- és szakszervezeti képviselői. Utána megtekintették a Vltava hadgyakorlatról készült filmet és meghallgatták a róla szóló előadást. ★ Kedves, szeretetteljes karácsonyi összejövetelt rendezett a központi alapszervezet nyugdíjas dolgozói részére. Az ünnepe­ltet ugyan nem „töménnyel” köszöntötték, de a habos kakaó is remek, jó hangulatot varázsolt, a fenyőcsokrok közepén lobogó gyertyák valódi ünnepi fényt árasztottak. ★ Aggódva figyeli a szakszervezeti bizottság, hogy az új esz­tendő nem szül új büfét a bölcsészkaron. Napjainkban már a gólyák is felnőnek, nem szeretnek féllábon álldogálni — pedig csak­ így lehet — nem beszélve azokról, akik már 20—30 esz­tendeje túllépték a gólyakort. Új büfét az új évben! Inhatnánk mottóként. . K4 ,, ___t KÖVETKEZŐ HÓNAPOKBAN: A szakszervezeti munka dandárja Az esztendő első napjaiban felkerestük szakszervezeti bi­zottságunkat, hogy hírt kap­junk a választást előkészítő munkákról. Szó esett arról is, de nem tükrözné a való hely­zetet, ha a szinkronban futó munkákat meg sem említe­nénk. Az elmúlt év utolsó nagy szakszervezeti eseményé­ről, a 16 fős szovjet oktatói csoport 11 napos látogatásáról készült éppen a zárójelentés. A látogatásnak, — ahogy Sa­lamon elvtárs informált —, üdülés, pihenés jellege volt, de ez nem jelentette azt, hogy vendégeink nem folytathattak eszmecserét magyar oktató kollégáikkal. Noha a két ün­nep közötti idő, vizsgaidőszak,­­év vége, a munka megszokott ütemét némileg módosította, de professzoraink, oktatóink döntő többsége­­tudott időt sza­kítani és sor kerülhetett ba­ráti találkozásokra is. Köszö­net azoknak, akik megértették a vendéglátókra váró kedves kötelezettséget! Hosszú lenne felsorolni a 11 nap gazdag programját, ízelí­tőül azért néhányat csak is­mertetünk. Budapest nevezetességeinek megtekintése itt is, mint min­den külföldi látogatásnál, amolyan alapprogram volt. De a parlamenti úttörő ünnep­ségen való részvétel már pluszt jelentett vendégeink­nek, mert ilyen eseménnyel egy évben csak egyszer szol­gálhatunk. Hasonló kedves emléket nyújtott számukra a Szilveszter éjjeli budapesti ut­ca képe. Láthatták a­­vidám évbúcsúztató alkalmával a pesti embert, akikkel mindad­dig csak a munkáshétköznapo­­kon találkozhattak. A delegá­ció ittlétét színházlátogatás, vidéki utak szervezése, tájjel­legű ételek, italok megismerte­tése tette gazdagabbá szak­­szervezetünk vendéglátásában. Ugyancsak a szakszervezet feladatát jelenti a júliusban lebonyolításra kerülő 30­­fős vi­­szontlátogatás megszervezése Leningrádba. De ha már a külföldi kapcsolatoknál tar­tunk, meg kell említeni —ha késve is —, hogy az elmúlt hó­napokban a prágai Károly Egyetemről és a varsói egye­temről jártak itt vendégek s megállapodást írtak alá a vi­­szontlátogatásra. Július, au­gusztus hóban mintegy 30—40 fős csoportunk látogat Prágá­ba. Az itt járt három tagú len­gyel egyetemi delegációval kö­tött szerződés értelmében a jövő télen Zakopanéban téli üdülésben vehetnek résszt dol­gozóink. Ugyancsak sor kerül a már hagyományos és sikeres jénai látogatásra is, ahogy hír­lik a 130 fős léteám már be­telt Mindezek bonyolítása, inté­zése közben szinkronban halad a munka, a napi események­kel. E hónapban középpontba kerülnek a szakszervezeti bi­zalmi választások is. Első lép­cső ez, de mondhatnók, a fun­damentum is. A szakszervezeti demokrácia kiszélesítése, meg­növekedett feladataink elvég­zése csak úgy valósulhat meg, ha véglegesen szakítva a múlt rossz hagyományaival a bizal­miak nem tagdíjbeszedő auto­maták, hanem olyan szakszer­vezeti tisztségviselők, akik együttélve munkatársaikkal, választóikkal, azok ügyes-ba­jos dolgait szívükön viselik. A bérezéstől kezdve a prémium, jutalom elosztásáig, a szociális juttatások helyes elbírálásán keresztül a munkafegyelem megfelelő kialakításáért dol­goznak, hallatják szavukat és partnerei adott területükön a gazdasági vezetőknek is. Rend­­kívül nagy jelentőségű feladat ez, tehát érthető, hogy milyen nagy erőfeszítést kíván a nap­jainkban sorra kerülő bizalmi­hálózat jó, a lehető legjobb és legalkalmasabb személyekre eső megválasztása. Február és március semmi­vel sem gyérebb munzkaprog­­ramú. Március közepén kerül sor a szakszervezeti csúcsve­zetőség választására. Első íz­ben alakul egyetemi szakszer­vezeti tanács, amely irányítója lesz szakszervezeti munkánk­nak, életünknek." Mindezek a jelentős és fontos feladatok úgy hoznak és hozhatnak si­kert, ha a szakszervezeti tag­ság átérzi ennek jelentőségét, és valóban érdekei képviselői­ként gonddal, megfontoltan választja a legrátermettebbe­ket. k. m. EGYETEMI LAPOK Karácsonyi ünnepély - KISZ-élet Az Egyetemi Angol Intézet régi, kedves hagyománya a műsoros karácsonyi ünnepély, angol módra fenyőgallyakkal, gyertyafénynél, angol dalok, kíséretében. A műsor pedig lehet szabadon választott ma­gyarul vagy angolul előadott jelenet, vers, esszé klassziku­soktól vagy az évfolyam házi szerzőitől. Ez rendszerint a megbízott műsorszerkesztők találékonyságától függ. Min­den évben meg is rendezik a karácsonyi ünnepélyt, a KISZ programjában is szerepel, és általában ez az a program­pont, ami sohasem marad el. Ennek nemcsak az az oka, hogy múltja van, hanem az is, hogy jelene, életrevaló ötlet, jó lehetőség, nemcsak az önte­vékenységre, a közösségi élet­re, hanem ezen keresztül a szervezet felvirágoztatására. Ennek ellenére sokan kér­dezték és kérdezik: ez lenne hát a KISZ-szervezet munká­ja, amit már 30 évvel ezelőtt is csináltak nem KISZ-fiata­­lok? A kérdés felvetésének inkább gyakorlati jogosultsá­ga van, hiszen elvileg, senki sem vitatja a hagyományok, a régi formák felhasználásá­nak lehetőségét, sőt szükségét. A gyakorlat azonban néha más képet mutat. Ha a KISZ-alap­­szervezet gyakorlati tevékeny­sége majdnem olyan, mint a karácsonyi ünnepély min­den évben, akkor céllá vá­lik az, aminek csak eszköznek kellene lennie. Jogosan hiá­nyolják az önálló kezdemé­nyezést a tagok is meg a ve­zetők is. Hiszen jó az, hogy a közöségi élet hagyományos formáit felhasználjuk és új tartalommal töltjük meg, de ez nem elég; új formákat is kellene keresni, amelyeket a mai fiatal kizárólag sajátjá­nak érezhet. Az 1966-os Karácsonyi Ün­nepélyen sajnos a hagyomá­nyokkal ellentétben a műsor rövidebb volt a kelleténél és laposabb, mint az előző évek­ben — viszont az este nagy részében a hangulat­­jó volt, késő éjszakáig szólt a gitár és a dal. — Szekrényessy — Cseke Jenő: Nyolcsoros Eszembe jutsz ha már üresek Esevert padjai a térnek Körben kigyúlnak a jegenyék És sárgulva csontjukig égnek Eszembe jutsz idegen utcán Szelek susogása a hangom Tiinő karcsú lány alak után Még utánad fordulok a sarkon. Szilveszteri gondolatok, szilveszter után Az év utolsó napjaiban az ember akarva-akaratlanul ál­dozatul esik bizonyos hagyo­mányoknak. Ilyenkor illik fo­gadalmakat tenni a következő évre, leszámolni a múlttal, új életet kezdeni, amelynek az értékét az csökkenti, hogy a legtöbb ember nem teljesen jó­zan állapotban kezdi el. Álta­lában ez is hagyomány, meg az is, hogy ilyenkor örülnek az emberek. De vajon minek örül­nek? Annak, hogy egy évvel ismét öregebbek lettünk? Vagy annak, hogy másnap, az év el­ső napján, amikor estefelé fel­kelnek, olyan gyengék és másnaposak lesznek, mint az év egyetlen napján sem. És mégis örülnek, még az egyete­misták is, akik pedig tudják, hogy az újév újabb szenvedé­seket hoz nekik vizsgák for­májában. A kérdést sokáig nem is sikerült megoldanom, egészen addig, amíg szét nem néztem a szilveszter éjt ka­vargó, trombitáló tömegben. Az emberek itt szemmel lát­hatóan az örömnek örültek, még inkább a felfordulásnak, annak, hogy most sok minden olyat lehet tenni, amit máskor nem. Először is éjjel, ebben a szokatlan időpontban úgy sé­tálhat az ember az utcán, mint nappal. Senkinek sincs joga őt ezért igazoltatni, útonállónak vagy egyébnek tekinteni. Az­tán a társadalmi érintkezés is lazább, bárkinek a fülébe du­dálhat az ember vagy egyéb csínnyel bosszanthatja, anél­kül, hogy az illető megsértőd­ne. Én a magam részéről pél­dául nem foglalkozom labda­rúgással, különösen nem az utcán, ezen az éjszakán vi­szont abban lettem kedvem, hogy utcahosszat rugdostam egy elhasznált rózsaszín szil­veszteri dudát. Ezek a szil­veszteri dudák pedig igen sok örömet okozhatnak az ember­nek. Csak egy baj volt velük, hiába próbáltam vele elindí­tani a villamost, ez egyáltalán nem sikerült. Végül aztán rájöttem, hogy a szilveszter azért jó, mert az év dolgos, rendes 364 napjával szemben, ez a nap a felszaba­dult örömök, a kikapcsolódás egyetemes, mindenkire érvé­nyes napja. Ez a felnőttek „20 perces nagyszünete”, és tulaj­donképpen az év bármely más napján is meg lehetne rendez­ni. Akkor miért éppen ezen a napon? Többek között azért, mert az ember abban is sze­ret rendet tartani, hogy mikor rendetlenkedik." Vizsgára készülnek a jogi kari könyvtárban is

Next