Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1984 (26. évfolyam, 1-20. szám)
1984-02-13 / 1-2. szám
V( 2500 kilométer stoppal (9. oldal) (7. oldal) (10. oldal) EGYETEMI LAPOK■ XXVI. ÉVFOLYAM, 1—2. SZÁM 1984. FEBRUÁR 13. ÁRA: 1,40 FORINT AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA Színpadműsorcsinálás SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A PARLAMENTBEN AZ MN PROGRAMJA AZ OKTATÁS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRŐL A közoktatás és a felsőoktatás továbbfejlesztéséről tartott sajtótájékoztatót Köpeczi Béla művelődési miniszter december 19 -én a Parlamentben, amelynek során többek közt bejelentette, hogy a Minisztertanács programként hagyta jóvá, munkaokmány formájában a Művelődési Minisztérium szeptemberben közrebocsátott javaslatát a közoktatás és a felsőoktatás korszerűsítéséről. Bevezetőjében elmondta, hogy az elmúlt év — a művelődéspolitika területén — az oktatás továbbfejlesztési terveinek kidolgozása jegyében zajlott. Az elképzelések az MSZMP Politikai Bizottsága 1981-es felsőoktatási határozatára, illetve a Központi Bizottság 1982-es közoktatási határozatára épültek oly módon, hogy szükségessé vált az általános irányelvek konkretizálása. Elsőként szakmai vitákra bocsátották az elképzeléseket, amelyeken a tartalmi, személyi és gazdasági feltételeket egyeztették az érdekeltek. A különböző tudományos műhelyek és tanácsadó testületek után szélesebb szakmai körökkel is megismertették a javaslatot, hogy ki-ki megtehesse észrevételeit. Ezt követően merült fel az az igény, hogy történjen meg a tervek társadalmi méretű közzététele, aminek eredményeként a jövő évben az országgyűlés elé kerül a program. A szakmai vitákról szólva Köpeczi Béla úgy összegezte tapasztalatait, hogy azokban a nagy többség egyetértett a Művelődési Minisztérium legfontosabb elveivel. Az ellentétes vélemények leginkább két pont körül csoportosultak: először, hogy mennyire legyen radikális a reform (elsősorban a közoktatás terén), másodszor pedig, hogy melyek is a legfontosabb teendők a felsőoktatás viszonyrendszerében. Elöljáróban elhangzott, hogy a Művelődési Minisztérium a folyamatos korszerűsítésmellett foglal állást, alapvetően két okból. Egyrészt, mert az igazán jelentős — tartalmi, személyi és gazdasági viszonyokra kiterjedő — korszerűsítéshez hosszú idő kell, másrészt pedig, mert a jelen gazdasági helyzet nem tesz lehetővé azonnali változtatásokat. Az eddigi ellenvetések másik csoportja — jellemző módon — épp az irányból érkezett, vajon megvannak-e a változtatások feltételei, garanciái. Ezzel kapcsolatban az a válaszunk — folytatta Köpeczi Béla —, hogy a javaslatok összeállításánál konzultáltunk az Országos Tervhivatallal és a Pénzügyminisztériummal. Ilyen háttér után jelenthetjük ki, hogy továbbra is folyni fognak a tanteremépítések, az egyetemi rekonstrukciók, továbbá a diákszociális létesítmény KÖTt .és« ... Mindezt csak a következő ötéves tervre vonatkozóan kell érteni, hosszabb távú célkitűzésekre ma sajnos nem vállalkozhatunk. Vita tárgyát képezte az oktatás, közoktatás részesedési aránya a nemzeti jövedelemből, amely jelenleg úgy négy százalék körül van. Ezen változtatni — az érzelmektől függően — az adott pillanatban nem áll módjában az országnak. Mi a vitatkozókkal nem antagonisztikus ellentmondásban élünk — jelentette ki a miniszter. — A kérdés csak az, hogy a hely és az idő mit enged meg. Ennek számbavétele ugyanis minden reális politikának az alapja. Ezután rátért az újólag jóváhagyott közoktatási és felsőoktatási program ismertetésére. A tartalmi korszerűsítés a következőkre fog koncentrálni az általános iskolákban: jobban figyelembe veszik ezentúl az oktatásban a tanulók életkori sajátosságait; törekednek az ismeretszint emelésére, megbízhatóbb tudás kialakítására; az anyanyelvi kultúra hatékonyabb ápolására; a történelmi ismeretek elmélyítésére; az esztétikai kultúra, a testnevelés, a sport nagyobb szerepének biztosítására, kísérletképpen fakultáció bevezetésére is sor kerül. Köpeczi Béla hangsúlyozta: jobban kell törődni a bármilyen területen tehetséges fiatalokkal, amitől többek közt a nevelés hatékonyságának növekedése is várható. A középiskolák három típusa egyelőre fennmarad, de köztük közelítések lesznek. Közeledni , fog a szakmunkásképző a szakközépiskolához, s a szakközépiskola a gimnáziumhoz. Ez utóbbi érdekében a közismereti tárgyakat az első két évben megközelítőleg azonos szinten kívánják tanítani. Csökkentik a szakközépiskolai specializációt, kevesebb szakmára fognak képezni. Erre épül rá a jövőben ugyanis az ötéves technikusképzés. Az oktatásról szólva külön helyet kapott a pedagógusok helyzete, illetve az őket érintő változtatási terv. Esetükben mennyiségi és minőségi fejlesztések egyaránt napirenden vannak. Mennyiségi fejlesztés(Folytatás a 3. oldalon.) ÚJ ELVEK A SZERVEZÉSBEN Tavasszal megjelentettünk lapunk hasábjain néhány cikket, amely az országos tudományos diákköri konferencia megrendezésének néhány elve ellen tiltakozik. Azóta a Tudományszervezési és Informatikai Intézet felülvizsgálta a tudományos diákkörök munkájának, irányításának és szervezésének alapelveit és készített egy javaslatot, amelyet vitára bocsátott az illetékes intézményekben, többek között az ELTE-n is, így egyetemünkön is összeült a tudományos diákköri tanács, és született egy állásfoglalás. Ennek lényegéről, illetve az előzményekről kérdeztük Weiszburg Tamást, az Ásványtani Tanszék fiatal munkatársát. — Azt mindenki tudja, hogy az országos konferenciákat kétévenként rendezik meg. Az elmúlt két alkalommal fokozatosan változtattak a szervezési elveken. Az országos seregszemlén szakmai zsűri értékelte régebben a dolgozatokat és ítélte oda az első három központi díjat, illetve a különdíjakat. Az értékeléskor azonban előfordultak visszásságok, igazságtalanságok. Voltak olyan zsűritagok, akik saját intézményük hallgatóinak ítélték a díjat, akkor is, ha azok nem voltak annyira értékesek. Az igazságtalanságok kiküszöbölésére először csökkentették a díjak összegét — 2000 forintban maximálták — és korlátozták a jutalmazottak számát. Hangsúlyozták, hogy nem a díjak, hanem a bemutatkozás, a nagy viták a fontosak. Ez a fajta szemlélet odáig vezetett, hogy idén már nem is voltak díjak, sőt értékelő rangsorolás sem volt. A részvevők és szervezők ennek egyáltalán nem örültek, illetve tiltakozásuknak adtak hangot. Az idei országos konferencia munkáját többek között értékelte a Tudományszervezési és Informatikai Intézet is, és az illetékes intézmények értékelései alapján állított össze egy javaslatot a további munkára. A javaslatot az ELTE Tudományos Diákköri Tanácsa jónak tartotta, két pontban kiegészítést fűzött hozzá. Az egyik az országos mozgalom struktúrájára vonatkozik. Javasoltuk, hogy az egyes szekciókat érintő kérdések a szekciók szintjén dőljenek el, úgynevezett ágazati bizottságokban. Az ágazati bizottságokban azok az intézmények legyenek hangadók, amelyek a szekció munkáját meghatározzák (pl. a legtöbb dolgozattal szerepelnek). A csak egyes szekciókban érdekelt főhatóságok (pl. EÜM) is ezen a szinten képviseljék magukat. Támogattuk azt a javaslatot is, hogy az Országos Tudományos Diákköri Tanácsban legalább kétharmados többséggel kapjanak helyet a TDK-mozgalomban ténylegesen munkát végző — dolgozatokat beküldő — intézmények. Javaslatot tettünk az értékelés, díjazás reformjára is. Szerintünk feltétlenül szükség van értékelő sorrend felállítására, és a kiváló dolgozatok díjazására. A különböző szintű értékek összehasonlításakor legyen az értékelés több síkú. Állítsanak fel kategóriákat, ha szükség van rá, díjazzanak külön-külön eltérő értékeket. Az igazságtalanságokat így sem lehet teljesen kiküszöbölni, de azt sem szabad, hogy a „mélyszántással a gyomokat is, a virágokat is kiirtsuk” — ahogy találóan egy kollégám megfogalmazta. K. N. L Csík Ferenc, 1936 FÖLDRAJZI MÚZEUM Hazánkban eddig a legtöbb európai országgal ellentétben egyáltalán nem volt földrajzi múzeum. Ezt a hiányt sikerült most sokéves erőfeszítések után pótolni. Októberben a Pest megyei múzeumi és műemléki hónap nyitányaként Drecin József, a Művelődési Minisztérium államtitkára megnyitotta a magyar földrajzi gyűjteményt Érden, az 1840-es években klasszicista stílusban épült egykori Wimpfen-kúria — később tanácsháza — műemlék épületében. A gyűjtemény létrehozása elsősorban a Magyar Földrajzi Társaság, mindenekelőtt egyik régi, nagyon lelkes és rendkívül szerény tagjának, dr. Balázs Dénesnek érdeme, aki egyetemünkön szerzett földrajztanári oklevelet, majd hamarosan summa cum laude eredménynyel doktorált. A gyűjtemény anyagának összegyűjtésébenelsősorban egyetemünk természetföldrajzi tanszékére támaszkodhatott. Ennek a segítségnek elismeréseként a megnyitó ünnepségen a természetföldrajzi tanszéket elismerő oklevéllel tüntették ki, melyet dr. Székely András tanszékvezető vett át. A gyűjtemény — rajzok, fényképek, könyvek, naplók és személyes emléktárgyak, kutatási eszközök segítségével — teljes keresztmetszetet nyújt a magyar földrajztudomány fejlődéséről, elsősorban a földrajzi felfedezőkről Julianus baráttól kezdve napjainkig és földrajztudósainkról. Kiemelkedő szerep jutott egyetemünk világhírű professzorainak, a földrajz első magyar egyetemi tanárától, Hunfalvi Jánostól kezdve a nagy nemzetközi tekintélyre emelkedett Lóczy Lajoson, Cholnoky Jenőn és Bulla Bélán át a múlt évben elhunyt Láng Sándorig. Mindnyájuk életművéről tömör, jó és szemléletes áttekintést kaphatunk jól megszerkesztett tablók segítségével. A földrajzi gyűjtemény nemcsak a közművelődés és a középiskolai oktatás terén hasznosítható jól, hanem — talán még eredményesebben — a felsőfokú földrajzoktatásban is. Hallgatóinkkal ezentúl már az első évben megismertethetjük a gyűjtemény módszeresen és szemléletesen rendezett anyagát. Székely András MEGEMLÉKEZÉS A múlt év decemberében egyetemi klubunk elnöksége ünnepi ülésein, emlékezett meg a 85 esztendővel azelőtt történtekről. Szabó Kálmán rektorhelyettes, tanárelnök bevezetője után Keresztényi József tartott előadást, bemutatva az alapító Eötvös Lorándnak ma is követésre méltó tetteit a testi kultúra érdekében. Egyetemünk névadója örömmel vállalta az egyetemi ifjúság által kezdeményezett, és az 1898. november 5-én megalakult Budapesti Egyetemi Atlétikai Club tanárelnöki tisztét. Eötvös Loránd a testi és a szellemi képességeknek egymással összefüggő egységét idejekorán felismerve tanult és tanított, s a közéletben is ennek a szellemében tevékenykedett. Korábban ugyanis — mint a második Wekerlekormány kultuszminisztere — jelentős szerepet vállalt a hazai olimpiai mozgalom elindításában, alakításában. Keresztényi József előadásának zárógondolatát szó szerinti idézzük: ■ * — A mi korunkban a legnagyobb tisztelettel és nagyrabecsüléssel adózunk Eötvös Loránd emlékének, annak tt nagy hírű tudós és művelődéspolitikus emlékének, aki azt vallotta, hogy „a tudomány zászlóját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt hazánk határain túl is meglássák és megadhassák neki az illő tiszteletet”, és arra figyelmeztetett, hogy annak, „aki a nemzetet igazán szereti, a műveltség dolgaiban alkudozni és annak egy alantabb fokával megelégedni nem szabad”. A magasabb célok és tettek eléréséhez Eötvös Loránd a következő — ma is megszívlelendő — útravalót adta: „... annak a tanárnak a tanulói haladnak igazán, aki maga is halad."0 Pályázati felhívás Az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora és KISZ- bizottsága pályázatot hirdet az egyetem hallgatói és fiatal oktatói körében a tantervek és a tananyag korszerűsítése céljából. Társadalmunk fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele felsőoktatásunk modernizálása, a XX. század végének egyre növekvő követelményeihez igazítása. Ennek érdekében került sor a Politikai Bizottság 1981 februári helyzetelemzésére és feladatkijelölésére építve, a felsőoktatás távlati fejlesztési tervének kidolgozására, majd társadalmi megvitatására. Az egyes szakágak fejlesztési terveinek kidolgozása is folyamatban van. E munkálatok célja az egyes tantervek, tananyagok, a tanulmányi és vizsgarend korszerűsítése. A pályázat célja ösztönözni a fiatalokat e munkába való bekapcsolódásra. Pályázati feltételek: pályázni lehet egyénileg vagy csoportosan olyan dolgozattal, mely javaslatot tartalmaz az egyetemen oktatott valamely szak teljes képzési folyamatának, vagy annak lényeges elemeinek korszerűsítésére, elsősorban egy-egy tantárgy oktatásának tartalmi és módszertani kérdéseire, más egyetemekkel történő képzési együttműködés tematikájára. Pályázhatnak az egyetem mind a négy karának hallgatói, fiatal oktatói és kutatói, valamint azok az ELTE-n végzett szakemberek, akik 1980 óta kaptak diplomát. A pályázatokat az ELTE KISZ-bizottságára vagy a rektori titkárságra (1053. Budapest, V., Egyetem tér 1—3.) kell eljuttatni 1984. április 30-ig. Egy pályázó több dolgozatot is benyújthat. A pályázat jeligés, a pályázó nevét és címét zárt borítékban kell mellékelni. Pályadíj: 20 000,— forint, amelyet 50—50 százalékban a meghirdetők ajánlottak fel. A pályázatok elbírálására egy bizottság alakul, mely szakértői vélemények alapján fog dönteni. Eredményhirdetésre június elején kerül sor. Eörsi Gyula Nagy Imre rektor KISZ-titkár