Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1970 (12. évfolyam, 1-17. szám)

1970-10-19 / 13. szám

Megválasztották a bölcsészkari KISZ-vezetőséget Október 13-án és 14-én a bölcsészkaron is lezajlott a küldöttértekezlet, amelynek első napirendi pontjaként megválasztották az Egyetemi, illetve Kari Tanács tagjait. Az értekezlet második napirendi pontja Bakos István titkári be­számolója, illetve a beszámoló megvitatása volt. Ezután ke­rült sor a bölcsészkari KISZ vb megválasztására, tagjai: At­kán János, kari titkár, Kunos László, Hargittai Gábor, Re­ményi József, Németh Mária, Donáth Péter, Láng László, Weltner Mariann, Galicza Péter, Standeisky Éva, Hajdú András, Dukkon Ágnes és Vízkeleti Júlia. A hallgatók véleményének feltérképezése céljából a JTK-n a kezdő évfolyamokon minden évben végzünk politi­­kai-ideológiai-szakmai jellegű felmérést. Ennek a munkának a lényege az, hogy egyrészt kö­zelebbről megismerjük az egyetemre érkezett hallgatók álláspontját, másrészt pedig ennek alapján kidolgozzuk azokat a módszereket, ame­lyekkel leghatékonyabban elő­segíthetjük diákjaink világné­zeti fejlődését. Legutóbb ilyen jellegű fel­mérésre a múlt tanévben, áp­rilis végén került sor az idén már másodéves hallgatók kö­rében. Szeretnénk ezúttal en­nek a felmérésnek az adatait is közzétenni. Az összegezést és az értékelést az évfolyam KISZ-vezetősége (Bálint Tibor, Egri Ilona, Bodor Péter, Ká­dár Katalin, Csizmadia Margit, Szabó János) végezte. * A kérdőíveket 179 hallgató töltötte ki. (Az évfolyam tel­jes létszáma 186.) A hallgatók közül 111 Budapesten, 68 pe­dig vidéken végezte a középis­kolát. A 179 diák közül 49 munkás, 13 paraszt, 127 értel­miségi szülő gyermeke. A kérdéseket négy nagy cso­portba osztottuk. A KISZ-re vonatkozó vélemények 1. Véleményed szerint a jö­vőben a KISZ-nek élcsapat, vagy tömegszervezeti jellegét kell erősíteni? Élcsapat: 127 (71%); tömeg­szervezet: 52 (29%). A KISZ egyik legtöbbet vi­tatott kérdésében a megkérde­zettek 71 százaléka az élcsapat mellett foglalt állást. Ennek oka valószínűleg a hallgatók azon érzése, hogy tulajdonkép­pen minden KISZ-tag egyenlő jogokat élvez, nem nagyon van különbség a meggyőződéses ta­gok és azoknak az elbírálásá­ban, akik csak szokásból, vagy érdekből tartoznak a KISZ kö­telékébe. A feladat tehát: a ta­gok elbírálása során módot kell keríteni arra, hogy a legjob­ban dolgozó aktivistákat fo­kozottabban elismerjük, ki­emeljük. 2. Megvalósítja-e a KISZ az ifjúság érdekvédelmét? Igen: 103 (57%), nem: 76 (43%). A válaszok aránya pozitív, bár meg kell jegyezni, hogy a hallgatók csak a KISZ szociá­lis, tanulmányi — például vizs­­gaügyekkel kapcsolatos — ér­dekvédelmi munkáját isme­rerik. 3. Össze­fér-e a KISZ-tagság a vallásos meggyőződéssel? Igen: 33 (18,4%). Nem: 14( 81,6%). Bár az igenek száma a várt­nál alacsonyabb, hozzá kell tennünk, hogy még az igen vá­laszok sem feltétlenül vallá­sos meggyőződésből származ­nak. 4. Milyen módon lehetne a KISZ-munkát hatékonyabbá tenni? Az érdekesebb válaszok: mellőzni a formalizmust, a tag­ság véleményét megkérdezni; kevesebb KISZ-tagot felvenni; m­inőségre törekedni; élcsapat­hoz illő jó programot adni, egyes politikai kérdésekben fé­lelem nélkül, őszintén véle­ményt nyilvánítani. A világnézettel kapcsolatos kérdések és válaszok 1. Melyik világnézeti állás­pontot helyesled? a) Materialista: 156; b) isten létezik, de a világ folyamatai­ba nem avatkozik bele: 8; c) isten teremtette a világot, a lé­lek halhatatlan: 5; d) nem tud választani: 6; e) nem érdeklik világnézeti kérdések: 4. 2. Jelenlegi világnézeted ki­alakulására mely tényező ha­tott leginkább? a) Tanulmányok: 179; b) ol­vasmányok: 58; c) családi kör­nyezet: 49; d) baráti környe­zet :17; e) egyéb hatások: 27. (Itt több választ is lehetett adni.) A válaszokból kitűnik, hogy a világnézet elsősorban a ta­nulmányok és az olvasmányok hatására alakult ki. Ez indo­kolja az előző kérdésnél ka­pott nagy számú materialista választ. A politikai kérdésekben elfoglalt álláspontok 1. Hogyan viszonyulsz a szo­cializmushoz? a) Helyesled, ezért aktívan támogatod: 116; b) elfogadod, mert ez hazánk társadalmi rendje: 18; c) mint eszmét he­lyesled, de kételkedsz megvaló­sításában: 26; d) helyesled, de úgy érzed, nem sokat tehetsz érte: 18; e) nem értesz vele. egyet: 0; f) nincs kialakult ál­l­láspontod: 1; g) valamilyen, más álláspontod van: 0. 2. Helyesled-e a párt vezető szerepét? Igen: 17( 95,5%), nem: 8 (4,5%). 3. Mi a véleményed hazánk­nak a szocialista táboron belül játszott szerepéről? a) Egyenrangú fél a szocia­lista táboron belül: 128; b) ön­álló úton halad: 18; c) a Szov­jetunió politikai törekvéseinek az eszköze: 20; d) egyéb: 13­­4. Milyen politikát kellene Magyarországnak a jövőben folytatnia? a) Tovább együttműködni a szocialista államokkal: 134; b) nemzeti sajátosságokon alapuló külön szocialista utat teremte­ni: 31; c) abszolút semlegesség a külpoltikában: 6; d) egyéb: 8. * A felmérés az előző évek eredményeihez képest igen po­zitív képet mutat. (Például a párt vezető szerepének vagy a vallás és a KISZ kapcsolatá­nak megítélésében.) Érzésünk szerint ebben jelentős szerepet játszik az évfolyam egészséges szociális összetétele és az, hogy a kari politikai fórum előadá­sai őszintén és sokoldalúan vizsgálták a társadalmunkban élő osztályok és rétegek szere­pét. Ezen kívül az államjogi ta­nulmányok is hozzásegítettek ahhoz, hogy társadalmunk po­litikai mozgatóerőinek, egy­máshoz való viszonyának el­méleti alapjait mélyebben megismerjük. A II. évfolyam KISZ-vezetősége I A KISZ ELMÉLETI FÓRUMA Véleménykutatás az I. éves joghallgatók körében ELTE KISZ-delegáció járt a Szovjetunióban Szeptember végén dr. Kiss György, az ELTE KISZ VB titkárának vezetésével hivatalos KISZ-delegáció utazott Moszkvába és Le­­ningrádba a Lomonoszov, illetve a Zsdanov egyetem meghívására. A delegáció célja a jelzett egyetemek és az ELTE kö­zötti 1971. évi együttműkö­dési szerződés kidolgozása és aláírása volt. A Lomonoszov egyetem Komszomol szervezetének vezetőségével kötött megál­lapodás a 70—71-es tanév­re a következő munkater­vet rögzíti: két hivatalos de­legációcsere a legjobb akti­visták részvételével 71 fo­lyamán; kulturális küldött­ség látogatása mindkét fél részéről (a szovjet csoport elsősorban az Egyetemi Színpad és az Eötvös Klub életét szeretné tanulmá­nyozni); tudományos diák­köri csoportok csereutazása, amelyben a természettudo­mányi kar megbízottai vesz­nek részt. Végül, de nem utolsósorban, a rendszeres évi építőtábor megemelt 2x 15-ös létszámmal. Elvi meg­állapodás született sport­­delegációcsere lebonyolítá­sára a sportlétesítmények tanulmányozása céljából. A leningrádi Komszomol­­szervezet vezetőivel egy hi­vatalos látogatásban és 2 x 15-ös létszámú építőtábori cserében állapodtak meg. El kell mondanunk, hogy ez volt az első alkalom, amikor a nyári építőtábo­rokról az ifjúsági vezetők a kölcsönös megelégedés hangján beszéltek, és nem a problémákat sorolták egy­másnak. A továbbiakban egyébként a Szovjetunióban is nemzetközi tábort szer­veznek, a magyarokon kí­vül német, lengyel és bol­gár egyetemi hallgatók részvételével. Megállapodás született abban a tekintetben is, hogy áprilisban Budapesten meg­rendezik az egyetemi ifjú­sági szervezetek első titká­rainak találkozóját. Az em­lített két szovjet egyetem elfogadta a meghívást. A berlini és a varsói egye­temről már­is pozitív vá­lasz érkezett, természetesen a szófiai, prágai és bukares­ti egyetem részvételére is számítunk. A titkárok tanácsko­zásának célja: az együttmű­ködési formák (építőtábor, delegációcserék stb.) össze­állításának szempontjai, gyakorlatának egységesíté­se. Hiszen például egészen más egy magyar—lengyel vagy magyar—NDK, mint egy szovjet—bolgár, vagy lengyel—NDK építőtábori szerződés. Ez különösen a nemzetközi táborokban okoz sok gondot, hiszen kü­lönféle szerződési feltételek alapján dolgoznak együtt a diákok. Az eseménydús 10 napot természetesen kulturális program egészítette ki, méghozzá az orosz képző­­művészeti hagyományok két gyöngyszeme: Zagorszk, a hagymakupolás görög-ka­tolikus fatemplomok váro­sa és Petrodvorec, a volt cári rezidencia. Küldötteink szeptember 30-án érkeztek vissza tíz­napos útjukról, amelyről elmondhatták, hogy a ha­gyományosan jó kapcsola­tok továbbápolásának je­gyében zajlott le. Egyéb­ként a moszkvaiak viszont­­látogatását október végére várják. —y —d NEMZETKÖZI DIÁKHÉT HELSINKIBEN Különböző nemzetiségű egye­temistákat, főiskolai hallgató­kat látott vendégül Helsinki szeptember 20-tól 28-ig. A IX. nemzetközi diá­khét meghívott vendégei: Svédor­szág, Norvégia, Dánia, Kana­da, Hollandia, NDK, Jugoszlá­via, Lengyelország és Magyar­­ország diákküldöttei voltak. Egyetemünket Kovács Attila, a TTK KISZ-titkára és Bérczes Róbert képviselte. — Helsinki egyik elővárosá­ban, Otaniemiben, a Műszaki Egyetem szállodájában laktunk — mondja Kovács Attila. — A finn kormány sokat ál­doz arra, hogy értelmiségi fia­taljai jól felszerelt egyeteme­ken tanulhassanak. Nem vélet­lenül beszélek értelmiségi fia­talokról. A finn egyetemisták­nak jó esetben is, csupán 10— 12 százaléka munkás-paraszt származású. Vita a demokráciáról . Politikusok, közéleti sze­mélyiségek, meghívott egyete­mi tanárok tartottak előadást: a nyugati demokráciáról, a demokratikus centralizmusról, a gazdasági hatalom kontroll­járól. A küldöttek munkacso­portokban foglalkoztak többek között a népesedési problémá­val, a levegő, a víz szennye­ződésével is stb. — Idealista, reformista és marxista nézetek vitáztak egy­mással a plenáris üléseken. A már közismert nézetek mellett egyes véleményekben kifeje­zésre jutott a divatos „kriti­kai” álláspont: „nem tartozunk semmilyen párthoz — kritiku­san nézünk minden megle­vő társadalmi jelenséget”. — Természetesen, e nyilatko­zatokat fenntartással kell fo­gadni, hiszen nincs olyan po­zitív programot kifejező tartal­muk, amelyre támaszkodva bí­rálatra vállalkozhatnának — fűzi a fentiekhez befejezésül Kovács Attila, H. M. niiiníiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiMHiiiiiiiMimmHMiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiuiiiiHiHiiiiiiiuiiuiiniiiiimHiMimiiinrilíiiHiiMiiirtiiiiiiliuiiimiMUBliiiiiiiiMiiiHiHiiiiiiiiiiiiiiMiiMiiiiiiiiiiiiiiliniiiBiiiinmniiroiHii A FELSŐOKTATÁS KORSZERŰSÍTÉSÉRŐL ! 1970. október 7-én délelőtt, Polinszky Károly művelődés­­ügyi miniszterhelyettes elnök­letével munkaértekezletet tar­tott a Felsőoktatási Pedagó­giai Kutatóközpont Tudomá­nyos Tanácsa. Napjainkban egyre több szó esik a pedagógia modernizá­lásának, a módszertanok fel­­frissítésének problémájáról. E problémacsoporton belül egé­szen különleges helyet foglal el a felsőoktatás kérdése. Mindinkább nyilvánvaló, hogy az adatok, ismeretek robba­násszerű megnövekedése nem követhető az egyetemi tan­anyagban. Dr. Benkő Loránd, egyete­münk oktatási rektorhelyette­se „Az oktatás korszerűsítésé­nek jelenlegi helyzete­ és to­vábbi problémái felsőoktatá­sunkban” című vitaindító elő­adásában — jóval túllépve a vitaindítás kereteit —, előbb a felsőoktatás általános problé­máiról szólt, például többek között arról, hogy a korszerű­sítés fogalma nem a minden­áron történő gyökeres meg­változtatást, hanem az idő ha­ladtával együttjáró szükség­­szerű folyamatot jelöli, vagy hogy a felsőoktatás korszerű­sítésében minden részterület láncszerűen egybekapcsolódik, bármelyik lemaradása az egész sikerét veszélyeztetné. Ezután a magyar felsőokta­tás korszerűsítésének pillanat­nyi helyzetét vázolta. Elmond­ta, hogy mai törekvéseink a hatvanas években meghirde­tett reform folytatásának te­kinthetők. Felhívta a figyel­met arra, hogy e folyamatban általánosságban a fokozatos­ság elve valósult meg. Rámu­tatott arra is, hogy a hatvanas évek reformelképzeléseit (az oktatás tömegjellegének felol­dása, a hallgatói elszemélyte­lenedés meggátlása, a fölösle­ges túlterhelés elkerülése stb.) tulajdonképpen mindenki el­fogadja ma már, legfeljebb csak a részleteken, a megva­lósítás módozatain vitatkoz­nak, amelynek egyik igen fon­tos része a financiális, vagyis anyagi oldal. Szót ejtett ezen­kívül az oktatás korszerűsíté­sének kiemelkedően fontos te­rületéről (két vagy több lép­csős oktatás a specializáció tükrében, tananyag-korszerű­sítés, szóbeliség és írásbeli­ség aránya, előadás és kis­csoportos oktatás, vizsgamód­szerek, óralátogatási kötele­zettség). Előadása végén még utalt az esti­ levelező oktatásra is, amely pillanatnyilag szin­tén nyitott kérdés. Ormos Jenő (Szegedi Orvos­­tudományi Egyetem) referátu­mában a tantárgyak koordi­nálásával vagyis az egy idő­ben, illetve az egymás után oktatott tárgyak szerves ös­szefüggésének szükségszerű­ségével foglalkozott. Gerendás István, (Budapesti Műszaki Egyetem) szemléletes példáival érzékletessé tette a pedagógiai módszeresség szük­ségességét. Emellett olyan technikai kérdésekre is kitért, mint a jegyzetkiadásnál is rö­­videbb időt igénybe vevő fo­­tomechanikus sokszorosítás. Erdei-Grúz Tibor, az MTA elnöke felszólalásában egy rendkívül érdekes példával vi­lágította meg az intenzív ok­tatás lényegét: a nagy létszá­mú hallgatóság előtt megtar­tott előadás olyan, mintha a tornatermben a diákok körben ülnének a földön és középen egyedül a tanár tornászna, pe­dig az a fontos, hogy a diákok tornásszanak. Az oktatás kor­szerűsítésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemeknek nem feladata a tényanyag gyors változásával lépést tartania. A lényeg egy szakma elsajá­tításához szükséges alapisme­ret és az alkalmazás, az új elhelyezésének, tehát a gon­dolkodás képességének kiala­kítása. Nagy Sándor (ELTE) felszó­lalásának legérdekesebb része az volt, amikor beszámolt tan­székének a nagyelőadási forma intenzívebbé tételével kapcso­latos kísérleteiről (az előadási formán belül az önálló, ill. csoportmunka kialakítása). A vitában még felszólalt Széchy Éva (Művelődésügyi Minisztérium Felsőoktatási Bi­zottság), aki a kötelező órák számának csökkentésével, il­letve a szabadon választott órák növelésével kapcsolatban annak a dilemmának adott hangot, hogy vajon a hallga­tók képesek élni majd ezzel a szabadabb-kötetlenebb for­mával? Kakulits László (Művelő-,­désügyi Minisztérium) pedig, a korszerűsítési törekvések melegen tartásának szükséges­ségéről beszélt. Benkő Loránd befejezésül reflektált néhány felmerült problémára, majd pedig a Felsőoktatási Tudományos Ta­nács szervezetei ügyeinek megtárgyalására került sor. — bi — Irodalmi est a Budaörsi kollégiumban Szeptember 28-án este az Irodalmi estek első vendé­geként Csoóri Sándor láto­gatott el a Budaörsi úti kol­légiumba. Író-olvasó találkozót számtalan helyen és for­mában tartanak. Így pél­dául az Egyetemi Színpad évek óta rendez nagy siker­rel ilyen jellegű előadás­­sorozatot (Próza a pódiu­mon, A költő felel). A lakó­gyűléseken elhangzott ja­vaslatok azt mutatták, hogy ilyen találkozókra kollégiu­mon belül is nagy az igény. Hogy milyen mértékben, azt jól bizonyította a zsúfolásig megtelt VI. emeleti társal­gó. (A meghívottak szemé­lyét egyébként a hallgatók kívánsága alapján választ­ják ki.) Örömmel tapasz­talhattuk, hogy a hallgató­ságban bölcsészek, jogászok és TTK-sok egyaránt kép­viseltették magukat. Úgy érezzük, hogy ez annak az összkollégiumi szellemnek a kialakulását jelzi, amely­nek megteremtését a diák­­bizottságok egyik legfonto­sabb feladatuknak tekintik. A tervek szerint október közepén Czine Mihályt, ok­tóber végén pedig Kolozs­vári Grandpierre Emilt látják vendégül a Budaör­si úti kollégium irodalom­­kedvelő diákjai. — Kurtony —

Next