Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1973 (15. évfolyam, 1-19. szám)

1973-01-24 / 1. szám

Elhunyt a Lomonoszov Egyetem rektora Moszkvában életének 12. életévében elhunyt Ivan Petrovszkij akadémikus, a nagy szovjet matematikus tudós, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának tagja, a moszkvai Lomonoszov egyetem rektora, a szocia­lista munka hőse. Egyete­münk a következő szövegű táviratban fejezte ki rész­vétét: V. I. Propin, a Moszkvai Állami Lomonoszov Egye­tem prorektorának! Ivan Georgijevics Pet­rovszkij professzor, akadé­mikus, a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem rek­torának elhunytáról mély megrendüléssel értesültem. Kérem, engedjék meg, hogy mind a magam, mind pedig az egyetem tanácsa nevé­ben legőszintébb együttér­zésem fejezzem ki. Ádám György, az ELTE rektora Pályázati felhívás A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga pályázatot hirdet egyetemi hallgatók számára. Pá­lyázni három, az újságírás valamelyik műfajához tarto­zó (tudósítás, riport, interjú, kritika, cikk, glossza stb.) írásművei lehet. A cikkek mai életünkről — mindenekelőtt az ifjúság helyzetéről —, valamint kül- és belpolitikai események­ről, a gazdaságpolitika, a kultúra és a sport időszerű kérdéseiről szólhatnak. Szépirodalmi művel, regénnyel, novellával, verssel pályázni nem lehet. A pályázathoz részletes életrajzot kell mellékelni. Jeligés pályázatot nem értékelünk. A pályázat díjai: 1 I. díj: 4000 Ft, 2 II. díj: 2000 Ft, 3 III. díj: 1000 Ft. Ezenkívül az arra érdemes pályamunkákat dicséretben részesítjük és közülük négyet 500—500 Ft-tal jutalma­zunk. A legjobb írások megjelentetéséről gondoskodunk. Beküldési határidő: 1973. március 31. Cím: Újságíró Oktatási Központ (MUOSZ) Budapest VI., Népköztársaság útja 101. Eredményhirdetés: 1973. május 31-én, a Magyar Sajtó Házában. Magyar Újságírók Országos Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetsége Szövetség Központi Bizottsága 1972. december 10-én elhunyt Moravcsik Gyula Kos­suth díjas akadémikus, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár. Előbb mint magántanár (1924-től), majd mint rendkívüli, ill. (1936-tól) mint rendes tanár csak­nem öt évtizeden át oktatott és nevelt a budapesti egye­temen. Sok szó esik manapság tudományos munka és oktatás, oktatás és nevelés egységéről egyetemi vonatkozásban. Moravcsik Gyula tanári tevékenységében e három té­nyező a legteljesebben összefonó­dott. Tudományos mun­kássága középpontjában pályája kezdetétől a bizantino­­lógia, azon belül a magyar—bizánci kapcsolatok proble­matikája állt. Ennek különféle vonatkozásait dolgozta fel munkái hosszú sorában, hogy csak a legjelentőseb­beket említsük. A magyar történet bizánci forrásai c. kézikönyvben, a Byzantinoturcica két hatalmas köteté­ben, Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kor­mányzásáról szóló művének kritikai kiadásában, fordí­tásában és a nemzetközi összefogással készült kommen­tár egy részének elkészítésében, a Cambridge Mediae­val History magyar—bizánci kapcsolatokról szóló feje­zetében, a Bizánc és a magyarság c. összefoglaló mun­kában. Ez a szünet nélküli aktív kutatómunka sugározta át egyetemi oktató tevékenységét, akár kutatási témáiról beszélt, szemérmes zárkózottsága mellett is a téma iránt érzett szenvedélyes, a száraz részeket is érdekessé, vonzóvá tevő szeretettel, akár más kérdésekről, ugyan­azzal az alapossággal, lelkiismeretességgel, a részleteket mindig figyelembe vevő, de azokban soha el nem vesző körültekintéssel, mint amelyet tudományos munkáiból azok olvasói megszokhattak, megtanítva azt, hogyan kell nagy tudósnak egy kérdést feldolgoznia. De nemcsak a tudományos munka módszereit tanítot­ta. Magatartásával, példájával a tudományos munka eti­kájára is nevelt: az igazság iránti alázatra, arra, hogy a tudományos munkának önmagában is becse van, füg­getlenül attól, hogy jár-e érte hírnév, erkölcsi vagy anyagi elismerés, arra, hogy tisztelet jár a tudomány nagy épületén dolgozó legszerényebb építőnek is, minden kollégának, arra, hogy egy tanár számára tanítványa­­ mindig többet jelent, mint a maga kényelme, zavarta­lan nyu­galma, arra, hogy egy tanár kérdező, rászoruló tanítványától sosem fordulhat el, semmiféle címen, arra, hogy milyen viszonyban kell lennie a tudósnak a tudo­mánnyal, a tanárnak a tanítványával. Mikor tanítványai, tisztelői most elbúcsúznak tőle, talán elsősorban erre gondolnak, azt próbálják továbbadni a maguk tanítvá-­­ nyainak, amit ők kaptak tanáruktól. Ritoók Zsigmond HOVÁ MEHETÜNK ÜDÜLNI ÉS MENNYIÉRT 1973-BAN? Az ELTE szakszervezeti ta­nácsa — ahogy annak idején lapunkban hírül adtuk — 1972. október 3-i ülésén nem­csak az esztendő üdülési ered­ményeit értékelte, de már in­tézkedett a 73-as év előkészü­leteiről. A szakszervezeti bizottság jelezte, „hogy ez évben a té­nyek kényszerítő erejénél fog­va bizonyos változásokat kell eszközölni az üdülők által fi­zetett térítési díjaknál. Azért szükséges ez — hangoztatták —, hogy az egyes üdülési for­mákhoz nyújtott állami és szakszervezeti hozzájárulás összege arányban legyen a megnövekedett bérleti díjak­kal.” Azóta eltelt három hónap. Jó néhányan még igénybe vet­ték a szakszervezeti üdülést, és így az októberben jelzett 1612 fős létszám 1826-ra emel­kedett. Nagy keletje volt a beutalónak az ünnepek alatt, amelyet a szakszervezet he­lyesen egy-egy hetes turnu­sokra adott ki, hogy mindkét ünnepre, karácsonyra és új­évre családok vehessék igény­be a visegrádi üdülőt és a Parádon bérelt szobákat. Ennyi a változás október óta az üdüléseknél, sokkal több azonban az előkészületeknél, a megkötött szerződéseknél. Le­velezés, telexváltás, szemé­lyes tárgyalás, bonyolult és munkaigényes előkészítés előz­te meg az 1973-as üdülési terv végleges összeállítását, ame­lyet az szb a napokban meg­tárgyalt, ahol kellett, módosí­tott, és jóváhagyott. Máthé Gábor szakszervezeti titkár már az elfogadott szá­mokról és árakról tájékoztatta lapunkat. A külföldi üdülteté­si szerződéseket ez évben­ is a szovjet, lengyel és NDK-beli partnerekkel kötötték meg. Leningrádba 15 fős csoport utazik, az üdülési díj 2600 Ft­­ról 2900 Ft-ra emelkedik. NDK, Thi­ringia: csoportos utazásban részt vehet 40 fő, az 1750 Ft-os részvételi díj 2000 forintra emelkedik. Jéna: egyéni üdültetésben részesülhet 10 fő, az eddigi 1050 Ft helyett 1300 Ft-ért. Salzburgba egyénileg ugyan­csak 10 fő utazhat 1150 forint helyett 1400 Ft-os beutalóval. Lengyelország: Zakopanéba 15 fős, csoportot fogadnak 1600 Ft helyett 1700 Ft-ért. Karpaczban ugyancsak 15 fős csoportot látnak vendégül 100 Ft-os áremelkedéssel 1600 Ft-ért. Varsóba, Krakkóba egyénileg 16—16 üdülő utaz­hat, a vendégszoba díja 200- ról 250 forintra emelkedik. A belföldi üdülési lehetősé­get korlátozatlan számban és változatlan árban Visegrád nyújtja. Kedvezményes áron a szakszervezeten keresztül április 1-től 14-ig, május 15- től augusztus 31-ig és a téli szünetben lehet igénybe ven­ni. Ugyancsak változatlan áron és a tavalyihoz hasonló létszámot fogad a Művelődés­­ügyi Minisztérium balatonlel­­lei családos üdülője. Parádon az eddigi 55 Ft­­ról 70 Ft-ra emelkedik az 1 fő/1 nap beutaló. Balatonal­mádiban pedig egy négyágyas szoba 50 Ft-ról 70-re emel­kedik, a tízforintos reggeli ez évben megszűnik. Az egyetemközi csereüdül­tetés keretében tavaly 328 fő vett részt, változatlan létszám­mal és árral bonyolódik le ez a kedvelt üdülési forma ebben az évben is. A szakszervezeti titkár be­fejezésül azt is elmondotta, hogy az előző évek gyakorla­ta szerint lehet ez évben is je­lentkezni, a külföldi üdülés­ről a tájékoztató március ele­jén, a belföldi utakról pedig március végén jelenik meg a részletes tájékoztató, amelyet a szakszervezeti bizalmiakon keresztül kapnak meg az ér­deklődők. Budapest 100 éve és a földrajztudomány Ha a TTK földrajztudomá­nyi tanszékeire látogató érke­zik, a Kun Béla téri épület vaskos és kissé zord falai kö­zött kellemes meglepetések érik. A tanszékek közös folyo­sóján érdekes tartalmú, szí­nes tárlók, térképek, glóbu­szok és gondozott virágok kö­zött sétálgathat. Még ma is e tárlók és térképek emlékez­tetnek arra a decemberi szom­batra, amikor a KISZ földtu­dományi szakcsoport­ja és a földrajzi diákkör egész napos eseménysorozattal emlékezett meg fővárosunk centenáriu­máról és a diákkör megalaku­lásának 15 éves jubileumáról. A program a jubileumi ki­állítás megnyitásával kezdő­dött. Székely András docens, a diákkör alapító tanárveze­­tője és Ruttkay Éva TDK- titkár rövid megnyitó beszéd után vezette körül először a kiállításon a vendégeket. A tanszéki könyvtár dokumen­tumaiból, régi és újabb Bu­­dapest-térképekből, a főváros geológiáját szemléltető kőzet­gyűjteményből álló kiállítás a lelkes diákköri tagok több hó­napos munkájának ered­­é­­nye. A nap fő eseménye a föld­rajzi diákköri konferencia volt. A bemutatott dolgozatok dön­tő többsége budapesti témá­val foglalkozott. Ezen belül el­sősorban a természeti földraj­zi témákat feldolgozó diákkö­ri tagok jeleskedtek, közülük is kiemelkedett Tardy János és Székely György „A Csíki he­gyek természeti földrajzi vizs­gálata, különös tekintettel a lejtőfejlődés folyamatára” cí­mű dolgozata, amelyben a szerzők a korszerű geomorfo­lógiai kutatómunkának szin­te iskolapéldáját adták, ör­vendetes jelensége volt a kon­ferenciának, hogy három má­sodéves hallgató — Nagy Irén, Fábián György és Zsiga Atti­la — is dolgozatot nyújtott be, melyekről csak elismeréssel szólhatunk. A témákról a rész­letes felsorolás helyett csak annyit, hogy a Duna szigetei­nek fejlődéstörténetétől, a víz­ellátás és légszennyeződés ti­pikusan nagyvárosi problé­máin és Budapest térképtör­ténetén keresztül a főváros idegenforgalmáig érdekesebb­nél érdekesebb és rendkívül aktuális kérdések kerültek fel­dolgozásra. A ,,Környezetvédelmi prob­lémák Budapesten” című elő­adást a téma aktualitásán kí­vül az emelte ki a többi közül, hogy a biológus diákkör két tagja — Juhász Ágnes és Per­­sányi Miklós — tartotta ven­dégelőadóként. Geológusven­dége is volt a napnak, Orso­­vai Imre tanársegéd Budapest vízellátásának 100 évéről tar­tott magas színvonalú, érté­kes előadást. A szakok és diákkörök közötti integráló­dás és együttműködés első lé­pései, úgy érezzük, a jövő diákköri életébe engedtek be­pillantást, és reméljük, hogy nem maradunk a pillantgatás stádiumában. Mind a 13 dolgozatot akár egy-egy mondatban is itt nem lenne célszerű értékelni, ösz­­szességükben csak annyit ró­luk, hogy aki még ma is azt hiszi, hogy a tudomány a ma­tematikánál kezdődik és a fi­zikánál végződik, az látogas­son el tavasszal az Országos Diákköri Konferencia földraj­zi szekciójába, és minden bi­zonnyal megváltozik a véle­ménye. Pedig ,,csak” diákköri dolgozatokról lesz szó. A nap záróprogramján a várostörténeti vetélkedőben az oktató válogatott kiélezett küz­delemben, utcahosszal végzett az első helyen, s a sikertelen óvások után mohón eltüntette az első díjként felajánlott cso­kitortát. Igaz, miután már el­teltek a sok finomsággal, a maradékot szétosztották a „le­győzött­ek” között, mert hiszen emberek ők — csak vizsga­­időszak ne lenne! Inkább min­den héten Budapest-centená­­rium! N. N. J. A TAVASZI KISZ-VÁLASZTÁSOK PROGRAMTERVEZETE Az ELTE KISZ-alapszerve­­zeteiben és középszinten (év­folyam,­­ tömb, szakcsoport) 1973 márciusában, kari és egyetemi bizottsági szinten 1973 áprilisában kell a válasz­tásokat lebonyolítani. A választás alapszervekben, taggyűléseken, középszinten küldöttgyűlésen, bizottsági szinten küldöttértekezleten történik. Az alapszervi vezetőségvá­lasztó taggyűlések napirend­je:­­ Tanintézeti alapszerveze­tekben : beszámoló az 1972—73-as tanév KISZ-mun­­kájáról Az alapszervezeti vezető­ség és a felsőbb KISZ- értekezleten részt vevő kül­döttek megválasztása. Ajánlás a felsőbb szerv tag­jainak sorába. A KISZ-bizottságot, csúcs­vezetőséget választó küldött­értekezletek, küldöttgyűlések napirendje: 1. Beszámoló a KISZ VIII. kongresszusa határozati végre­hajtásának helyzetéről, az elő­ző választás óta végzett mun­káról. 2.­­A­­ KISZ-bizottság, illetve a csúcsvezetőség, valamint a a felsőbb KISZ-értekezleten részt vevő küldöttek megvá­lasztása. Ajánlás a felsőbb szerv tagjainak sorába. A választásokat jelölő bi­zottságok működtetésével kell lebonyolítani. Alapszervi szin­ten a jelölő bizottságokat 1973. február 15-ig létre kell hozni. A jelölő bizottságok tagjairól a megfelelő szintű pártfórum­­mal konzultálni kell.­­ A jelö­lő bizottságok létszáma alap­szervekben 3—5 fő. Közép- és kari szinten a je­lölő bizottságok létrehozásá­nak időpontjáról, tagjairól, tagjainak számáról a kari KISZ-bizottságok (VB-ok) a kari párt-csúcsvezetőséggel konzultálva döntenek. Az ELTE KISZ-bizottságot jelölő bizottság létszáma 5 fő (vb egyik tagja, je­lenlegi KISZ-bizottság vagy VB tagja, karonként 1—1 fő), létrehozásának időpontja a legutolsó kari KISZ-bizottsági választást követő nap, de az egyetemi választást megelőző­en legalább 1 hét. A választási beszámolókat minden szinten a választásokat megelőzően legalább 1 héttel el kell készíteni. A küldöttgyűlések (közép­szint) lebonyolításának mód­ját a kari KISZ-bizottságok és párt­ csúcsvezetőségek, a kari küldöttértekezletekét az ELTE KISZ-bizottsága és a párt­­csúcsvezetőségek, az ELTE KISZ küldöttértekezletét a KISZ V. kerületi bizottsága az ELTE-vel konzultálva állapít­ja meg. A küldöttértekezletek küldött1í*szár­ny • 80—100 fő. ELTE KISZ-bizottság fcvan­dég család Sigricsch kémikus­nak, Jéfis-Thomas ku­­tatónak ül s mindket­ten a ziurgi Leuna ve­­gyészescola hallgatói.­­ Az elm júliusában köl­tözött úkházaspár — egyéves lyukk­al együtt az Ürbe utcájában le­vő mosoronyház-kollé- I giumbeköltözésük és s ottani, csak nekik cso­da, kisiskola hallgatói közül van család lakik együtt a „szabad” fiúk- I kai, lótól. A „talpalat­nyi" p.som: kis előszó- I ba, bolt szekrényekkel, y egy lóba, főzősarok, I fürdőjés erkély. K­it a szüleimnél laktut mondja Sigrid­i, s ők is isen fértek el, ve- I lünk i pedig még nehe- I zebbé a helyzet. Tanu­­lásrólon szó sem lehe­tett, baba még nehezí- I tette szetet. Most is egy szobánkunk hárman, de ezt rrssze sem lehet ha- I sonlí az otthoni zsúfolt- I sággazeretjük egymást, a gyerünket, közös cé­lunk boldogok, megelé­­gedő vagyunk. Azgaz, hogy a főisko- I la sege nélkül nem bol- s doguk így. A lakbér, ál- I landeleg víz, fűtés, gáz­­villanyi 45 márkába ke­rül, iskola segíti a diák­­háza­kat, megkönnyíti szám­a a családalapítást. I­de segítünk egymásnak, mi, játók is. A földszin­ten egy gyerekszoba, ahol a nagyobbacskák „ügyes” mamik és pápák vigyik, olyanok is, akik I mégis tervezgetik a hé- s zasst és a családalapítást. I Ez a segítség, mert a csalsok délutánja, esté- I fe­lszabad, tanulhatnak vagyrakozhatnak is. A légium nem végleges ott. — tájékoztat Sig­rid, már megkötöttem a szerest a wolfeni vegyi lízerei, oda megyek dol­­gozni kétszobás lakás vár i­deinket. Bizakodva né­­zünk jövőnk elé. Figyelte: Bajai István Vendégek a kolozsvári abes-Bolyai Egyetemről A lozsvári Babes—Bolyai I Egyem történelem-filozó­ I fia káról január 18-án,­­ csürtökön Imre István tör­­ténőprofesszor vezetésével s az EPE bölcsészettudomá- I nyi arának meghívására s háro tanár és hetven egye- I­tem­i hallgató érkezett. A megóvásnak az elmúlt nyár­­­ron­olozsvárra látogatott magír diákok viszontláto­­gatóként tettek eleget. A 22­ ig tartó vendégeskedés­­ dús rogramja között tan­széklátogatások, könyvtá­rak, múzeumok megtekinté­se, áuházlátogatás szere­pelte, valamint egy kirán­duló Szentendre és Viseg­rád k árnyékére. A vendége­ket budaörsi kollégium­ban zállásolták el. A nagy vártozást és készülődést fogyásukra az is indokolja, hogy ilyen népes küldöttség még nem járt hazánkban a romaiai testvéregyetemről. "továbbtanuló középiskolások, figyelem! A lapokban jelent meg a Fővárosi Pályaválasztási Ta­nácsadó kiadványa az általá­nos iskolákat végzettek szá­mára, s a hónap végére vár­ható az Egyetemi és Főiskolai Felvételi Tájékoztató Mind­két könyv az V. ker. Deák F. u. 15. alatti könyvesboltban.

Next