Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1969 (11. évfolyam, 1-17. szám)
1969-01-23 / 1. szám
CSÚCSPONTON az Egyetemi Énekes Zenekar Az Egyetemi Ének- és Zenekar decemberi Kodály-estje pályafutásuk csúcspontját jelentette. Szinte el sem lehet képzelni, hogy még tovább fejlődhessen ez az együttes. Sikert sikerre halmozva, nehezebbnél nehezebb művek előadására vállalkozva, külföldi körút után, most Kodály Zoltán l. Szimfóniáját és a Psalmus Hungaricust hallottuk a Budapesti Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A zsúfolásig megtelt hangversenyterem közönsége szívet melengető érzéssel gyönyörködhetett a pódiumon elhelyezkedő fiatalokban. Kodály tanár úr álmai váltak itt valóra! A magyarság muzsikáját a jövő magyarsága tolmácsolta. Ezek a fiatalok már magukban hordozzák és méltóan képviselik a magyar zenét és a zenélő magyar ifjúságot. Csodálatos este volt, felejthetetlen a jogosan büszke szülőknek, felejthetetlen maguknak az előadó fiataloknak, és mindazoknak, akiknek valami közük van az együtteshez, de azoknak is, akik Kodály műveit szeretik. Kodály műveit amúgy sem könnyű interpretálni, még nemzetközileg elismert nagy együtteseknek sem. Az Egyetemi Ének- és Zenekar pedig csupán lelkes fiatalokból áll, akik már csak koruk miatt sem rendelkezhetnek a hivatásos muzsikusok nagy gyakorlatával. És mégis! A muzsika szeretete, nem lelkesedésük, szinte csodát művelt. Vállalkoztak e nagy feladatra. Nagyon odaadó és szorgalmas munkájuknak meg is lett a gyümölcse. Imponálóan engedelmes fegyelemmel csüngtek karmesterükön, roppant koncentráltan és precízen követték minden intését. Aztán hozzáadva szívük melegét, átszellemülten csodálatos előadást produkáltak. Az I. Szimfónia technikailag is, de főként előarlásilag izgalmasan nehéz részeit megnyugtató biztonsággal adták elő. A játékos, vidám részekben a még gyermek ifjúság vidámságát, az elmélyülten komoly részekben pedig már a felnőtt vállalás , ifjúságának komoly hangját hallhattuk. A karmesternek itt csak annyit mondhatunk, hogy bravúros teljesítmény volt! A Psalmus Hungaricus előadása világviszonylatú hagyománnyal rendelkezik és már csak ezért is merész vállalkozás volt ez, az Egyetemi Énekes Zenekar részéről. De büszkék lehetünk erre az előadásra is. A szólista Simándy József mindig csodálatos ihletettsége magával ragadta az ifjú előadókat is, akikkel együtt a muzsika csodálatos világából és Kodály szellemében kaphattunk egy estét. Szívből gratulálunk ehhez az együttes minden tagjának és Baross Gábor karnagynak pedig roppant áldozatos munkája és eredményesen szuggesztív erejű vezénylése elismeréséül még sok ilyen sikeres estést kívánunk. (Sch. N.) 2 Filo-vizsga Hát az úgy volt, hogy csak két napom maradt a filóra. Mit mondjak, nem az a jajdesok, különösen, ha már jelesek is elhasaltak ... Különben érdekes dolog ez; amit eddig értettem, most összezavarodott; amit nem, az most sem lett világosabb. Reggel a peironnal ébredtem, ataraxiával ebédeltem és nousszal tértem nyugovóra. Máramikor tértem ... ... különben nem tudom, láttátok-e már a napfelkeltét a pesti háztetők felett. A Nap sötét vattacsomóban, minden olyan nedves és tapadás, a felhők beúsznak a házak közé... Én meg itt rágom a könyvet. Herakleitos és Holbach, Platón és Hume ... ááá, nem nekem találták ezt ki! Még két óra, még egy ... Lássuk még egyszer az egészet, különben olyan mindegy, mindezt csak a lelkiismeretem megnyugtatására. (?!, jelzem, ez, mint olyan, Hobbes szerint nem létezik, de, amennyiben, ha a testi szubsztancia, mint olyan, átalakul, előfordul). Vidám léptekkel és kiegyensúlyozott arccal egyengetem lépteimet a vérpad felé; ha tudni keveset is tudok, de legalább adok a megjelenésnek! Többen ájult arccal és vörösre sírt szemekkel zokogják bánatukat. Ugyan, gyerekek, egy évé még nem a világ! Befizet az ember 25 pénzt, és máris újból próbálkozhat... meg különben is, a rendes egyetemistához ez is hozzátartozik! ★ Ja, hogy hányas lett? Kettes ... piciny kettes! Hát istenem, erre mondja azt a Hegel nevezetű nagy gondolkodó, az Ész csele... Horváth István H. Balázs Éva: BERZEVICZY GERGELY IS REFORMPOLITIKUS H. Balázs Éva, egyetemünk docense a XVIII—XIX. század fordulóján élt szepesi birtokos, Berzeviczy Gergely alakját bontja ki előttünk az Akadémiai Kiadónál megjelent könyvében. A munka meglepően nagy hazai és szlovákiai, eddig jórészt feltáratlan forrásanyagra épült. A szerző tudományos megalapozottsággal, olvasmányosan, stílusában az élő beszéd közvetlenségével tolmácsolja súlyos elvi megállapításait épp úgy, mint az apró emberi intimitásokat. Az emberi sorsokat belülről értő és rokonszenvvel közelítő író felfogása a tudományos felkészültséggel és a történész tárgyilagos szemléletével párosul. Szemléletesen és hitelesen bontja ki a felvidéki szepesi protestáns birtokos nemesi környezetből és rokoni kapcsolatok hálójából a Berzeviczy-család életét, gazdálkodását és életfelfogását, valamint a gyermek, majd ifjú Berzeviczy Gergely neveltetését, élete nagy fordulópontjáig, 1795-ig, amikor a jakobinus per következtében lemondott a budai helytartótanácsnál viselt hivataláról és visszavonult a Szepességbe, ahol hozzákezdett nagyszabású gazdaságelméleti munkájához. Az utókor eddig a szerző szavaival élve, „megbecsüléssel elegyes hűvös tartózkodással” vette körül korának hű fiát, aki mély emberséggel és szánalomra készséggel egyesítette magában a nacionalista szellemű felvilágosult gondolkodót. Gyakorlati érzéke a termelés, a gazdálkodás és kereskedés szinte minden kérdésében meglepően nagy volt. H. Balázs Éva könyve egy kissé jóvátétel is ennek a csendesebb háttérben munkálkodó reformegyéniségnek. Ez a Berzeviczy-monográfia azt is bizonyítja, hogy a haladó szellemű útkeresésnek több változata is lehetséges. Kortársai, akik a közélet fellendítését a nyelv és irodalom művelésében látták, messze elmaradtak tőle a korabeli Magyarország gazdasági és társadalmi problémáinak felismerésében. A szerző kitűnő beleélési készséggel bontja ki Berzeviczy egyéniségét, tárja fel az embert, annak világnézetét és az őt kialakító társadalmi viszonyokat, szellemi behatásokat és személyes élményeket. A marxista társadalom- és művelődéstörténeti értelemben is biográfia egy újszerű és érdekes tételt fejt ki, mely szerint az 1770-es évek árutermelő nemességének a csoportját mint a reformkor előnemzedékét mutatja be. Berzeviczy Gergely életrajzának ez az új, széles társadalomtörténeti alapokon nyugvó bemutatása egyúttal új szempontokat ad a jozefinizmus, a nemesinemzeti ellenállás és jakobinus összeesküvés összekapcsolódó mozgalmainak, a magyar történelem e bonyolult kérdéseinek megítéléséhez Úttörő jelentőségű a korabeli magyarországi szabadkőművesség szerepének felmérése is, összefüggésben a kor művelődéstörténeti és politikai eredményeivel. A kötetet - Berzeviczy leveleiből és több eddig nem publkált dolgozatából — gazdag forrásközlés teszi teljessé Történetidésunk e kötete az irodalom és a tudomány együttese, élvezetes stílusával frieövő'T', leköti az ol.,akót. akár irodalmár, történész, vagy román a kor iránt érdeklődő legyen. Dr. Scherer Norbert A Francia Intézet új igazgatója, André Padoux úr, január 8-án látogatást tett egyetemünk rektoránál. ★ Az Elnöki Tanács Mátrai László akadémikusnak, az Egyetemi Könyvtár igazgatójának, kiemelkedő tudományos munkássága elismeréséül, 60. születésnapja alkalmából, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. ★ A második félév február 3-án kezdődik. Április 4—12-ig lesz a tavaszi szünet. Az utolsó tanítási nap május 24. ★ December 20-án a Rektori Tanács megvitatta a professzori és docensi pályázati kiírásokkal kapcsolatos problémákat. A Művelődésügyi Minisztérium szóbeli tájékoztatása szerint a professzori és docensi pályázati kiírások előreláthatólag az 1969. február 1-én megjelenő Művelődésügyi Közlönyben jelennek meg.★ A Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából március 14-én egyetemünk tudományos ülésszakot rendez. ★ V. Novozsilov, a Leningrádi Egyetem Fizikai Karának dékánja tiszteletére Nagy Károly rektor december 5-én fogadást adott. IFJ. VINKÓ LAJOS: VAGY! Találkoznám csak egyszer véled A távol erdős bérceken, Hol kívülünk ember nem élne , Ott a szabad magasban fenn. Boldogan, kéz a kézbe fogva, Hallgatva mennénk így tovább, Míg nyomainkra a vadonba’ Hó borítaná fátyolát. Mi csak mennénk önfeledten, S nem térnénk vissza sohasem. — Meghaltak ott fenn mind a ketten Mondanák rólunk csendesen. AZ ELSŐ TANÍTÓ „Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij fiatal szovjet rendező első játékfilmje — mestermunka, a második szovjet új hullám legtisztább remekműve... Nagyszerű pillanatai vannak a filmnek, amelynek női főszereplője, Natalie Arinbasszarova, az 1967-es Velencei Fesztiválon a Volpi Kupát nyerte el." (Les Lettres Francoises, 1967. X. 25.) Főszerepben a CSILLAGOSOK, KATONÁK című Jancsó-filmből ismert Bolot Belsenalijev , január 30-tól a körúti BÁSTYA mozi délutáni műsorán!