Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1975 (17. évfolyam, 1-21. szám)

1975-01-20 / 1. szám

TAKARÉKOSSÁG­RÓL Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter a kormány nevében beterjesztette a magyar országgyűlés pe­dig megvitatta és kétna­pos tanácskozás után elfo­gadta a Magyar Népköz­­társaság 1975. évre érvé­nyes költségvetését. Az im­már törvényerőre emel­kedett költségvetés elfo­gadása előtti vitájának — kiváltképp a parlamenti bizottságokban — legtöbb­ször megismétlődő kitétele a takarékosság volt. De amíg az emberek között optimista, vagy pesszimis­ta vélemények hangzottak el a 75-ös év gazdasági gondjairól, a várható ár­rendezés áremelési részé­nek mértékéről, addig a képviselők, a Tervhivatal, és a Pénzügyminisztérium szakemberei, meg a többi tárca illetékesei higgadtan, sok érvvel, e jó ügy szol­gálatából fakadó öntudat­tal és felelősségérzettel ke­resték a minél hatéko­nyabb megoldást, a l­egcél­­ravezetőbb szempontok ki­alakítását. Vannak gondjaink, de az­ előttünk álló feladatok nem megoldhatatlanok. Egysze­rűen arról van szó, hogy gazdálkodási szokásainkon, a takarékosság gyakorlati megítélésén kell elgondol­kodnunk, s nem kampány­szerűen, hanem végleges ér­vénnyel számos felületes­séget, hibát meg kell szün­tetnünk. Ugyanakkor viszont nem szabad a takarékosságot a filléreskedéssel összekever­ni, a takarékosság ürügyén gátat emelni érdemes, hasznos kezdeményezések­nek, minden kockázato­sabb megoldást a takaré­kosságra hivatkozva, ké­nyelmességből elkerülni. Hanem valóban azt a bizo­nyos ceruzát — amely Ká­dár János elvtárs X. párt­kongresszusi beszéde óta szimbólummá vált — a tervező kezében értelme­sen megzabolázni, kon­cepciózusabb előkészítés­sel, az elvégzendő munka ésszerű összehangolásával, célhoz igazításával, kellő figyelemmel hozzálátni feladataink elvégzéséhez. Takarékoskodni jelent­sen annyit, mint okosan gazdálkodni. Feltárni a tar­talékokat, kiaknázni az üres, vagy lappangó kapa­citásokat, jobban elvégez­ni a megszokott feladato­kat, „igényesebben” köve­telni önmagunktól, s mun­katársainktól. Mindehhez természetesen nem elég az elszánás, adminisztratív, illetve gazdálkodási ösztön­zőkre is szükség van, a demokrácia alkotó tovább­fejlesztésére, a gazdasági elvárások egyöntetűbbé té­telére. Most a téma országszer­te a párttagság fórumain alakul. Bizonyosak lehe­tünk felőle, hogy a XI. pártkongresszuson súlya, fontossága szerint kap majd hangot, s a párt leg­magasabb testületének ál­lásfoglalása nemcsak utat mutat, de az eszközökről is gondoskodni fog. Szép Zoltán EGYETEMI LAPOK AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA VEZETŐSÉGVÁLASZTÓ TAGGYŰLÉSEK AZ ELTE • A XI. kongresszus előkészí­tésének egyik jelentős idősza­ka az, amelynek során az alapszervi választótaggyűlések lezajlanak, és amelyeknek el­ső napirendi pontja a Köz­ponti Bizottság által kiadott Irányelvek, illetve a Szerve­zeti Szabályzat módosítási ter­vezetével kapcsolatos alapsze­r­­vi állásfoglalás kialakítása. Az ELTE-n lapzártánkig zömmel befejeződtek e jelentős felada­tot teljesítő taggyűlések. Így módunkban áll közölni a már megválasztott alapszervi veze­tőségek névsorát, másrészt pe­dig összefoglalót adni abból a gazdag javaslati anyagból, amely a Központi Bizottsáág munkáját előkészíteni hivatva az alapszervi megbeszélések, viták során kristályosodtak ki. Az alapszervek által megfo­galmazott javaslatok részben az országos kérdéseket érintik, részben pedig konkrétan egye­temünkre vonatkoznak. Így a Bölcsészkar I. alapszerve zöm­mel a szervezeti szabályzat módosításával foglalkozott. A dokumentumot értékelve meg­állapították, módot ad arra, hogy a pártot akciót képeseb­bé szilárdabbá tehessü­k. A hoz­zászólók az oktatási reform, illetve a túlterhelés kérdésé­ben, soroltak fel bizonyos problémákat. A BTK IV-es alapszerve két jelentős téma­körben­ nyilvánított testeükszi véleményt. Javasolja a kong­resszusnak, hogy különös fi­gyelmet szenteljen a szocialis­ta erkölcs, a szocialista maga­tartás és életmód kérdéseinek, és hatékony határozatokat hozzon a társadalmi tudatfor­málást szolgáló tevékenységek különböző területein a szocio­­cialista viszonyok és a szocia­lista tudat további erősítése érdekében. Másik pontjukban felajánlják munkájukat a köz­­művelődéssel és a szocialista szellemű tudatformálással kapcsolatos teendők megvaló­sításához. A TTK Vegyész alapszerv javasolta, hogy az irányelvek szocialista demok­ratizmust tárgyaló része fog­lalja magába az alkalmazott és értelmiségi munkaterülete­ket is. Másrészt azt, hogy ha­tározottabban vissza kell szo­rítani a marxizmustól idegen kispolgári nézeteket tükröző műveket, alkotásokat, vala­mint többek közt azt is, hogy a szakmunkástanulók általá­nos műveltségi és világnézeti képzését erősíteni kell. A TTK Fizikus-alapszerv szintén örömmel üdvözli, hogy az Irányelvek jelentős mértékben foglalkoznak a szocialista élet­mód kérdésével, másrészt ja­vasolja, hogy a kongresszus tűzze ki az irányítási rendszer átfogó felülvizsgálatát, vala­mint a közművelődés témakö­rében konkrétan elemezze e terület sajátosságait. A Köz­ponti Hivatalok alapszervezete javasolja, hogy a direkt fel­adatok mellett az indirekt ta­karékossági feladatokra is nagy figyelmet kell szentelni. A politikai munkába fokozot­tabban bele kell vonni a költségvetési szervek, hivata­lok területén tevékenykedő fizikai dolgozókat. Ezenkívül többek közt javasolja még, hogy szigorítsuk meg és dol­gozzunk ki adminisztratív szankciókat országosan is a különféle jellegű rongálások, , illetve rongálók ellen. Ismertetésünkben zömmel az Irányelvekhez kapcsolódó javaslatokat mutattuk be, ter­mészetesen a Szervezeti Sza­bályzat módosítástervezetével kapcsolatban is számos javas­lat hangzott el, amelyekre később visszatérünk. Az EL­(Folytatás a 2. oldalon.) FOTÓKOMMENTÁR Január 14-én mindhárom karon több alapszervi válasz­tó taggyűlésit tartottak. Ripont­­körutunk néhány állomásáról tudósítjuk az alábbiakban az EL olvasóit. Fényképes tudósí­tásunk első beszámolóján a vegyész alapszerv . taggyűlésé­nek elnöksége lát­ható, amint éppen nagy figyelemmel kísér egy felszólalót. Akire figyel­nek, Décsei Lajos, az a kémiai technológiai tanszékről. Ott­létünkkor éppen arról szólt, mennyire fontos az informá­ciók mindenkihez való eljutta­tása, a különböző fórumokon hozott határozatok és döntések következményeinek alapos el­lenőrzése. Közútunk következő állomá­­sa a szomszédban a matemati­kus alapszerv gyűlése. Ez a kö­zösség többek között arról ne­vezetes, hogy igen aktív és jelentős létszámú hallgatói csoporttal rendelkezik. Máso­dik képünkön közülük látható néhány. Az arcokon tükröződő figyelem érthető, hiszen „ró­luk van szó”! Molnár Emil adjunktus ugyanis (az alatta levő képen) az ifjúsági és köz­­művelődési törvény társadal­mi hatását elemezte. A Bölcsészettudományi ka­ron a II-es alapszerv gyűlésé­nek egyik felszólalója, Nagy Péter professzor látható a sor­rendben következő fotón. Fel­­szólalásának tárgya — ponto­sabban alanya , Talmócz Márton adjunktus a követke­ző kép fő alakja. Nem csupán a képen, de a taggyűlésen is ő került az érdeklődés közép­pontjába, lévén az alapszervi titikárj­elölt. Végül, de nem utolsósorban a JTK épületében ülésező központi alapszerv tanácsko­zásáról tudósít az utolsó fel­vételünk. (A fotókat készítette: ifj. Lerner János) „Doktorrá fogadom" ötévi kemény munka után 54 hallgató érkezett el január 11-én ahhoz az ünnepélyes, szép pillanathoz, ami­kor az Egyetemi Tanács képviselői kimondták a várva­­várt „doktorrá fogadom” mondatot. A jelöltek meghatottan ismételték Kratochwill Fe­renc dékánhelyettes után a szavakat, amelyekkel esküt tettek a Magyar Népköztársaság Alkotmányára, s hű­séget fogadtak a magyar népnek. Az ünnepség után a rokonok és ismerősök gratulál­tak az „újdonsült” doktoroknak. Egy ünnepelthez én is „odafurakodtam”. — Mit kez­desz a friss diplomáddal? — Bíróságra megyek dolgozni. Talán jó bíró leszek — mondta mosolyogva boldog riportalanyom, akinek nemcsak a diplomája friss és fiatal... (Fotó: Borda Lajos) EGYETEMI KÖNYVTÁR A RÁDIÓBAN Az Egyetemi Könyvtár épülete a metróépítés mi­att megsüllyedt. Ezzel az egyetemünket aggasztó gonddal foglalkozott a kö­zelmúltban két ízben is a rádió népszerű műsora, a 168 óra politikai magazin, örömmel nyugtáztuk, hogy a kérdést alapos körülte­kintéssel felülvizsgálva, a Magyar Rádió ilyen mó­don is segítséget nyújtott az ELTE-nek. Egyben a közvélemény megnyugtatá­sával lezárta a témát. Bán­ki Árpád riporter, Ipper Pál felelős főszerkesztő példaszerű tématiszteletét külön is hangsúlyozni sze­retnénk. Sajnos, a körül­állványozott Egyetemi Könyvtár nyilván még so­káig fog várni régi arcu­latának visszanyerésére. MEGALAKULT AZ ELTE I TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA Megalakult az ELTE tudományos bizottsága, amely­nek elnöke: Nagy Károly tudományos rektorhelyettes, titkára: Györgyi Kálmán adjunktus, tagjai: Kratochwill Ferenc docens, Kubovics Imre tanszékvezető docens, Pé­ter Mihály docens, dékánhelyettesek, Arató Endre egye­temi tanár, Benkő Lóránd, Földesi Tamás, Harmatta János, Horváth Pál tanszékvezető egyetemi tanárok, Kertész László tanszékvezető egyetemi docens, Kucsmán Árpád, Molnár József tanszékvezető egyetemi tanárok, Pusztai Ferenc egyetemi adjunktus, Seres Imre, Simon Tibor tanszékvezető egyetemi tanárok, Vértes Attila egyetemi tanár. A tudományos bizottság megbízását az ELTE rektorától 1977. december 31-ig kapta meg. Egye­temünk legújabb társadalmi szervének eredményekben gazdag tevékenységet kívánunk.

Next