Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1970 (12. évfolyam, 1-17. szám)
1970-10-19 / 13. szám
Megválasztották a bölcsészkari KISZ-vezetőséget Október 13-án és 14-én a bölcsészkaron is lezajlott a küldöttértekezlet, amelynek első napirendi pontjaként megválasztották az Egyetemi, illetve Kari Tanács tagjait. Az értekezlet második napirendi pontja Bakos István titkári beszámolója, illetve a beszámoló megvitatása volt. Ezután került sor a bölcsészkari KISZ vb megválasztására, tagjai: Atkán János, kari titkár, Kunos László, Hargittai Gábor, Reményi József, Németh Mária, Donáth Péter, Láng László, Weltner Mariann, Galicza Péter, Standeisky Éva, Hajdú András, Dukkon Ágnes és Vízkeleti Júlia. A hallgatók véleményének feltérképezése céljából a JTK-n a kezdő évfolyamokon minden évben végzünk politikai-ideológiai-szakmai jellegű felmérést. Ennek a munkának a lényege az, hogy egyrészt közelebbről megismerjük az egyetemre érkezett hallgatók álláspontját, másrészt pedig ennek alapján kidolgozzuk azokat a módszereket, amelyekkel leghatékonyabban elősegíthetjük diákjaink világnézeti fejlődését. Legutóbb ilyen jellegű felmérésre a múlt tanévben, április végén került sor az idén már másodéves hallgatók körében. Szeretnénk ezúttal ennek a felmérésnek az adatait is közzétenni. Az összegezést és az értékelést az évfolyam KISZ-vezetősége (Bálint Tibor, Egri Ilona, Bodor Péter, Kádár Katalin, Csizmadia Margit, Szabó János) végezte. * A kérdőíveket 179 hallgató töltötte ki. (Az évfolyam teljes létszáma 186.) A hallgatók közül 111 Budapesten, 68 pedig vidéken végezte a középiskolát. A 179 diák közül 49 munkás, 13 paraszt, 127 értelmiségi szülő gyermeke. A kérdéseket négy nagy csoportba osztottuk. A KISZ-re vonatkozó vélemények 1. Véleményed szerint a jövőben a KISZ-nek élcsapat, vagy tömegszervezeti jellegét kell erősíteni? Élcsapat: 127 (71%); tömegszervezet: 52 (29%). A KISZ egyik legtöbbet vitatott kérdésében a megkérdezettek 71 százaléka az élcsapat mellett foglalt állást. Ennek oka valószínűleg a hallgatók azon érzése, hogy tulajdonképpen minden KISZ-tag egyenlő jogokat élvez, nem nagyon van különbség a meggyőződéses tagok és azoknak az elbírálásában, akik csak szokásból, vagy érdekből tartoznak a KISZ kötelékébe. A feladat tehát: a tagok elbírálása során módot kell keríteni arra, hogy a legjobban dolgozó aktivistákat fokozottabban elismerjük, kiemeljük. 2. Megvalósítja-e a KISZ az ifjúság érdekvédelmét? Igen: 103 (57%), nem: 76 (43%). A válaszok aránya pozitív, bár meg kell jegyezni, hogy a hallgatók csak a KISZ szociális, tanulmányi — például vizsgaügyekkel kapcsolatos — érdekvédelmi munkáját ismererik. 3. Összefér-e a KISZ-tagság a vallásos meggyőződéssel? Igen: 33 (18,4%). Nem: 14( 81,6%). Bár az igenek száma a vártnál alacsonyabb, hozzá kell tennünk, hogy még az igen válaszok sem feltétlenül vallásos meggyőződésből származnak. 4. Milyen módon lehetne a KISZ-munkát hatékonyabbá tenni? Az érdekesebb válaszok: mellőzni a formalizmust, a tagság véleményét megkérdezni; kevesebb KISZ-tagot felvenni; minőségre törekedni; élcsapathoz illő jó programot adni, egyes politikai kérdésekben félelem nélkül, őszintén véleményt nyilvánítani. A világnézettel kapcsolatos kérdések és válaszok 1. Melyik világnézeti álláspontot helyesled? a) Materialista: 156; b) isten létezik, de a világ folyamataiba nem avatkozik bele: 8; c) isten teremtette a világot, a lélek halhatatlan: 5; d) nem tud választani: 6; e) nem érdeklik világnézeti kérdések: 4. 2. Jelenlegi világnézeted kialakulására mely tényező hatott leginkább? a) Tanulmányok: 179; b) olvasmányok: 58; c) családi környezet: 49; d) baráti környezet :17; e) egyéb hatások: 27. (Itt több választ is lehetett adni.) A válaszokból kitűnik, hogy a világnézet elsősorban a tanulmányok és az olvasmányok hatására alakult ki. Ez indokolja az előző kérdésnél kapott nagy számú materialista választ. A politikai kérdésekben elfoglalt álláspontok 1. Hogyan viszonyulsz a szocializmushoz? a) Helyesled, ezért aktívan támogatod: 116; b) elfogadod, mert ez hazánk társadalmi rendje: 18; c) mint eszmét helyesled, de kételkedsz megvalósításában: 26; d) helyesled, de úgy érzed, nem sokat tehetsz érte: 18; e) nem értesz vele. egyet: 0; f) nincs kialakult állláspontod: 1; g) valamilyen, más álláspontod van: 0. 2. Helyesled-e a párt vezető szerepét? Igen: 17( 95,5%), nem: 8 (4,5%). 3. Mi a véleményed hazánknak a szocialista táboron belül játszott szerepéről? a) Egyenrangú fél a szocialista táboron belül: 128; b) önálló úton halad: 18; c) a Szovjetunió politikai törekvéseinek az eszköze: 20; d) egyéb: 134. Milyen politikát kellene Magyarországnak a jövőben folytatnia? a) Tovább együttműködni a szocialista államokkal: 134; b) nemzeti sajátosságokon alapuló külön szocialista utat teremteni: 31; c) abszolút semlegesség a külpoltikában: 6; d) egyéb: 8. * A felmérés az előző évek eredményeihez képest igen pozitív képet mutat. (Például a párt vezető szerepének vagy a vallás és a KISZ kapcsolatának megítélésében.) Érzésünk szerint ebben jelentős szerepet játszik az évfolyam egészséges szociális összetétele és az, hogy a kari politikai fórum előadásai őszintén és sokoldalúan vizsgálták a társadalmunkban élő osztályok és rétegek szerepét. Ezen kívül az államjogi tanulmányok is hozzásegítettek ahhoz, hogy társadalmunk politikai mozgatóerőinek, egymáshoz való viszonyának elméleti alapjait mélyebben megismerjük. A II. évfolyam KISZ-vezetősége I A KISZ ELMÉLETI FÓRUMA Véleménykutatás az I. éves joghallgatók körében ELTE KISZ-delegáció járt a Szovjetunióban Szeptember végén dr. Kiss György, az ELTE KISZ VB titkárának vezetésével hivatalos KISZ-delegáció utazott Moszkvába és Leningrádba a Lomonoszov, illetve a Zsdanov egyetem meghívására. A delegáció célja a jelzett egyetemek és az ELTE közötti 1971. évi együttműködési szerződés kidolgozása és aláírása volt. A Lomonoszov egyetem Komszomol szervezetének vezetőségével kötött megállapodás a 70—71-es tanévre a következő munkatervet rögzíti: két hivatalos delegációcsere a legjobb aktivisták részvételével 71 folyamán; kulturális küldöttség látogatása mindkét fél részéről (a szovjet csoport elsősorban az Egyetemi Színpad és az Eötvös Klub életét szeretné tanulmányozni); tudományos diákköri csoportok csereutazása, amelyben a természettudományi kar megbízottai vesznek részt. Végül, de nem utolsósorban, a rendszeres évi építőtábor megemelt 2x 15-ös létszámmal. Elvi megállapodás született sportdelegációcsere lebonyolítására a sportlétesítmények tanulmányozása céljából. A leningrádi Komszomolszervezet vezetőivel egy hivatalos látogatásban és 2 x 15-ös létszámú építőtábori cserében állapodtak meg. El kell mondanunk, hogy ez volt az első alkalom, amikor a nyári építőtáborokról az ifjúsági vezetők a kölcsönös megelégedés hangján beszéltek, és nem a problémákat sorolták egymásnak. A továbbiakban egyébként a Szovjetunióban is nemzetközi tábort szerveznek, a magyarokon kívül német, lengyel és bolgár egyetemi hallgatók részvételével. Megállapodás született abban a tekintetben is, hogy áprilisban Budapesten megrendezik az egyetemi ifjúsági szervezetek első titkárainak találkozóját. Az említett két szovjet egyetem elfogadta a meghívást. A berlini és a varsói egyetemről máris pozitív válasz érkezett, természetesen a szófiai, prágai és bukaresti egyetem részvételére is számítunk. A titkárok tanácskozásának célja: az együttműködési formák (építőtábor, delegációcserék stb.) összeállításának szempontjai, gyakorlatának egységesítése. Hiszen például egészen más egy magyar—lengyel vagy magyar—NDK, mint egy szovjet—bolgár, vagy lengyel—NDK építőtábori szerződés. Ez különösen a nemzetközi táborokban okoz sok gondot, hiszen különféle szerződési feltételek alapján dolgoznak együtt a diákok. Az eseménydús 10 napot természetesen kulturális program egészítette ki, méghozzá az orosz képzőművészeti hagyományok két gyöngyszeme: Zagorszk, a hagymakupolás görög-katolikus fatemplomok városa és Petrodvorec, a volt cári rezidencia. Küldötteink szeptember 30-án érkeztek vissza tíznapos útjukról, amelyről elmondhatták, hogy a hagyományosan jó kapcsolatok továbbápolásának jegyében zajlott le. Egyébként a moszkvaiak viszontlátogatását október végére várják. —y —d NEMZETKÖZI DIÁKHÉT HELSINKIBEN Különböző nemzetiségű egyetemistákat, főiskolai hallgatókat látott vendégül Helsinki szeptember 20-tól 28-ig. A IX. nemzetközi diákhét meghívott vendégei: Svédország, Norvégia, Dánia, Kanada, Hollandia, NDK, Jugoszlávia, Lengyelország és Magyarország diákküldöttei voltak. Egyetemünket Kovács Attila, a TTK KISZ-titkára és Bérczes Róbert képviselte. — Helsinki egyik elővárosában, Otaniemiben, a Műszaki Egyetem szállodájában laktunk — mondja Kovács Attila. — A finn kormány sokat áldoz arra, hogy értelmiségi fiataljai jól felszerelt egyetemeken tanulhassanak. Nem véletlenül beszélek értelmiségi fiatalokról. A finn egyetemistáknak jó esetben is, csupán 10— 12 százaléka munkás-paraszt származású. Vita a demokráciáról . Politikusok, közéleti személyiségek, meghívott egyetemi tanárok tartottak előadást: a nyugati demokráciáról, a demokratikus centralizmusról, a gazdasági hatalom kontrolljáról. A küldöttek munkacsoportokban foglalkoztak többek között a népesedési problémával, a levegő, a víz szennyeződésével is stb. — Idealista, reformista és marxista nézetek vitáztak egymással a plenáris üléseken. A már közismert nézetek mellett egyes véleményekben kifejezésre jutott a divatos „kritikai” álláspont: „nem tartozunk semmilyen párthoz — kritikusan nézünk minden meglevő társadalmi jelenséget”. — Természetesen, e nyilatkozatokat fenntartással kell fogadni, hiszen nincs olyan pozitív programot kifejező tartalmuk, amelyre támaszkodva bírálatra vállalkozhatnának — fűzi a fentiekhez befejezésül Kovács Attila, H. M. niiiníiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiMHiiiiiiiMimmHMiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiuiiiiHiHiiiiiiiuiiuiiniiiiimHiMimiiinrilíiiHiiMiiirtiiiiiiliuiiimiMUBliiiiiiiiMiiiHiHiiiiiiiiiiiiiiMiiMiiiiiiiiiiiiiiliniiiBiiiinmniiroiHii A FELSŐOKTATÁS KORSZERŰSÍTÉSÉRŐL ! 1970. október 7-én délelőtt, Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes elnökletével munkaértekezletet tartott a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont Tudományos Tanácsa. Napjainkban egyre több szó esik a pedagógia modernizálásának, a módszertanok felfrissítésének problémájáról. E problémacsoporton belül egészen különleges helyet foglal el a felsőoktatás kérdése. Mindinkább nyilvánvaló, hogy az adatok, ismeretek robbanásszerű megnövekedése nem követhető az egyetemi tananyagban. Dr. Benkő Loránd, egyetemünk oktatási rektorhelyettese „Az oktatás korszerűsítésének jelenlegi helyzete és további problémái felsőoktatásunkban” című vitaindító előadásában — jóval túllépve a vitaindítás kereteit —, előbb a felsőoktatás általános problémáiról szólt, például többek között arról, hogy a korszerűsítés fogalma nem a mindenáron történő gyökeres megváltoztatást, hanem az idő haladtával együttjáró szükségszerű folyamatot jelöli, vagy hogy a felsőoktatás korszerűsítésében minden részterület láncszerűen egybekapcsolódik, bármelyik lemaradása az egész sikerét veszélyeztetné. Ezután a magyar felsőoktatás korszerűsítésének pillanatnyi helyzetét vázolta. Elmondta, hogy mai törekvéseink a hatvanas években meghirdetett reform folytatásának tekinthetők. Felhívta a figyelmet arra, hogy e folyamatban általánosságban a fokozatosság elve valósult meg. Rámutatott arra is, hogy a hatvanas évek reformelképzeléseit (az oktatás tömegjellegének feloldása, a hallgatói elszemélytelenedés meggátlása, a fölösleges túlterhelés elkerülése stb.) tulajdonképpen mindenki elfogadja ma már, legfeljebb csak a részleteken, a megvalósítás módozatain vitatkoznak, amelynek egyik igen fontos része a financiális, vagyis anyagi oldal. Szót ejtett ezenkívül az oktatás korszerűsítésének kiemelkedően fontos területéről (két vagy több lépcsős oktatás a specializáció tükrében, tananyag-korszerűsítés, szóbeliség és írásbeliség aránya, előadás és kiscsoportos oktatás, vizsgamódszerek, óralátogatási kötelezettség). Előadása végén még utalt az esti levelező oktatásra is, amely pillanatnyilag szintén nyitott kérdés. Ormos Jenő (Szegedi Orvostudományi Egyetem) referátumában a tantárgyak koordinálásával vagyis az egy időben, illetve az egymás után oktatott tárgyak szerves összefüggésének szükségszerűségével foglalkozott. Gerendás István, (Budapesti Műszaki Egyetem) szemléletes példáival érzékletessé tette a pedagógiai módszeresség szükségességét. Emellett olyan technikai kérdésekre is kitért, mint a jegyzetkiadásnál is rövidebb időt igénybe vevő fotomechanikus sokszorosítás. Erdei-Grúz Tibor, az MTA elnöke felszólalásában egy rendkívül érdekes példával világította meg az intenzív oktatás lényegét: a nagy létszámú hallgatóság előtt megtartott előadás olyan, mintha a tornatermben a diákok körben ülnének a földön és középen egyedül a tanár tornászna, pedig az a fontos, hogy a diákok tornásszanak. Az oktatás korszerűsítésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemeknek nem feladata a tényanyag gyors változásával lépést tartania. A lényeg egy szakma elsajátításához szükséges alapismeret és az alkalmazás, az új elhelyezésének, tehát a gondolkodás képességének kialakítása. Nagy Sándor (ELTE) felszólalásának legérdekesebb része az volt, amikor beszámolt tanszékének a nagyelőadási forma intenzívebbé tételével kapcsolatos kísérleteiről (az előadási formán belül az önálló, ill. csoportmunka kialakítása). A vitában még felszólalt Széchy Éva (Művelődésügyi Minisztérium Felsőoktatási Bizottság), aki a kötelező órák számának csökkentésével, illetve a szabadon választott órák növelésével kapcsolatban annak a dilemmának adott hangot, hogy vajon a hallgatók képesek élni majd ezzel a szabadabb-kötetlenebb formával? Kakulits László (Művelő-,désügyi Minisztérium) pedig, a korszerűsítési törekvések melegen tartásának szükségességéről beszélt. Benkő Loránd befejezésül reflektált néhány felmerült problémára, majd pedig a Felsőoktatási Tudományos Tanács szervezetei ügyeinek megtárgyalására került sor. — bi — Irodalmi est a Budaörsi kollégiumban Szeptember 28-án este az Irodalmi estek első vendégeként Csoóri Sándor látogatott el a Budaörsi úti kollégiumba. Író-olvasó találkozót számtalan helyen és formában tartanak. Így például az Egyetemi Színpad évek óta rendez nagy sikerrel ilyen jellegű előadássorozatot (Próza a pódiumon, A költő felel). A lakógyűléseken elhangzott javaslatok azt mutatták, hogy ilyen találkozókra kollégiumon belül is nagy az igény. Hogy milyen mértékben, azt jól bizonyította a zsúfolásig megtelt VI. emeleti társalgó. (A meghívottak személyét egyébként a hallgatók kívánsága alapján választják ki.) Örömmel tapasztalhattuk, hogy a hallgatóságban bölcsészek, jogászok és TTK-sok egyaránt képviseltették magukat. Úgy érezzük, hogy ez annak az összkollégiumi szellemnek a kialakulását jelzi, amelynek megteremtését a diákbizottságok egyik legfontosabb feladatuknak tekintik. A tervek szerint október közepén Czine Mihályt, október végén pedig Kolozsvári Grandpierre Emilt látják vendégül a Budaörsi úti kollégium irodalomkedvelő diákjai. — Kurtony —