Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1975 (17. évfolyam, 1-21. szám)
1975-02-24 / 6. szám
LABDARÚGÁS Tavaszi menetrend A Budapest I. osztályban március 9-én kezdődtek a tavaszi bajnoki küzdelmek. Az őszi idényben mérsékelt teljesítményt nyújtó egyetemi csapatunk ekkor a K. Lombik otthonába látogatott, ahol — időnként tetszetős játékkal — egy bajnoki pontot szerzett. A következő vasárnap a MAFC együttesét láttuk vendégül új pályánkon, a Kolozsvári Tamás utcai II. ker. ifjúsági sporttelepen, itt azonban gyenge teljesítményt nyújtva, három gólos vereséget szenvedtünk. A tavaszi műsor: Március 9-én: 1t. Lombik—BEAC 1:1. Góllövünk: Schneider, ősszel 1:2. Március 16-án: BEAC—MAFC 0:3. ősszel 0:2. Március 23-án: TFSE—BEAC ősszel 4:0. Március 30-án: BEAC—ÉVIG ősszel 1 :1. Április 6-án: BEAC—Köteles SE ősszel 2:0. Április 13-án: Nógrádi SE—BEAC ősszel 0:2. Április 20-án: BEAC—V. Csillag DUTRA ősszel 1:4. Április 27-én: Ganz Villany—BEAC ősszel 2:2. Május 4-én: BEAC—UFC ősszel 0:1. Május 11-én: Ikarus—BEAC Ősszel 1:1. Május 18-án: BEAC—Főv. Sütőipar Ősszel 1:4. Május 25-én: MOM—BEAC Ősszel 2:1. Június 1-én: BEAC—Gamma ősszel 1:0. Június 8-án: 3KOVAC—BEAC ősszel 1 :1. Június 15-én: BEAC—M. Hajógyár ősszel 1:3. Június 22-én: KISTEX—BEAC Ősszel 0:0. Június 29-én: BEAC—Vegyiművek Ősszel 1:1. (Az elöl állók a pályaválaszték.) A labdarúgó szakosztály tanárelnöke dr. Csákvári Béla egyetemi tanár, a szakosztályvezető dr. Varga Miklós egyetemi adjunktus. A Kolozsvári Tamás utcai pálya a Margit-híd budai hídfőjétől a 11-es vagy 17-es villamossal (három megálló) közelíthető meg. keresztényi Költői rébuszok Török Gábor új tanulmánykötetének — akárcsak A líra logikának — a témája József Attila költészete. Kettős célt állított maga elé, amikor „nehéz” verseket választott elemzése tárgyául. Egyrészt megpróbálkozott azzal, hogy néhány verset — a Medáliák-at, a Klárisokait — új nézőpontból s új módszerrel elemezzen, s így adja meg egyéni értelmezésüket, vagy kiegészítse, amit eddig elmondtak, kiderítettek ezekről a versekről. Másik célja az volt, hogy elméletileg is tisztázza a verselemzés néhány problémáját, s eddigi verselemző gyakorlatát általánosítva, megpróbáljon fölvázolni egy, a mondattani elemzésen alapuló verselemzési módszert. Török Gábor sokszor és sok emberrel vitatkozik. S nyilván vannak és lesznek, akik viszont az általa ajánlott elemzési módszerrel, értelmezésekkel nem értenek egyet. S talán éppen ez volt — a fentieken kívül — Török Gábor legfőbb célja, hogy tárgyszerű, megalapozott vita alakuljon ki a szakemberek között, s a vita eredményeiből a szakemberek és az olvasók egyaránt profitáljanak. Ahogy ő maga mondja a kötetéhez írott előszavában: „Igazán akkor lehetnék megelégedve, ha értelmezéseim kulcsot adnának más hasonló versek befogadásához, megértéséhez is. A jó olvasó holtig tanul: tanuljunk együtt — olvasni.” (Magvető) BIZONYÍTVÁNYUNKAT MAGYARÁZOM Közel 20 éve, az OB I. kezdete óta a BEAC sakkcsapata megszakítás nélkül az első osztályban játszik. Eddig még soha nem fenyegette kiesés veszélye. 1974. volt az az év, amikor igen. És mégis 1974-re ma úgy tekintek vissza, mint az egyik legszínesebb, talán legtöbb jó eredményt hozó évre. A látszólagos ellentmondás magyarázatra szorul. Meg kell vizsgálnunk, mi az oka annak, hogy a 60-as évek erős középcsapata a BEAC csak az utolsó fordulóban biztosította bennmaradását az OB I-ben? Az első ok objektív. Az első osztályból lassan kivesznek a a BEAC-típusú amatőr csapatok. Helyüket a nagy pénzzel (és nagy ígéretekkel) összeállított gárdák veszik át. Ezért ma jóval magasabb a mezőny átlagszínvonala, mint 10 évvel ezelőtt. Ez természetes és jó dolog. A kísérőjelenségei azonban annál kevésbé. A sakkozók év végi áramlása egyik csapatból a másikba lassan „labdarúgó-méreteket” ölt. A jobb táptalajra, több pénzre összeszalad a „nagy” csapat, de amint a juttatás megszűnik, szétesik, hiszen nincs más, ami összetartaná az embereiket. A másik tényező az, hogy kezdetben nem tulajdonítottunk nagyobb jelentőséget a megváltozott helyzetnek. Bizony, most már látható, hogy az erősebbek ellen szívósabb, keményebb ellenállásra lett volna szükség már a bajnokság kezdetén. A nagycsapatok! Szeszélyességük eldöntheti a végső sorrendet. Ha 3—4 versenyzőjük hiányzik akár ki is kaphatnak, ha pedig teljes csapattal állnak ki kétszámjegyű győzelmet aratnak. Ez könnyen irreálissá teheti a bajnokságot. Az utóbbi évek legizgalmasabb kiesési versenyfutása furcsa fordulattal zárult: kiesett az egyik legrégibb vidéki OB I-es csapat, a 13. Debrecen, valamint a 14. FTC. De benn is maradtak, mert a VM Egyetértés fuzionált az MTK- val, a Tűzoltó Dózsa pedig egyenesen a Budapest I. o-ba kérte vissza magát, mert csapatának fele átigazolt. Kár volt tehát a sok izgalomért, a kiesők bánatáért a bennmaradók öröméért. A csatában a bennmaradók véreztek el. A BEAC végül 76,5 ponttal, 42%-os eredménnyel a 10. lett. Név szerint a következők játszottak a csapatban: Flórián T., Rajna Gy„ Szabolcsi J„ Veress R„ Csáki E„ Emődi Gy., Staar Gy„ dr. Molnár E., Krajcsovics M„ Mika J„ dr. Papp A., Rövid K„ Ványai L„ Hetényi G„ Pataricza Gy„ dr. Nagy Á„ Fábián L„ Zsoldos J„ Bednay D„ Szokolov M„ Lengyel A. A legjobb pontszerzőink voltak: Hetényi 7,5 p. (12-ből), Krajcsovics M. 7 (10-ből), Mika János 7 (13-ből). Egyéni versenyeken egész sor jó eredménnyel dicsekedhetünk. Közülük is kiemelkedik Rajna György sikere. Norvégia nyílt bajnokságán 2. lett, ezzel első ízben teljesítette a nemzetközi mesteri normát. Itthon ősszel a középdöntőn 3., így a Magyar Bajnokság döntőjébe került. Itt jó játékkal 15-ből 7 ponttal holtversenyben a 10. helyen végzett. Keresztúri Sári megnyerte a női középdöntőt, és szintén bekerült a Magyar Bajnokság női döntőjébe. Az országos ifjúsági válogató versenyt is megnyerte. Mika János Budapest ifjúsági bajnokságot nyert. Rövid Kálmán 2. lett az országos ifjúsági bajnokságon. Szabolcsi János 3. az országos főiskolai bajnokságon, 3—4 a parádfürdői vegyes mesterversenyen. Emődi Gyula első, Staar Gyula 2 lett csoportjában, a Bp. mj. bajnokságon. 1974-ben négyen (Bednay, Fábián, Szokolov, Zsoldos) teljesítik a mesterjelölti normát. Ifjúsági csapatunk 3. az 1973/ 74. évi ifjúsági bajnokságban az őszi egyfordulós bajnokságban pedig 2. helyezett. Az országos ifjúsági villámcsapatversenyen a BEAC a 4. helyet szerezte meg. A tartalékbajnokság két osztályában és az V. kerületi bajnokságban még 3 csapatunk állt helyt. Két nemzetközi találkozót is játszottunk: júliusban Leningrádban 6:4 és 8:2-re veszítettünk a Zsdanov egyetem csapata ellen. Augusztusban Budapesten a londoni egyetemi válogatott ellen 8:6-ra győztünk, a villámcsapatversenyen pedig 138,5:56,5-re. Mozgalmas és izgalmas évet hagytunk tehát magunk mögött. Reméljük, idei OB I-es szereplésünk sokkal nyugodalmasabb lesz. (S. Gy.) LESZ BAJNOKSÁG! Az EL hasábjain — nem is olyan régen — cikk jelent meg, hogy a JTK-n 3 éve nem volt asztalitenisz-bajnokság. Ez a cikk az elmaradt ELTE-bajnokság kapcsán íródott, és még egy kevés elmarasztalás is volt benne. Ami igaz, az igaz. A JTK hallgatóinak még lehetőségük sem volt arra, hogy pingpongozzanak, de ez legkevésbé múlt rajtuk. Azóta gyökeresen megváltozott a helyzet és a JTK állami vezetésének megértő támogatásával megoldódott e problémánk. Három darab vadonatúj asztalt és felszerelést vásároltunk. Ekkor kezdődött igazán a fejtörés: hol állítsuk fel az asztalokat? — ugyanis a JTK-n — ami ráadásul központi épület — egyetlen üres terem vagy szoba sincs. Ugyanakkor szép tágasak az előadótermek! (És arra még sohasem volt példa, hogy valaki ne tért volna be előadásra!) A terv készen volt tehát, és a háziműhely is gyorsan segített. Az előadótermekben az első padsorokat leszerelték, hogy ott fel lehessen állítani a pingpongasztalokat, és legyen hely a játékra is, így a délelőtti előadások után szabadon pingpongozhat bárki a katedra előtt. Az asztalok és a katedra megférnek egymás mellett. Akinek nincs szerelése?! Már ez sem gond. A három kar közül elsőnek hoztuk létre sportszerkölcsönzőnket, ahol a legkülönfélébb felszerelések állnak a hallgatók rendelkezésére: ütő, háló és labda. Most még csak játszogatunk, és ez igazán nagyszerű, mert az asztalitenisz elég költséges sport, de ma már „beütöttük magunkat”, lesz bajnokság is! Pethő Róbert PEDAGÓGIAI DINOM-DÁNOM jó levegővel szívhatta teli tüdejét mindenki, aki részt vett a lapunkban korábban ismertetett visegrádi találkozón. Mert Dunáról fújt a tavaszi szél, s mert friss szelek fújdogáltak a különböző pedagógusképzők tájékáról is. Friss szelek, munkára pezsdítők és agymozgatók. Olykor ötletadók, íme egy a szelek szárnyán érkezettek közül: valósítsuk meg szélesebb körben a hallgatócserét, az időszakos vendéghallgatást! Hogy miért?! Már csak azért is, hogy szemtől szemben tanulmányozhassuk egymás erényeit és hibáit. Mindkettőből tanul, okul az ember. Egyébként hazánkban már évek óta csinálnak ilyet. A tanárképző főiskolák között létezik vendéghallgatói kapcsolat. Eddig ez úgy ment, hogy például a sárospatakiak az illetékes tárgy hallgatására és a szemináriumi foglalkozásokra tízen-húszan átrándultak egy hétre Nyíregyházára. A nyíregyháziak hasonló létszámú csoportja pedig Sárospatakra. Az „idegenben” töltött munkahét után aztán egy oktatókkal együtt tartott értekezlet félén értékelték az egymás házatáján tapasztaltakat. Eredeti meglátások, másutt is jól hasznosítható megoldások, újító s jobbító szándékú ötletek cseréltek és cserélnek ma is gazdát. Mi lenne, ha a tudományegyetemek is megpróbálkoznának hasonlóval? Mi lenne, ha a KISZ és az állami vezetés ügyévé tenné az ilyen jobbító célú kísérlet elindítását? Talán — ha beválna — a tanárok időszakos vendégtanításával folytatódhatna ez a folyamat. A tanárképző főiskolákban az idén már nem egy hétig, hanem egy hónapig tart a vendéghallgatás. Ha nálunk is megvalósulna az ilyen értelmű vendégeskedés, az lenne csak a pedagógiai-oktatási dínomdánom! Ny £XX'^.XXX\^XXXXVvXX'W^XXXXXX'>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXN\NV\XXXXS.XXVvXX\XXXXX'.'^X-WXX>XV | FIATAL 1 | KARIKATURISTÁK I KLUBJA Üli Lb i un in i I I*" i j A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\N\^^^