Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1970 (12. évfolyam, 1-17. szám)
1970-01-22 / 1. szám
F EGYETEMI KISLEXIKON EGYELMI ELJÁRÁS: a fegyelmi vizsgálat megtartására az elsőfokú fegyelmi hatóság vizsgáló bizottságot jelölhet ki. A bizottság elnöke az intézmény (kar) tanára, docense, tagjai: az MSZMP által megbízott oktató, az intézmény jogi kérdésekben jártas dolgozója, a KISZ megbízottja. Az eljárásban a hallgató kérésére társadalmi védő (hallgatótárs, vagy oktató) is részt vehet. Az eljárást két héten belül meg kell indítani (a vétség elkövetésétől számítva) és négy héten belül be kell fejezni. A bizottság elnöke bizonyítást vesz fel (okiratok, tanúk). Az eljárásról jegyzőkönyvet kell vezetni. A hallgató a fegyelmi határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül fellebbezéssel élhet. FEGYELMI HATÓSÁGOK: A felsőoktatási intézmények elsőfokú fegyelmi hatósága a kar vezetője (dékán, igazgató), karokra nem tagozódó intézményekben pedig az intézmény vezetőjének helyettese (rektorhelyettes, főigazgató-helyettes, igazgatóhelyettes); a másodfokú fegyelmi hatóság az intézmény vezetője (rektor, főigazgató, igazgató). FEGYELMI SZABÁLYZAT: A szabályzat a művelődésügyi miniszter utasítása alapján tartalmazza az egyetemi hallgatók fegyelmi vétségeit, a büntetéseket, a fegyelmi hatóságok megjelölését, a fegyelmi eljárás leírását, a határozatok elleni fellebbezés formáit stb. FEGYELMI VÉTSÉGEK: Fegyelmi vétséget az a hallgató követ el, aki bűntettet hajt végre, vagy egyetemi hallgatóhoz méltatlan magatartást tanúsít. FELSŐFOKÚ INTÉZETEK: Tanítóképző, óvónőképző intézetek, a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézete. A felsőfokú intézetek feladata, szakemberek képzése a kulturális élet számára, valamint az alsófokú oktatás számára tanítók és óvónők képzése. FELSŐFOKÚ SZAKISKOLÁK: A felsőfokú szakiskolák valamely szakmában felsőfokú képesítést adnak a hallgatóknak. Ilyen szakiskolák például: Felsőfokú Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Szakiskola, Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskola, Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskola. FELSŐFOKÚ TECHNIKUMOK: Feladatuk a népgazdaság egyes ágai, valamint az egészségügy számára meghatározott munkakörök betöltésére alkalmas műszaki (mezőgazdasági, egészségügyi, kereskedelmi, stb.) szakemberek, felsőfokú technikusok képzése. Ilyen technikumok például felsőfokú élelmiszeripari technikum, felsőfokú építő- és építőanyagipari gépészeti technikum, felsőfokú építőipari technikum, felsőfokú földmérési technikum, felsőfokú gépipari technikum, felsőfokú gépipari és híradástechnikai technikum, felsőfokú gépjárműközlekedési technikum, felsőfokú kohóipari technikum, felsőfokú könnyűipari technikum, felsőfokú mezőgazdasági technikum, felsőfokú távközlési technikum, felsőfokú vasútforgalmi technikum, felsőfokú vegyipari gépészeti technikum, felsőfokú villamosenergia-ipari technikum, felsőfokú vízgazdálkodási technikum. FELSŐOKTATÁSI SZEMLE: A Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatási szakfolyóirata. FELSŐOKTATÁSI TANULMÁNYT ÉRDEMÉREM: Kitüntetést kaphat, aki kitűnően érettségizett, valamennyi szigorlata (az orvostudományi egyetemeken, az Állatorvosi Főiskolán a szigorlatok legalább 80%-a), jeles, kötelező kollokviumainak, gyakorlati jegyeinek legalább 80%-a jeles, a többi legalább jó, államvizsgája kitűnő, egy tárgyból kiemelkedő tudást mutat, példamutató minden más vonatkozásban is (fegyelemben, a hallgatótársakhoz való viszonyban). A kitüntetéseket minden év április 4-én adják át. FELVÉTEL: — esti és levelező tagozatra — korhatárra való tekintet nélkül az jelentkezhet, aki munkaviszonyban áll, illetve sorkatonai szolgálatot teljesít, feltéve, hogy az előképzettséget a jelentkezés évét megelőző évben vagy korábban szerezte. Az illetékes miniszter az esti vagy levelező tagozatra jelentkezést meghatározott munkakör betöltéséhez kötheti. FELVÉTEL: — nappali tagozatra. A felsőoktatási intézmények nappali tagozataira felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetőleg azok az érettségizett dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. Felvételt nyerhet, aki erkölcsileg és egészségileg alkalmas a választott életpályára, tehetsége, felkészültsége, és magatartása alapján feltételezhető, hogy a választott pályán eredményesen képes majd dolgozni. A jelentkezőt felvételi kérelem alapján a felsőoktatási intézmény felvételi vizsgára (szóbeli, írásbeli, gyakorlati) hívja be. A vizsgakötelezettség alól mentesülnek az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, a Kürschák József matematikai versenyen, az Eötvös Loránd fizikai versenyen, valamint a tv „Ki miben tudós?” vetélkedőjén megfelelően szerepelt fiatalok. A felsőfokú technikumokba és felsőfokú szakközépiskolákba a képzés szakirányának megfelelő szakmunkásbizonyítvánnyal is lehet jelentkezni. FELVÉTELI KÉRELEM: A felsőfokú intézményben pályázók kérelmét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (jelentkezési lapon), terjeszti elő. Egészségi alkalmasságát ezen a lapon igazolja orvosi véleménnyel. Mellékelni kell: önéletrajzot, iskolai bizonyítványt, a munkáltató véleményét, hatósági erkölcsi bizonyítványt — nappali tagozatra jelentkezőnek ezenkívül az iskolai tanulmányi értesítőt. A benyújtás helye: nappali tagozatos középiskoláénak a középiskola (ha a jelentkezés évében, vagy az azt közvetlenül megelőző évben szerezte meg végzettségét). FELVÉTELI VIZSGA: Szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati részből áll. A vizsgán a jelentkező rátermettségét, tehetségét, felkészültségét vizsgálják a képzés szempontjából alapvető fontosságú tárgyakból. A követelmények a gimnáziumi (középiskolai) tananyaghoz igazodnak. A felvételi vizsga eredményét pontszámban kell kifejezni. A pontszámot a nappali tagozatra jelentkezőknél a felvételi vizsga osztályzataiból, valamint a felvételi vizsgatárgyakból a középiskola II., III. és IV. osztályában elért átlageredményből, az esti és levelező hallgatóknál a felvételi vizsga osztályzataiból alakítják ki. A felvételi vizsga időpontjáról a jelentkezőt legalább nyolc nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt értesítik. A felvételiző vizsgadíjat fizet. Összeállította: Nádor Tamás. A Brjanszki erdőtől, Budapest felszabadításáig A Művelődési Közlöny 1970. január 1-i számában olvastuk, hogy: a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége dr. Névai Lászlónak, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanárának, a második világháború idején a Brjanszki Terület partizámmozgalmában kifejtett tevékenysége elismeréséül a Vörös Csillag Érdemrendet adományozta. Ez a hír és fővárosunk felszabadulásának közelgő 25. évfordulója adott alkalmat arra, hogy kérdéseinkkel felkeressük a polgári eljárásjogi tanszék vezetőjét. — Mindenekelőtt gratulálni szeretnék és aziránt érdeklődni, "hogy milyen események kapcsolódnak professzor elvtárs életében a negyedszázados évfordulóhoz. " Az évfordulók sora 1968. szeptemberében kezdődött, amikor a Szovjetunióban megünnepelték a Brjanszki Terület és Brjanszk város felszabadulásának 25. évfordulóját. 1943 őszén azon a vidéken egyesültek — a megszálló csapatok kiűzése után — a partizánmozgalom erői és a Szovjet Vörös Hadsereg reguláris csapatai. A brjanszki erdő partizánmozgalmában sok magyar vett részt, s így valamennyiünk számára emlékezetes volt ez az évforduló. — Tudomásom szerint Névai elvtárs részt vett a Budapest felszabadításáért vívott harcokban is, és baráti szálak fűzték a hősi halált halt Steinmetz kapitányhoz. Hallhatnánk erről néhány szót? — Steinmetz Miklós valóban jó barátom volt. Egy ideig együtt is laktunk Moszkvában. Én a partizánharcok után beléptem a Vörös Hadseregbe és a felszabadító csapatokkal 1945. január elején értem Budapest alá. 1944 őszén még együtt voltunk Steinmetz Miklóssal a IV., majd a II. Ukrán front kötelékében. Az ő csapatteste néhány nappal korábban elindult Debrecenből, hogy részt vegyen a Budapestért folyó harcokban. Steinmetz kapitány lett a fővárost ostromló szovjet alakulatok egyik parlamentere, s — mint ismeretes —, 1944. december 30-án a nácik orvul meggyilkolták. A későbbiek során Budapesten a helyzet úgy alakult, hogy a többi között részt vettem a VI. kerületért vívott harcokban, ésma 25 éve 1945. január 18-án sikerült találkoznom a Terézvárosban élő családommal. Az egész ország felszabadulásának évfordulója is emlékezetes számomra, mert éppen 1945. április 4-én lépte át Kőszegnél az osztrák-magyar határt az én akkori alakulatom, a 9. gárdahadsereg. — A felszabadulás után hogyan kapcsolódott be profeszszor elvtárs az egyetemi oktatás munkájába? — 1946-ban megbízást kaptam, hogy tartsak előadást a Szovjetunió jogrendszeréről. Aki ismeri egyetemünk akkori viszonyait, tudja, mit jelentett e tárgy oktatása. A szovjet államról és jogról a két világháború közötti reakciós magyar tudomány csak a rágalom és a ferdítés módszereivel emlékezett meg. Igen jelentős volt a szovjet állam és jog alapintézményeinek valósághű bemutatása az új magyar állam- és jogrendszer demokratikus és szocialista irányú átalakításának megalapozása és előmozdítása céljából is. A felszabadulás utáni első éviek joghallgatói egyrenövekvő érdeklődést tanúsítottak a szovjet szocialista jog iránt. Ma már ez az ismeretanyag szerves része lett a szocialista jogi felsőoktatás megfelelő tantárgyainak. Saját szakterületem a későbbiek folyamán az igazságügyi szervezet és a bírósági polgári eljárás joganyaga lett. — Köszönöm a visszaemlékezést és alkotó munkában tevékeny éveket kívánok a professzor elvtársnak. — B. D. — A LENINGRÁDI EGYETEMEN... Alig két éve lett gyakorlattá az az elgondolás, miszerint nem orosz szakos hallgatók is utazhatnak 3, 6, illetve 12 hónapos részképzésbe a Szovjetunió különböző városaiba szakterületük szélesebb megismerése céljából. Ez oktatási koncepció keretében nyílt lehetőség a Művelődésügyi Minisztérium jóvoltából 1969. október 19-én harmincvalahány budapesti, debreceni és szegedi bölcsészhallgató elutazására is. A kényelmes hálókocsikban észrevétlenül telik az idő. A folyosókon és a kupékban élénk eszmecsere folyik: három egyetem barátkozik. Néhányan — nyelvtudásukat kontrollálni — a szovjet határ átlépése után az étkezőkocsiban próbálnak szerencsét. Másutt előkerül a hazai, végigeszik a sokszínű menüt. Kívánságra a szíves hálókocsis forró teával szolgál, teljes a komfort. Jól informált kislány szól: — Ifjúság! Érdemes figyelni! Most hagyjuk el a Kárpátmedencét! Mindenki az ablaknál. Átcsürgünk az őszbeborult Kárpátokon. Ámulva csodáljuk fenyveseit, a tiszta fényű, a gyors vizű patakokat. A Vereckei-szorosnál Adyt idézzük. A résnyire lehúzott ablaknál kábító az éles hegyi levegő. 34 órás utazás után futunk percnyi pontossággal Moszkva Kijevi pályaudvarára. Itt a követség munkatársa és a már régóta Moszkvában tanuló magyar fiatalok KISZ-képviselői fogadnak bennünket. Rövid megbeszélés után szállásunkra, a Lomonoszov egyetem egyik kollégiumába kísérnek. Másnap délelőtt röpke „eligazítás” a követségen, majd városnézés szerepelt a programban. Őrségváltás a Leninmauzóleumnál, séta a Kremlben, az impozáns kongresszusi palota és a metró megtekintése, nézelődés a szupermodern Kalinyin sugárúton és pompás üzleteiben — ez fért bele a napi programba. Szétspriccel a csoport. A Moszkvában maradóktól és a délre utazóktól elszakad a húszfős leningrádi „együttes”. Este „kicentizett” versenyfutás a helsinki gyorshoz a terjedelmes csomagokkal — és már kifelé robogunk Moszkvából. Reggel 7 óra 5 perckor hajszálpontosan érkezünk Leningrád Moszkvai pályaudvarára. Az idő hűvös, a váróterembe húzódunk csomagjainkkal. Telefon megy az egyetem külföldiekkel foglalkozó osztályára, amelyben érkezésünkről informáljuk őket. 11 órakor érkezik a busz és a tisztviselő. Járjuk a várost, a csoport lassan megfogyatkozik, öten a Dobról jubov sugárúti fizikus kollégiumba kerülünk. Az egyetem tíz percre fekszik tőlünk. Mellettünk a Péter-Pál erőd égbeszökő arany „tűje”, szemben velünk a Néva túlsó partján a Téli Palota grandiózus tömbje, iramodásra a Jubileumi Sportpalota, a februári korcsolya EB színhelye. (Folytatjuk) Németh István „ELŐADÓMŰVÉSZEK" FIGYELEM! Az ELTE KISZ Végrehajtó Bizottsága és az Eötvös Klub szavalóversenyt rendez 1970. február 28-án délután 2 órakor az Eötvös Klubban. Részt vehet az ELTE minden hallgatója egy vers (max. 5 perc) vagy egy prózai mű, illetve részlete (max. 7 perc) előadásával. A verset a zsűri az előadó által megjelölt 3 versből választja ki, amelyek közül egy az elmúlt 25 év magyar lírájából legyen. Jelentkezni 1970. február 21-ig lehet az Eötvös Klub titkáránál. A verseny győztesei — a díjazáson kívül — részt vesznek a szegedi Országos Irodalmi Fesztiválom. SZOCIOLÓGUS A NYUGAT-EURÓPAI LÁZONGÓ IFJÚSÁGRÓL... Mielőtt a nyugati ifjúság cselekedeteit kiváltó mozgató rúgókat keresnénk, meg kell határoznunk, hogy milyen csoportokat vizsgálunk. Elsősorban azokat, melyek még maguk sem fogalmazták meg lázadásuk okát pontosan, nem álltak a marxizmus—leniinizmus zászlaja alá. Mi indítja lázadásra ezeket a fiatalokat? Ennek megértéséhez először a „társadalmi ideál” fogalmát kell szemügyre vennünk. Mint ismeretes, a Nyugaton uralkodó társadalmi hierarchia magántulajdonon alapul. Valaki kocsijáról vagy lakásáról pontosan meg lehet állapítani, hogy melyik társadalmi réteghez tartozik. A magasabbra törekvés az anyagi gazdagság szimbóliumainak megszerzésére, a társadalmi ideál minél tökéletesebb megközelítésére ösztönzi az embereket. A szociálpszichológusok legutóbbi megfigyelései azonban arról tanúskodnak, hogy csökken az anyagi értékek uralkodó szerepe. Mind a humán, mind a műszaki tudományok művelői egyre kevésbé a jól fizetett munkákat részesítik előnyben, inkább azokat, ahol alkotó képességeik a lehető legteljesebben kibontakozhatnak. A fiatalok lázadnak apáik nemzedéke ellen. Nem burkolt ellenszenvről, hanem nyílt szembenállásról van szó. Azt is látnunk kell, hogy elsősorban nem szüleiket ítélik el, hanem azokat a társadalmi értékeket, melyeknek apáik hordozói. A szülők nem értik lányukat, aki elhagyja a szülői házat, bár mindene megvolt. De hová mehet? Hiszen a társadalom e szülői ház felnagyított változata. Az emberek azt hiszik, hogy pénzért mindent meg lehet venni. A fiatalság megtagadja e pénzközpontú társadalmat, „önmagához” a hasonló gondolkodásúakhoz menekül, s lázad. A párizsi diákmozgalom egyik vezetője szerint a diákok követelései a rendszer egészét támadják. Harcot hirdetnek a politikai hatalom, a kapitalizmus és a jelenlegi oktatási rendszer ellen. Közismert, hogy a legtöbb munkanélküli a fiatalok között van. A munkaerőpiac növekvő kínálata meghaladta a betöltendő állások számát. Különösen vonatkozik ez a szakmunkásokra és szellemi dolgozókra, ahol a szakma legrégibb művelői gyakran egyben a legképzettebbek is, tehát eleve reménytelen a helyükre pályázni. A legtöbb országban a fiatalok csak 21 éves koruk betöltése után kapnak választójogot. Ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a fiatalok tevőlegesen beleszóljanak a politikai mozgalomba, politikai életbe. A kapitalista társadalomban érzett igazságtalanságok érlelték meg azt az érzelmi komplexumot, mely a társadalmi robbanásig fokozódik. A mozgalom Arnold Tolbi amerikai szociológus megjegyzése szerint csupán a „jéghegy” egy tized része. A többi rejtve van a megfigyelő elöl, de előbb-utóbb felszínre tör. Az ifjúságnak a társadalom egészéhez viszonyítva, aránya egyre nő. 1971-ben Franciaországban a lakosság 40 százaléka, az USÁ-ban 50 százaléka lesz 25 évnél fiatalabb. Fokozódik az ifjúság intellektualizálódása. Egyre több 18— 21 éves részesül felsőfokú képzésben. Míg 1900-ban a 18—21 éves fiataloknak mindössze 4 százaléka tanult az amerikai egyetemeken, 1975-re számuk megközelíti az 50 százalékot. Ebből következik, hogy ismétlődni fognak a diákzavargások, annál is inkább, mivel a kiváltó okok továbbra is hatnak. Ez az oka annak, hogy a nyugati politikusok, írók és tudósok oly aggódva kérnielik az ifjúság törekvéseit. Milyen jövőt képviselnek napjaink társadalmában, mely végletekig feszült az osztályok és népek szociális, nemzeti, politikai felszabadításáért vívott harcában. Alexandr Gorbovszkij sziciológus (APN)2