Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1980 (22. évfolyam, 1-18. szám)

1980-02-04 / 1. szám

(4. oldal) MAGLÓDI ÚTON A HÁZI NYOMDA (5. oldal) ÉDENTŐL NYUGATRA KdAPEST EGYETEMI LAPOK■ AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, X. SZÁM 1980. FEBRUÁR ,4. Ált: 1,20 FORINT ALAPSZERVEZETI ÉS KARI KÜLDÖTTGYŰLÉSEK AZ ELTÉN Amint arról már korábban hírt adtunk, az egyetemi pártalapszervezetek novem­ber végén, december elején tartották meg beszámoló tag­gyűléseiket. Még december­ben elkészültek — az egye­temi párt-vb ülésére — azok az összefoglalók, amelyek a taggyűlések tapasztalatait ösz­­szegzik. _ A jogi kari két alapszerv ülésén a titkári beszámolók után számos dicsérő és bírá­ló megjegyzés hangzott el, így fontos pozitívumként domborodott ki a közélet de­mokratizálása és a SZET-es, ill. ÉSZET-es hallgatókkal való gondos foglalkozás. De el­hangzott az is, hogy a párt­­szervezetek munkája ellenére még mindig működik az ún. folyosói közélet. Többen ki­fogásolták, hogy kevés alka­lommal vagy egyáltalán nem került szó az alapszervi tag­gyűlésekéin olyan fontos té­mákról, mint a rekonstrukció, a tantervi irányelvek vagy a kari integráció. A taggyűlése­ken többször felvetődött a pártépítés, ill. a KISZ-munka pártirányítása. A titkárok vá­laszaik után bejelentették a kari vezetőség állásfoglalását az új négy jogi kari alap­szervezet létrehozását ille­tően. A TTK-n működő 5 alap­szervezet titkári beszámolói jelentős mértékben a meg­előző pártcsoport értekezletek értékeléseire támaszkodtak. Az itt elhangzott érdemi vé­ ■ lem­ényeket figyelembe véve foglalkoztak az elmúlt öt év fontos politikai, oktatási, tu­dományos kérdéseivel. Ele­mezték a párt irányító szere­pét, a KISZ pártirányításával kapcsolatos tevékenységet és a szakszervezettel kialakított kapcsolatok alakulását. Ki­emelten tárgyalták a rekonst­rukció és a kari integráció problematikáját. A beszámo­lókat követő viták egyik gya­kori témája volt az informá­cióáramlást illető kritika. Ugyanakkor széles körű kri­tika, ill. önkritika bontako­zott ki az emberi magatartás különféle szféráit illetően, s ennek kapcsán többen a ne­velő munka rendkívüli fon­tosságát hangsúlyozták. A taggyűlések felszólalói szá­mos más kérdés mellett több alkalommal is rámutattak a rekonstrukció és a kari in­tegráció kérdésének szoros összefüggésére, ill. a két nagy horderejű feladat minél gyorsabb megvalósítására. A négy bölcsészkari alap­szerv beszámolói — a másik két kar beszámolóihoz hason­lóan — csak kis részben érin­tettek országos kérdéseket, elsősorban az egyetemi párt­munka alakulására koncent­ráltak. A beszámolók és a viták egyaránt hangsúlyozták az információáramlás problé­máit. Szükségesnek tartják, hogy az alapszervezetek tag­sága a jövőben aktívabban vegyen részt a döntések elő­készítésében és meghozatalá­ban. Hangot kapott az­­ is, hogy fejleszteni kell a tag­ság pártmunkával való ellá­tását, ill. a beszámoltatást. Javítani kell a KISZ pártirá­nyítását és általában a hall­gatók között végzett politikai nevelő munkát. A központi, ill. az egyete­mi könyvtárban működő alap­szerv beszámoló taggyűlései munkaterületüknek megfelelő kérdésekre koncentráltak, így pl. a központi hivatalok alap­­szervének taggyűlésén a tit­kári beszámolót követően több felszólaló az egyetem gazdasági helyzetével,a soron­­következő gazdasági felada­taival foglalkozott. A beszámoló taggyűléseken a titkári beszámolók elfoga­dását követően megválasz­tották a január eleji válasz­tó taggyűlések tisztségviselőit. Az alapszervi választó tag­gyűlések január első felében zajlottak le. Első napirendi pontként mindenütt az Irány­elvek megvitatására került sor (ezt majd az egyetemi küldöttgyűlésen elhangzó összefoglaló, ill. vita alapján ismertetjük). Közreadjuk vi­szont itt a megválasztott új alapszervi vezetőségek tag­jainak névsorát. BTK I.: Gad­­­ay Katalin, Munkácsi Gyula (titkár), Poszler György, Schaffhauser Ferenc, Solymo­­si Antalné. BTK II.: Hajdú Mihály (titkár), V. Kovács Sándor, Maróti Andor, Szé­chenyi Ágnes, G. Varga Györgyi. BTK III.: Balázs Györgyné, Domokos Anna, Johancsik János, Tóth Ede (titkár), Vékony Gábor. BTK IV.: Cseh Judit Borbála, Frank Tibor, Lelkes József, Rózsa Zoltán (titkár), Sarbu Aladár, Szabics Imre, Szabó Kálmán. JTK I.: Barlay La­jos (titkár), Hajdú János, Hu­szár János, Mécs László, Uzsoky Ágnes. JTK II.: Du­­nay Pál (titkár), Kovács László, Ménesfalvi Márta, Orosz Sándor, Vas Antal. JTK III.: Forgács Imre, Föl­des Gábor, Hamza Gábor, Kéri László, Kozma Pál (tit­kár). JTK IV.: Bartha Ödön­né, Bárd Károly, Süveges Márta, Tauber István (titkár), Vass János. TTK Biológia: Böddi Béla, Farkas Endre, Haffek Károlyné, Kiss János, Réz Gábor (titkár), Sasvári Lajos, Szántó Lajos. TTK Ve­gyész: Décsei Lajos, Juhász Jenő, Lasztity Simon (titkár), Pánczél Mária, Vértes Attila. TTK Földtan: Bognár László (titkár), Dodony János, Ler­­her János, Makai Lászlóné, Mészáros Imre. TTK Mate­matika: Csizmadia Albert, Kováts Antal, Körmendi Sán­dor (titkár), Kurtán Lajos, Pelikán József, Strohmayer János, Szigeti Ferenc. TTK Fizika: Bánkuti József, Gueth Sándor (titkár), Sas Elemér, Sipos János, Szász András. Központi hivatalok: Bodor Györgyné, Bozzay László, Gulyás Ilászló, Petrányi Er­nő (titkár), Szanka Rózsa. Egyetemi Könyvtár: Almási János (titkár), Lukáts Iván­na, Tóth József. Január 22-én került sor a kari beszámoló, Ill. vezető­ségválasztó küldöttgyűlésekre. Délelőtt a TTK alapszervek küldöttei a Gólyavárban gyűl­tek össze. Szigetvári Sándor kari titkár tartotta meg a ve­zetőség beszámolóját, amely áttekintette a IX. pártkong­resszus óta eltelt időszakot, tehát azt, hogy az ott kije­lölt feladatok miképpen va­lósultak meg a kari körülmé­nyek között. A beszámoló számos más kérdés mellett kiemelten foglalkozott két témával. Örömmel üdvözölték azt a folyamatot, hogy a fel­sőoktatási intézményekben és így az ELTE-n is a hetvenes évek eleje óta megerősödtek az integrációs törekvések. A kari tanács 1976-os állásfog­lalása alapján szakterületi bizottságok alakultak, ame­lyek eljuttatták javaslataikat a kari vezetésnek. Ezekben és a kari összegzésben világosan körvonalazódik, hogy az in­­terdiszciplinaritás fokozott követelménye mind nagyobb fokú szervezeti integrációt tesz szükségessé. Amint Szi­getvári Sándor megállapítot­ta, „jelenleg a viták akörül folynak, hogy az adott szak­­terület milyen formában in­tegrálódjék, tanszékcsoport­ként vagy intézetként”. A be­számoló leszögezte, hogy az intézeti forma az, „amely az integrált egységeknek na­gyobb hatáskört biztosít....”. A beszámoló másik kiemelt témája a rekonstrukció volt, amelynek előkészítő munká­lataiban a TTK pártvezetősé­ge kivette a részét, folyama­tosan tájékozódott és szorgal­mazta a kar érdekeinek leg­inkább megfelelő döntések ki­alakítását. A beszámolót kö­vető hozzászólások négy kér­déskör köré csoportosultak. Többen tették szóvá, kérdez­ték meg, hogy mit tett a kar a hallgatók elhelyezkedésének ügyében. Mások viszont fel­vetették azt a kérdést, amely­nek egyébként néhány alka­lommal az EL hangot adott, hogy miért nem vonták be a reform tankönyvek elkészíté­(Folytatás a 2. oldalon) Besz­ámoló közben: Simon Pé­ter, a BTK párttitkára Deme Györgyné, az ÁJTK párttitkára Szigetvári Sándor, a TTK párttitkára (7. oldal) TIGRIS ÉS HIÉNA Új szerződések az E­LT­E-n Az elmúlt két hónap folya­mán egyetemünk két új nem­zetközi szerződést is aláírt külföldi egyetemekkel. A rektori­­tanács egy régebbi ülésén határozatot fogadtak el arról, hogy egyetemünk máris jelentős számú külföl­di szerződéseit ne bővítsük korlátlanul, inkább a megle­vő kapcsolatokat fejlesszük. Ezért kérdezzük elsőként Eörsi Gyula rektort, milyen megfontolások késztették az egyetem vezetőségét arra, hogy a velencei Ca Foscari és a hamburgi egyetemmel új együttműködési szerződést írjon alá. El kell mondanom, hogy mindkét szerződés esetében a külföldi partner volt a kez­­deményező, hosszabb előké­szítő munka és tudatos poli­tikai elgondolás alapján tet­te­k javaslatot a szerződés megkötésére. El kell monda­nom, hogy ezek a nyugati egyetemek abb­ól a gondolat­ból kiindulva, hogy Európa történelmi, kulturális és föld­rajzi egység, igyekeznek kap­csolatokat kialakítani a szo­cialista országok egyetemei­vel, így pl. a hamburgi egye­tem előttünk már szerződést kötött­ többek között a le­­ningrádi, szófiai, zágrábi egyetemekkel. Hasonlóan a ve­lencei egyetem rektora, Fe­liciano Benvenuti hivatalba­­lépése óta egyfajta „balra nyitásra” törekszik. A szerző­déseik megkötését ugyanak­kor már bizonyos tudományos kapcsolatok, közös kutató­munka is megelőzte. A ham­burgi egyetem esetében a történelem, a finnnugrisz­tikia, a germanisztika és a föld­rajz területén, a velencei egyetem esetében viszont az urad-altasiszti­­ai szeminárium és személy szerint Csillaghy professzor igyekezett a már meglevő tudományos kapcso­latokat­ intézményessé tenni. Ami a nemzetközi kapcso­latotokat illeti, kétségtelenül mind az egyetemi vezetés, mind felsőbb szerveink által elfogadott koncepció az, hogy szelektálnunk kell. Az NSZK egyetemekkel kialakítandó­­kapcsolatainkat megvizsgálva arra az eredményre jutot­tunk, hogy a hamburgi egye­temmel mindenképpen erősí­tenünk kell az együttműkö­dést, miért az számunkra igen előnyös és jelentős eredmé­nyekkel biztat. Ugyanakkor tervezünk még egy-két szer­ződést kisebb NSZK-ben­ fel­sőoktatási intézményeikkel is, egy kapcsolatfelvétel előkészí­tése folyamatban van pl. Hei­­delberggel. Kétségkívül vi­szont — és ebben anyagi le­hetőségeink is közrejátszanak — nem áll módunkban korlát­lanul bővíteni a nemzetközi kapcsolatokat. Kell, hogy le­gyen konkrét elképzelésünk e területen, s nem szabad automatikusan, meggondolás nélkül minden küföldi ja­vaslatot elfogadni. — Mind a két egyetemmel megkötött szerződés részlete­sen kitér a konkrét együtt­működési területre (közös konferenciák, kerekasztalok, ■kiadványcsere, közös kiadvá­nyok, oktatók cseréje, hall­gatók szakmai gyakorlata stb.). A hamburgi egyetem esetében ugyanakkor már az első hároméves munkaterv aláírására is sor került. Eb­ben elsősorban tudományos területek (finnugrisztika, ál­talános nyelvészet, germa­nisztika, jog és gazdaságjog, matematika, informatika, földrajz) szerepelnek. Tekint­ve, hogy az egyezményben a „kulturális” kifejezés is sze­repel, hadd kérdezzük meg vajon van-e elképzelése ilyen természetű együttműködésre is? — Átnyújtottunk német kollégáinknak az egyetem Bartók Béla énekkarának nemrégiben megjelent leme­zét, s ennek nyomán azonnal felmerült, hogy az egyetemi kórusok cseréjére is sort kell kerítenünk. A hamburgi egye­tem kórusa a tervek szerint egy-két év múlva megrende­zendő kórus fesztiválra jön majd e­l. A mi kórusunk majd ezután adja vissza a látoga­tást. S bár kulturális vonat­kozásban kétségkívül van még bizonyos bővítésre lehe­tőség, elsősorban azt szeret­nénk, hogy ennek az első konkrét és jól átgondolt munkatervnek minden pontja rendre megvalósuljon. Ha ez így lesz, három év múlva mór­sunkban ám majd a lehetősé­gek, témák, kulturális terüle­tek további bővítésére. Ha­sonlóan gondolkodunk a ve­lencei kapcsolatokról is, ahol még hátra van a keretszerző­dést kitöltő konkrét munka­­terv kialakítása és aláírása. — b —

Next