Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1974 (49. évfolyam, 1-21. szám)

1974-03-04 / 4. szám

BEAC-szakosztályokban jártunk­ ­. Csinos lányok a gyermektől a felnőtt korcsoportig a zsong­lőr mozdulatával végzik gya­korlataikat karikával, labdá­val, szalaggal vagy buzogány­nyal Ravel, Csajkovszkij ze­néjére. A Köbölkút utcai ál­talános iskolában vagyunk. A tornateremben már folyik a csütörtöki edzés. Szécsényi József­né tanárnő — egy személyben a BEAC modern gimnasztika szakosz­tály vezetője — szigorúan el­lenőriz minden mozdulatot. „Szép volt Kriszti!” ... vagy: „Ezt a gyakorlatot bizony el­felejtetted Gyöngyi!... Magdi, a forgást még egyszer vesz­­szük!" Dicséretek, szigorú, de igazságos bírálatok peregnek. Lélegzetelállítóan hosszúak és szépek a gyakorlatok. Ebben a művészi sportban nagy szere­pet játszik az érettség, hisz 18—20 éves korig még az egyéni képesség, ügyesség do­minál. Az érettséget itt a mu­zsika és a mozdulatok teljes összhangja, az optimális kon­díció jelenti. S ha már a lányok koráról szó esett, folytassuk a súlyuk­kal: 1—2 kiló súlytöbblet is sok, lassítja a mozdulatokat, nehezíti a légzést. Karcsúnak kell maradniuk! Egytől egyig nagy kedvvel edzenek, töltik amúgy sem sok szabad idejüket a tornate­remben. A tanulmányi átlaggal sincs baj. 36 leigazolt ver­senyző közül 34-nek az átlaga 4 egészen felüli. A 22 minősített sportolóból 6 aranyjelvényes, 2 I. osztá­lyú, 10 ezüst-, valamint 4 bronzjelvényes. Kitűnőek vol­tak a szakosztály 1973-as eredményei. A legkisebbeknél kezdve: BEAC-versenyző volt a gyer­mek kéziszer országos bajno­ka, az egyéni összetett verseny 2. helyezettje. A IV. osztályos Varsányi Kriszti és a II-es Szántó Ildikó a Budapest-baj­­nokságon ért el szép eredmé­nyeket. A serdülők is országos baj­nokok lettek együttes kézi­szerben, egyéni kéziszerben másodikok. Egyéniben Gálffy Andrea volt első és Medveczky Nóra is elérheti még Krisztina szín­vonalát. Együttes kéziszerben az if­júságiaknak is van aranyér­mük. Szécsényi Violetta és Dévényi Gyöngyi talán a két legtehetségesebb tagja a szak­osztálynak, az Országos Baj­nokság első, valamint második helyezettjei. A BEAC meg­előzte egyébként a Spartacus, az OSC, a Dózsa fiataljait. Ez utóbbi egyesület — ahol Fa­­tocska Mária neveli az után­pótlást — 9­ éve veretlen, az idén először szenvedtek vere­séget. A lányok majd mind­egyike felsőoktatási intéz­ményben szeretne továbbta­nulni. Legtöbben a TF-en ta­nári vagy edzői pályát vá­lasztanának. Több lány elmondta, hogy számára ez a sport a tanulás után határozott kikapcsolódás, feloldódás. Sokuk szülei is aktív sportolók voltak. Dévényi Gyöngyi — talán a kevesek egyike — nem a TF- re szeretne jelentkezni. Ő ma­tematika-fizika szakpárosítás­sal tanulna tovább a TTK-n. Azt mon­dják, a matekhoz pre­cíz ember kell. Igaz, precíz­­ség kell gyakorlataikhoz is! A Vasasban tornázott, 1973 őszén került a BEAC-hoz, nagy reménysége lehet a sportnak. Szécsényi Violetta már a fel­nőtt korcsoporthoz tartozik, a Kaffka gimnázium II.-es német tagozatos tanulója a TF-re készül. Az edzőnő és az édesanya megkettőzött gon­doskodására jó eredmények­kel igyekszik rászolgálni. Múlt év tavaszán Budapest­­bajnok lett, decemberben a BEAC-emlékversenyt nyerte meg. Egerben országos baj­nokságot nyert, a Szombathe­lyen tartott Asztalos János emlékversenyen sem tudták megelőzni. A szakosztályt rendszeresen hívják az ország több vidéké­re bemutatkozni, s ennek min­dig örömmel tesznek eleget. Idén nyáron is két hetet töl­tenek a Balaton mellett. Sze­retnék, ha az egyetem KISZ- bizottsága „otthoni környezet­ben” is lehetővé tenné a szé­lesebb körű bemutatkozást. Úgy gondoljuk, ez nem nagy igény, s ha a vezetőség terem­lehetőséget adna, talán sokkal többen figyelnének fel ennek a gyönyörű, esztétikus mozgás­nak szépségére, fontosságára! LAPÁTNYI LENDÜLET ! --- - ‘....... "* • • " Füstös, esőverte délután. Maga az időjárás-felelős sem tudja eldönteni, hogy télpótléknak szánja-e ezt az égi áldást vagy valami egészen nagyszerű, örömteli dologra figyelmeztet. Ar­ra, hogy megint itt a tavasz. Hogy hol? Hát, mondjuk a volt Ludovika ijesztő épület­tömbje mögött, a Kun Béla téren. A föld vedlett színe mellett jóleső látvány a pálya vörös salakja: két oldalán a fehérre meszelt kapuk gólról álmodoznak, a­ kapuk mögött néhányan tüsténkednek. Lapát, gereblye, talicska... „Ide még jöjjön egy lapátos..., Rakd meg csak édesapám azt a talicskát, ne sajnáld, nem neked kell tolnod... Vidd te ezt, majd én to­lom a nehezebbet... Két segítség még kell az anyagosokhoz ... Lapátolni, talicskát tolni, kiönteni, elgereblyézni. Monoton ritmust diktál a kéz. Lapátolni, tolni, kiönteni, gereblyézni... Az eső éppen szembe ver, az arcokat pirosra szépíti a szél, a hangulat — milyen is lehetne más? — kitűnő. Csóka Géza sportfelelősi mivoltának egész hatalmával most két focicsapatnyi csöppséggel vitázik. „De ha mi itt dolgozunk, akkor nektek miért pont ennél a kapunál kell játszanotok? „Mert mi játszunk.” „Menjetek a másik kapuhoz játszani!” „De, bácsi, mi ott is játszunk!” „Hát akkor mit kerestek itt?” „Hááát... a tizenegyest nem rúghatjuk a saját kapunkba!” Az érv elgondolkoztató. Csóka pillanatnyi töprengés után fel­derül: „Na, én megengedem, hogy oda rúgjátok!” A kölykök megnyugodnak. Ja, ha megengedi, az mindjárt más ... Odébb pár U­K-s próbál megmozdítani egy csökönyös trak­tort. Valaki fején találja a szöget: „Először azt kell kitalálni, hogy mi micsoda!” Az ötlet helytálló. Ezek után ugye már nem is csodálkozhatunk azon, hogy a traktort­­ nem sikerült elindítani... Csóka Géza, míg púposra rakják talicskáját, nekünk ma­gyaráz­­d . — Háromnapos társadalmi munkát szerveztünk, így sike­rül befejezni ezt a két pályát, s tavasztól már készen várja a hallgatókat. Az első nap harmincan dolgoztunk itt a Kun Béla téren, valamennyien TTK-sok: a programozó matematika I. évfolyamának teljes hatos csoportja és az Ábrázoló Geometria tanszék oktatói. Valójában nem sok történt ezen a délutánon. Mindössze megmutatta magát nekünk a tavasz s egy lapátnyi lendületet vett az egyetemi sport... ★ Nem akarunk önmagunknak ellentmondani, de van valami elkeserítő a fenti sorokban. Nem a társadalmi munka, nem az, hogy akad néhány hallgató, aki ilyenformán is hajlandó va­lamit tenni az egyetemi sportért. Nem az, hogy tavasztól két új pálya várja egyetemistáinkat, hanem ... ... hogy a Rektori Tanács tavalyi határozata szerint a Kun Béla téri sportlétesítményeknek(?) az 1973/74-es tanév megkez­désére kellett volna elkészülniük. Ennek megoldása a BEAC, a Testnevelési Tanszék és az ELTE KISZ feladata volt. E há­rom szerv azonban — úgy látszik — nem tekintette annak. .., hogy a társadalmi munka az egyetemi KISZ-ben, alap­szervezetekben nem kapott támogatást, egyedül — mint már annyiszor — a TTK hallgatói érezték magukénak az egyetemi sport ügyét. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva azon pedig már meg sem lepődünk, hogy az ország legnagyobb egyetemé­nek háromezres — oly sokszor és oly tüntetően hivalkodó — diákságából mindössze harminc hajlandó valamit is tenni. Ez utóbbi azonban már nem sportprobléma. Major Árvácska BÖLCSÉSZ­SZEMPONTBÓL... A februári teremfoci kupát soha nem látott hatalmas ér­deklődés kísérte. A három karról összesen 36 (harminc­hat!!!) csapat nevezett, túl­nyomórészt jétékosok. Sajnos a bölcsészek csak négy csapat­tal indultak, de így is elértek egy harmadik helyet. Ezt a sikert nem az Eötvös-kollégi­­um érte el a rangos mezőny­ben, hanem a szépreményű, de a nemzetközi piacon egye­lőre még kevéssé jegyzett Történészek csikócsapata. A középdöntőbe 6 csapat ke­rült, zömmel jétékosok (ami nem meglepetés ismervén a náluk folyó bajnokság magas színvonalát és iramát). Itt csa­patunk a kémia oktatókkal került szembe. Igen keserves 1:0-ás győzelmet arattunk a rendkívül lelkes, kemény és jó erőben lévő oktatókkal szem­ben. Bizony itt már kiütkö­zött a rutintalanság és erőn­léti problémák is mutatkoz­tak. Az oktatók végigtámad­ták a meccset, és számukra balszerencsés góllal vesztettek, mi pedig örülhettünk, hogy csapatunk elsőként került a hármas döntőbe. A további két helyet a két legesélyesebb jétékes csapat, a Gyémántfog és a TTK-válogatott szerezte meg. A döntőben ismét körmecs­­csekre került sor. Az elsőt a Történészek játszották a Gyé­mántfoggal. A már igen fá­radt csapatunk derekasan helytállt. Sikeresen verte visz­­sza a meg-megújuló Gyémánt­­fog-rohamokat. Végül csak Csóka Géza ritkán látható szerencsés góljával nyertek a jétékosok 1:0-ra. Ismét a Történészek léptek pályára a TTK-válogatott el­lenében. Csapatunk szétesően, fáradtan és enerváltan ját­szott. Csatáraink nem tudtak újítani, és védelmünk a torna során először, igen „gólképes­nek” bizonyult. Jellemző, hogy az eddigi mérkőzések során csupán 3 gólt kapott, most ezen az egyetlen meccsen né­gyet! Az eredmény egyébként’ 4:0 lett a TTK-válogatott ja­vára. A harmadik mérkőzésen már az első hely volt a tét. A TTK-válogatott játszott a Gyé­mántfog ellen. Mivel mindkét csapat győzött a Történészek ellen, a győztes az első, a vesztes a második helyezett. Döntetlen esetén jobb gólkü­lönbségével a TTK-válogatott az első. Ez utóbbi fordult elő, hatalmas küzdelemben 1:1 lett az eredmény. Ha a döntőben már nem is tündökölt csapatunk, de azért a rangos mezőnyben elért har­madik hely bizony nagyon szép siker. Különösen, ha azt látjuk, hogy az első 6 helye­zett között nincs még egy böl­csészcsapat! Végül ide kívánkozik a TTK-s mezőnybe beékelődött Történészek csapatának di­csőséglistája (Gloria victoribus et vae victus!): Horváth István csapatkapi­tány Karsai László (7 góljával a torna harmadik legjobb gól­lövője) Szeredi Péter Bárdosi Vilmos Csatári András Németh István ígéretet kaptunk, hogy a tornát minden évben meg­rendezik. Reméljük így lesz, és jövőre lényegesen több böl­csészcsapat veszi fel (sikerrel) a versenyt a TTK-s mezőny­nyel. Köszönjük a rendezőknek a kitűnő lebonyolítást és vala­mennyi versenyzőnek a sport­szerű küzdelmet, a felejthetet­len perceket! Németh István A döntő ismert végeredmé­nye: 1. TTK-válogatott 2 11- 5-1 3 2. Gyémántfog 2 11- 2-1 3 3. Történészek 2 — 2 0-5 - „Szép lányok ne sírotok!” A kisszámú, de annál lelkesebb közönség vastap­sa kísérte végig a február 23-án megrendezett BTK női kosárlabda-bajnok­ság döntő mérkőzését. Négy csapat indult. Ezek közül három részt vett a TTK rendezte téli terem­tornán is. A hat mérkő­zés ismét csak azt bizonyí­totta, hogy rosszat még készakarva sem mondha­tunk ezekről a roppant kedves hölgyekről, sót an­nál inkább, férfiakat meg­szégyenítő keménységgel játszottak, szikrázó össze­csapásokban nem volt hi­ány, kisebb-nagyobb sza­bálytalanságok bőven elő­fordultak, de még így is hozott néhány nagyon szép jelenetet majdnem min­den találkozó. Nézzük csak sorjában az eseményeket! A téli terem­torna bronzérmese, a má­sodéves magyar—oroszo­sok (II/11-es csoport) köze­pes iramú mérkőzésen fö­lényes biztonsággal léptek le, elsősorban Békési (20) és Pataki (8) eredményes­sége révén a harmadéves történészeket: 28:11 (14:6). A másik nagy favorit, a II/8-as csoport hatalmas küzdelemben levegőhöz sem engedte jutni a nép­művelőket. 26:12 (8:0). Alig pihenhettek valamicskét a népművelésszakosok, már­is szembekerültek a törté­nészek skalpjával büszkél­kedő II/11-es csoporttal. Is­mét a Békési—Pataki-duó sziporkázott: 8:2-es félidő után Békési egymás után 12 pontot szerzett: 20:2. Szamara Eleni, a Népmű­velés csapatából már csak szépíteni tudott. A vég­eredmény: 24:10. A történészek a II/8 fe­kete héroszai ellen meg sem kísérelték az ellenál­lást., Erdősi a széle­ken volt korlátlan úr, be­törései a palánk alá majd­nem mindig eredményesek voltak. Nagy Mária volt csapata szellemi vezére, Bayer meg könyörtelenül szórta a kosarakat. 15:0- nál állt meg a lokomotív, Szabolcs Éva szépített, 15:2, ennyi a félidő. Ami ezután következett, az már csak a közönségé. 19:4 a vége. Kis szünet után folyta­tódott a küzdelem, a dön­tő csatára készülődtek a csapatok, a tét: a BTK bajnoki címe. Erdősiék úgy kezdtek, mintha a törzsek ellen folytatnák: néhány vil­lámgyors akció, pazar be­játszás, leheletfinom csuk­lómozdítás és máris 8:0-ra vezetett a szinte megállni nem akaró gépezet. A lé­lektanilag legdöntőbb pil­lanatban kért időt Békési. Ez arra volt jó, hogy ren­dezze kissé megilletődöt­­ten kezdő csapata sorait. Ezt követően esett a szín­vonal. Hetényi sorsfordító kosara jelentett gyógyírt a II/11-nek, 2:8, Békési siet­ve hozzáadott még egyet. 4:8-cal fordult a két együt­tes. A szünet meghozta a ma­gyar—oroszos gárda élet­kedvét, tüdejük kétszere­sen nagyobb kapacitással szuperált ettől kezdve, egé­szen a mérkőzés végéig. Pataki bevezető kosaraival, ha lehet, még inkább éle­sedett a harc. 8:8. Ki a pa­lánk alatt, ki a padlón összegörnyedve, ki a falnak támaszkodva kapkodott jég után. Ami nem volt. Bé­kési jutott levegőhöz ha­marabb, vezetéshez juttat­ta csapatát, először a meccs folyamán. 10:8. Pataki kontrázott. 12:8. , Most a II/8 kért időt. A légkör izzott, a fejek lilultak, de a küzdelmes derby csak nem akart eldőlni. Vagy mégis? Nagy Mária orgonaillatú kosarat ejtett. 12:10. Már csak két pont volt az oro­szosok előnye! Mint min­dig a legizgibb pillanatok­ban (most is Békési jött és könyörtelenül bevágta). 14:10. Ezzel vége is lett a harcnak. Győzött a II/11-es magyar—oroszos csoport kosárcsapata! A BTK női kosárlabda­bajnokság végeredmé­nyei : A bajnokcsapat tagjai: Békési Júlia, Hetényi Zsu­zsa, Ladányi Mária, Laka­tos Ilona, Pataki Éva, Ze­­lenák Márta, Zsenits Györgyi. A mérkőzéseken részt vevő „szaktekintélyek” úgy vélték, hogy a követ­kező válogatottat jelölik meg, mint a legeslegjobb, BTK-válogatott női kosár­labdacsapatot, a bajnoki teljesítmények alapján: Erdősi Ildikó, Nagy Má­ria, Bayer Margit (I1/8), Békési Júlia (11/11), Sza­mara Eleni (népművelés). A szervezők köszönetet mondanak a testnevelési tanszék segítségéért (Ga­ray Sándor, Woth Klára), a TTK nagyvonalú, gyors beugrásáért (Deák Ottó) és a tanszéki összekötő előké­szítő munkájáért (Szabó Ibolya): Pretz György 1. 11/11 33 — 66—316 2. 11/8 3 3. Nép­ 2 1 53—305 műv. 31 2 38—564 4. Tört. 3— 3 21—633 T GonellliS­inonD Március 4-én, hétfőn este 7 órakor A CIVILIZÁCIÓ VÖLGYEI I. BABILÓNIA—ASSZÍRIA Köz­reműködik: dr. Komoróczy Géza történész, dr. Hajnóczy Gyula kandidátus, építész. Szerkesztő: Dr. F. Tóth Tibor 5-én, kedden este 7 órakor KOVÁCS GYULA ÖNÁLLÓ JAZZHANGVERSENYE 8- án, pénteken este 6 órakor „MEGSZÁLLOTTAK ÉS NEHÉZ EMBEREK” sorozat 8. elő­adás 9- én, szombaton este 7 órakor „Vígan élem világom. . .” Debreceni és sárospataki diákver­sek és dalok Szerkesztő: Könyves Tóth Katalin (A jan. 17-i je­gyek érvényesek.) 10- én, vasárnap este 7 órakor Katona Imre: ARISZTOPHANÉSZ MADARAI Az Universitas Együttes előadása, Rendezte: Ruszt József 11- én hétfőn este 7 órakor „Valami nincs sehol. ..” Vándorfi László önálló estje Be­vezeti: Bánffy György érdemes művész 11- én, hétfőn este 1/2­­ órakor Az ELTE Egyetemi Koncertzenekar hangversenye az ELTE aulájában (Bp. V., Egyetem tér 1—3.). Vezényel: Baross Gábor Liszt-díjas karnagy 12- én, kedden este 7 órakor A SYRIUS EGYÜTTES HANGVERSENYE 13- án, szerdán este 7 órakor JEAN VIGO FILMKLUB II. félév 2. 15- én, pénteken este 6 órakor Válogatás a PANNÓNIA FILMSTUDIO ÚJ RAJZFILM­JEIBŐL 16- án, szombaton este 7 órakor A FONOGRÁF EGYÜTTES HANGVERSENYE Közreműkö­dik: a Tolcsvay trió és V 73

Next