Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1975 (17. évfolyam, 1-21. szám)
1975-01-20 / 1. szám
Vegyészklub Az Eötvös Klub egyik legjobban működő társulatáról, a vegyészekéről kérdezzük Kovács Pál klubvezetőt és Kozári Lászlót. — Mivel új vezető vagyok — kezdi Kovács Pál —, a „múlt”at nemigen ismerem, öt vegyész és öt kém-fizes évfolyam, feszesen körülbelül 260-as létszám adja az embereket. A törzstagok száma 30—40, de ha nagyobb rendezvényünk van, 150 hallgató is összejön. Ez pedig igencsak komoly látogatottságot jelent. Sok vendéget hívunk, politikusokat, művészeket. Ittt járt nálunk Pálfy József, ady aktuális politikai, Kopácsy Sándor vagy „másképp” dr. Agy, aki gazdasági kérdésekről beszélt, Baranyi Ferenc verseket mondott, majd záporként hulló kérdésekre válaszolt, volt görög est, a „lukas” napoleon meg tánc, zene. A szervezés nem gond, mindig egy-egy évfolyam vállalja, beleértve a kisfilmek, vetélkedők rendezését is. Volt külső programunk is, egyik legutóbbi, a szüret. Üllőn szedtük két napig a szőlőt, a pénzt a klubpénztárba tettük, utána itthon megrendeztük a szüreti bulit — nagyszerű zsíroskenyér-vacsorával. A klub egyik legújabb keletű programját a csepeli munkásfiatalokkal való találkozások adják. Múlt év októberében a klubba beállított egy csepeli kislány ... Mi lecsaptunk rá és azon melegében megbeszéltük, hogy egy hét múlva kimegyünk hozzájuk. Csepelen van három klub: egy a gimnáziumnak, egy irodalmi klub és az éppen kialakult Csillagtelepi Pinceklub. Gondoltuk, nem a „profilban” közelállók közül, hanem egy munkásfiatalokból álló klubot választunk partnerül. Közös programunk is lett azonmód: együtt mentünk szüretelni. Még egy frissen behívott kiskatona is velünk tartott: utolsó civilnapjait töltve a földeken. Nemrég volt a nagyon jól sikerült közös bemutatkozó estünk is: játékkal, tréfás vetélkedővel, zenével és egy kis komoly szóval. Az ő klubjuknak 31 tagja van, öt éve alakultak, hetente háromszor jönnek össze, Csillagtelepről és a Duna Tsz-ből, ami nem ment minden harc nélkül, eleinte igencsak kibékíthetetlennek látszó ellentétek voltak köztük. De ma már jól kijönnek egymással, s együtt járnak hozzánk is. A vegyészek most is részt vesznek a legjobb klub elnyeréséért indított pályázaton, tavaly köztudottan a legjobb négy között voltak. Az 1000 forintos győzelmi díjat szétosztották a legaktívabb tagok között. A vegyészek klubjának, no meg egyúttal a szakcsoportnak van egy kis híradója — egyébként szintén Kovács Pál és Kozári László szerkeszti —, amely kéthetenként számol be a legfontosabb eseményekről. Mint például a következőkről: „A III. évf. kém fizesei Alattyánra mentek cukorrépát szedni. A lányok sem bírták sokáig fiú évfolyamtársaik nélkül, s a tsz elnökével történt telefonbeszélgetés után ők is leutaztak. Egy meglepően szép kisvendéglőben bőséges kaját (és némi boltjait) kaptunk. Gyakran ellátogattunk a helyi kultúrotthonba, ahol minden szórakozási lehetőség biztosítva volt. A munkáról csak annyit: jó volt ,(a hangulat is) — bár néha sok időt vett igénybe egy-egy répakupac esztétikus összerakása. Mindent összevéve kellemes pár napot töltöttünk Alattyánban — és még hasznot is hajtottunk. II. évf. vegyész: Jászárokszállás. A helyi Béke Tsz répatábláin töltöttünk egy kellemes hetet. Még répát is szedtünk! A munka utáni esték az ifjúsági klubban és hangulatos szórakozóhelyeken teltek el. Csütörtökön munka után a tsz kulturális alapját is igénybe véve megünnepeltük november 7-ét A rövid megemlékezést közös énekléssel zártuk. Egyszóval jó volt ez az egyhetes kiszállás, kár hogy nem jött el mindenki! — 6 — Társadalom, politika, jog A kötet immár a századik publikációjához közeledő szerző, Kulcsár Kálmán gazdag és sokrétű tudományos tevékenységének terméséből ad áttekintést. Kulcsár Kálmán tudományos munkássága a jogszociológia területén bontakozott ki a hatvanas évek elején, majd a szerző a ké / Folyóisten fiai Aké Laba elefántcsontparti író 1927. augusztus 15-én született egy kis tengerparti faluban, Abidjan környékén, földműves családjában. 1946- ban Franciaországba utazott, hogy agrártudományi tanulmányait folytassa, Bretagneban és Beauce-ban tartózkodott hosszabb ideig. Édesapja váratlan halála azonban arra kényszerítette, hogy munkát vállaljon, ezért Párizsba ment és beállt gyári munkásnak. Esti tanfolyamokon tanult tovább, majd az egyetemet is elvégezte. Irodalmi pályafutását versekkel kezdte, számos tanulmánya is megjelent a francia lapokban és folyóiratokban, majd 1961-ben, hazatérésével egyidejűleg jelent meg Kokumbo, a fekete diák című regénye, amely ugyanabban az évben elnyerte az „Afrikai francia nyelvű irodalom nagydíjá”-t. 1961-ben, Elefántcsontpart függetlenségének kikiáltása után diplomáciai pályára lépett, Bonnban és Rómában képviselte hazáját. A Folyóisten fiai című regénye Kíoában elnyerte a ’Houphouet Boigny irodalmi díj’-at. Aké Lóba könyveit számos nyelvre, többek között av angolra, németre is lefordították. (Európa Kiadó.Előbbiek során szociológiatörténettel és politikai szociológiával is foglalkozott. A kötetében szereplő tanulmányok egyértelműen tükrözik a szerző tudományos munkásságának nagy erényeit, marxista világnézetét és módszerét, a történelem ismeretén alapuló szemlélet specifikusan a jog magas színvonalú ismeretét, a tények és a realitások tiszteletben tartását, a távlatokban való gondolkodás képességét. (Gondolat.) Anyanyelvünk játékai „Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak — de csak azoknak! —, akiknek életéhez a játék örömének és az anyanyelvnek szeretete egyaránt szervesen hozzátartozik.” — írja könyve előszavában a szerző, Grétsy László. A játékoskönyv elején népmesekincsünk egyik jellegzetes darabja Az okos leány című mese található. Ez a mese találón jelzi, hogy a rejtvények, talányok ősidőktől fogva egész életünket átszövik. A játékgyűjtemény több száz játékos, rejtvényszerű feladatot, szellemes betű- és szójátékot tartalmaz (Betűpiramis, Betűbeíró játék. Azonos kezdőbetűvel). A különféle fotó-, lottófeladványaik a helyesírási ismeretek megszilárdítására szolgálnak — játékos, szórakoztató formában. A betű-, szó- és képrejtvények a nyelvi fantáziát, találékonyságot fejlesztik. A könyvben szereplő különböző érdekes és gondolkodásra késztető játékok (Betűk csereberéje, anagramma) — társasjátékként is — izgalmasnak, szórakoztatónak ígérkeznek. (Gondolat, 1974.) — pillinger — Arnold Schoenberg levelei Arnold Schoenberg levelezése teljes és hiteles alkotói és emberi portré — teljesebbé csak zenéjének megszólaltatása teheti. Megismerjük belőle századunk legnagyobb hatású kompozíciós módszerének, a 12 hangú technikának, azon túl egy döntő stílusfordulatnak, s a legjelentősebb egyéni életművek egyikének megteremtőjét. Talán még megrendítőbb azonban a megismert ember. Eleinte diktátornak gondolnánk, ám egyre döbbenetesebb mélységgel vág belénk: kérlelhetetlensége nem önmagáért való, hanem vállalt hivatásáért; harca századunk zenéjének megújításáért, a zeneszerző erkölcsi kötelességének teljesítéséért folytatott, megalkuvást nem ismerő küzdelem. Mindenben egyetlen utat, abszolút mércét ismer csupán. Innen ered néhány — korjelenségnek is beillő — politikai balítélete, egyik-másik pályatársának kíméletlen bírálata. De ebből meríti az erőt lázas tanítói munkásságához, ezerágú érdeklődéséhez, másoktól, de főképp önmagától tökéletest követelő, csak az elfogadó művészi-emberi tartásához. Ezt tükrözi egykori növendékének, barátjának, Erwin Steinnek 3000 Schoenberg-levélből válogatott gyűjteménye. A címzettek: Webern, Berg, Eisler, Adorno, Hauer, Casals, Dehmel, Thomas Mann, Kokoschka, Kandinsky — rendkívüli és köznapi emberek sora. A gyűjtemény egészének súlyát mégis a levélíró mondandója adja és ötvözi egységbe: Arnold Schoenbergé, akinek törékeny testében bibliai erejű óriás lélek lakott. (Zeneműkiadó.) Munkásszínjátszók Tatabányán November 21 és 24 között vesi helyét a munkásokkal— 13 együttes részvételével— rurális életében. Jelenleg hözrendezték meg Tatabányán a rávetőlegesen 2000 együttest Munkásszínjátszók II. Ország tartanak számon. Éppen a Mos Találkozóját. A mozgalom közművelődési program megmintegy másfél évtizedes valósításának lehet egyik ha„tetszhalál”, az együttesek szóntékony eszköze a munkások mának csökkenése után kerül szóló, munkásoknak játszó színház. A számos veszély egyike — sokak szerint — abban rejlik, hogy itt próbáltak érvényesülni a máshonnét kiszorult dilettáns rendezők és színészek. Ezek az akarnokok, akik a munkásszínjátszásban nem a közösségi cél, hanem egyéni karrierjük lehetőségeit látják, most is megtalálhatók. Nem ártana óvni tőlük a mozgalmat. A Népművelési Intézet és a SZOT — a munkásszínjátszás gazdái — időről időre megtekintik az amatőr színjátszók programját és minősítik azokat. Ebben az évben 340 együttes jelentkezett, közülük 130-an jutottak tovább és ebből 30 együttes kapott arany fokozatot. A kört még tovább szűkítették a kiemelt együttesek kategóriájával, amely már komoly előnyöket biztosít tagjai számára, munkájukat példaként állítják a többi együttes elé. (Ezek a szegedi Egyetemi Színpad, a budapesti Universitas, a műegyetemi SZKÉNÉ, a kaposvári Fonómunkás, a pesterzsébeti Csik Soós Imre színpada, a budapesti Pince Színház, a szentesi Horváth Mihály gimnázium, a sárbogárdi Petőfi Színpad, a miskolci Manézs, a pécsi Amatőr Színház.) A munkásszínjátszók tatabányai II. seregszemléjén viszont a zsűri úgy döntött, hogy a kiemelt együttesek közé sorolja a tatabányai Bányász Színpad, a győri Arrabona, a zalaegerszegi Reflex és a budapesti Vári Irodalmi Színpad csoportjait. A találkozó érdekes kísérlet színhelye is volt. A munkásszínjátszók ugyanis nemcsak színpadon mutatták be produkcióikat, hanem üzemekben, bányák leszállóhelyiségeiben és másutt, elvegyülve a munkába igyekvő, vagy onnét jövő munkások között. Különösen a csepeli Utcaszínház társulata aratott sikert, a munkások valóságos problémái közül válogatott rögtönzéseivel. A találkozóra a lelkes, őszinte útkeresés volt a jellemző, sok vitával, vidámsággal. Van még feladat, nem is kevés, amelyek megoldásában mi is segíthetünk. — Kérces — JÁTÉK A TÖRVÉNYEKKEL, AVAGY MI „JOGUNK” A VILÁGBAN Répássy András előadóestje az Egyetemi Színpadon — Hogy kerül a csizma az asztalra'.' Akarom mondani, jogász a színpadra? — Még így sem pontos — javított ki Répássy András, amikor pár perccel önálló előadóestje előtt az Egyetemi Színpad öltözőjében beszélgettünk — az én esetemben — mondta — a színész került a jogra. — Mióta játszol? — Ha jól emlékszem, 1966 óta, és hogy milyen kicsi a világ, pont ugyanitt kezdtem játszani, az Egyetemi Színpadon, az Universátas együttesben. — Melyek voltak a jelentősebb szerepeid az Universitasban? — A Piszkos Fred és az Endre, magyar királyfi címszerepei, aztán az Incidens az Ingeborg hangversenyen c. darab impresszáriója vagy a Zsugoriban és a Pokol nyolcadik körében alakított figurák. — Mi lett ezután? — 1970 decemberében átszerződtem a Huszonötödik Színházhoz és ott játszottam pár évadon keresztül, egészen a tavaszi évad végéig. — A Huszonötödikben melyik darabokban játszottál? — Jószerével mindegyikben, ezek közül is leginkább a Szókratész védőbeszédjében, a Tuo O igaztalan halálában, a Fényes szelekben és az Elektrában rám osztott szerepeket szerettem. — A beszélgetés elején azzal törtem rád, hogyan kerül a színész a jogra. Tényleg, te hogyan? — Levelezőként, még 1968- ban. — És most hogy állsz? — Már csak egy államvizsgám van hátra és minden sínen van — És a továbbiak? — Jogász leszek. — Otthagytad a színházat? — Ott. Nyolc év után. Ez érdekel jobban, ezt szeretném csinálni. Jelenleg is már a szakmámban dolgozom, vidéken. — Akkor ez a ma esti előadás, a „Játék a törvényekkel” a két szerelem találkozásából született, amolyan „szakmai” est lenne? — Valahogy úgy. Lassan már a fél országot beutaztam vele és szinte mindenütt szakmai közönség előtt játszottam. Legutóbb éppen Pécsett jogászhallgatók előtt — mondta Répássy András. Közben annak rendje és módja szerint megkötögette a nyakkendőjét, a tükörben nézegette magát, párbeszédünk is szinte a tükrön keresztül folyt. Aztán elbúcsúztunk, ő felvette a zakóját, hóna alá csapta a kellékeit és már csak arra várt, hogy az ügyelő int, kiléphet a deszkákra. - kj - Répássy András Madách darabjának címszerepében Január 19-én, vasárnap este 7 órakor A FONOGRÁF EGYÜTTES HANGVERSENYE 20-án, hétfőn este 7 órakor A BALÁZS BÉLA STÚDIÓ TÖRTÉNETE, 5. előadás 21-én, kedden este 7 órakor „NÉZETELTÉRÍTÉS”, Sándor György humorista szerzői estje 22-én, szerdán délután 5 órakor A BALÁZS BÉLA STÚDIÓ ÚJ FILMJEI, 5. előadás 22-én, szerdán este 8 órakor JEAN VIGO FILMKLUB, 11. előadás 23-án, csütörtökön este 128 órakor EMBER ÉS TÖRTÉNELEM, Jancsi Miklós: Csend és kiáltás 24-én, pénteken este 6 órakor TIT, József Attila Szabadegyetem, NAPJAINK VILÁGIRODALMA sorozat 25-én, szombaton este 7 órakor A BENKÓ DIXIELAND BAND HANGVERSENYE 27-én, hétfőn este 7 órakor ZENE SZÍNEKBEN 28-án, kedden este 7 órakor AZ ILLÉS-EGYÜTTES HANGVERSENYE 29-én, szerdán este 8 órakor JEAN VIGO FILMKLUB, 12. előadás 31-én, pénteken este 6 órakor TIT, József Attila Szabadegyetem, TITKAI sorozat A SZÍNHÁZ MŰHELY-