Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1984 (26. évfolyam, 1-20. szám)
1984-02-13 / 1-2. szám
Dr. Perczel Sándor 1928-1984 Dr. Perczel Sándor, a szervetlen és analitikai kémiai tanszék adjunktusa, a kémiai szakmódszertani csoport vezetője 1984. január 3-án, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Pályáját kémia-biológia szakos középiskolai tanárként kezdte, majd 1967-től az ELTE TTK szervetlen és analitikai tanszékén főképp kémiai szakmódszertani kutatással és oktatással foglalkozott. A tanárképzésben és továbbképzésben, valamint a szakmódszertani kutatómunkában szerzett elévül- thetetlen érdemein kívül, számos kémia tankönyv szerzőjeként, „A kémia tanítása’’ című folyóirat szerkesztő bizottságának és a M. M. kémia szakbizottsága kémiatanár albizottságának tagjaként, a TIT kémiai választmány budapesti titkáraként, stb. is mindig elismerésre méltó munkát végzett. Temetésén, 1984. január 18-án Kőrös Endre, a szervetlen és analitikai kémiai tanszék professzora búcsúzott szeretett kollégánktól: Mély megrendüléssel állunk itt, koporsód körül, Perczel Sándor, kedves kollégánk és barátunk, hogy elkísérjünk utolsó utadra. Búcsúzom most tőled az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szervetlen és analitikai kémiai tanszéke dolgozói nevében, és azok nevében is, akik korábbi munkahelyeiden, az Árpád Gimnáziumban és másutt, kollégáid voltak. Távozásod szinte felfoghatatlanul váratlanul ért mindnyájunkat; félbeszakadt eredményekben gazdag pályád, megvalósíthatatlanul maradnak terveid. Nagyon tevékeny, a közösségért élő és dolgozó ember voltál. Szakmai tudásodat és energiádat, amelylyel mindig pazarlóan bántál, az alsó és középfokú kémiaoktatás szolgálatába állítottad. Ezt a szolgálat szót a szó igazi, nemes értelmében értem, mert szerteágazó pedagógiai tevékenységed és az, hogy a reflektorfénybe nem magadat, hanem az előrevivő célokat állítottad, másnak, mint szolgálatnak nem mondható. Ezzel a magatartásoddal szereztél elismerést és a megbecsülést kollégáid és tanítványaid körében. A sokrétű, fizikumot és idegeket őrlő és felőrlő munka közben mindig jutott egy-egy kedves szavad mindenkinek; bármire kértünk meg, mindig készségesen segítettél. Soha nem hallottunk panaszkodni, nem láttunk ingerültnek, soha nem mondtad, hogy ezt nem csinálom, önzetlen jó barát és jó kolléga voltál. Most, amikor tisztelőid, tanítványaid, munkatársaid és barátaid leróják végső kegyeletüket, engedd meg, hogy felidézzem a lakodat úgy, ahogy legtöbbször láttuk: kibombolt fehér laborköpenyben sietsz végig a folyosón és mosolyogva oda-odaköszönsz nekünk: szervusz, üdvözöllek. ■Ez a kép már nem fog elénk tárulni, ezt a köszönést már nem fogjuk többé hallani. De azért közöttünk maradsz, mert itt maradnak nekünk munkáid, és velünk marad emléked, amelyet azok, akik téged ismertek, féltően fognak megőrizni. Perczel Sándor, kollégánk, barátunk, nyugodj békében! PÁLYÁZAT AZ EGYETEMI TÖMEGSPORT FELLENDÍTÉSÉRE Az Eötvös Loránd Tudományegyetem KISZ-bizottsága az oktatási rektorhelyettessel közösen pályázatot hirdet az egyetem nappali tagozatos hallgatói számára, a Művelődési Minisztérium által hallgatói tömegsport célra adott 270 000 forint felhasználására. Pályázhatnak a hallgatók egyénileg és csoportosan, illetve bármely egyetemi egység (klub, kollégiumi közösség, KISZ-alapszervezet, BEAC- szakosztály) sportrendezvény vagy kirándulás, túra tervével. Előnyben részesülnek azok, akik olyan rendezvények szervezését vállalják, melybe a hallgatók közül sokan bekapcsolódhatnak. A pályázatban a felhasználási cél mellett meg kell jelölni az igényelt összeget is, fel kell sorolni a résztvevő hallgatókat. A pályázatokat folyamatosan lehet leadni az egyetemi KISZ-bizottságon. Az első elbírálásra február végén kerül sor, ahol a február 20-ig beérkezett pályázatok szerepelnek. Az összeg felosztásáról a KISZ-vb dönt az oktatási rektorhelyettessel egyetértésben. A támogatás összegéből az alábbi költségek fedezhetők: sportszerek, sporteszközök beszerzése és karbantartása; az előbbi célokat szolgáló dologi jellegű kiadások; felhasználható az intézmények közötti tömegsportversenyek lebonyolításával járó dologi, utazási, szállás- és étkezési kiadásokra, valamint a természetjárók szállásköltségeikhez való hozzájárulásra. A KARI KISZ-SZERVEZETEK MUNKÁJÁRÓL Az ELTE KISZ-bizottság múlt év december 5-én tartotta évi utolsó testületi ülését. A napirendi pontok közül kiemelkedő helyet foglalt el a kari KISZ-szervezetek munkájának, helyzetének, feladatainak értékeléséről szóló tájékoztató. " Egyetemünk mind a négy karának KISZ-vezetősége számot adott ez évben végzett munkájáról. A Természettudományi Kar vezetőségének tájékoztatójából megtudhattuk, hogy ezen a karon a legmagasabb a KISZ szervezettsége: 68,8 %. Ugyanis a kar nappali tagozatos hallgatói közül — 1706 fő — 1174-en KISZ- tagok, akik az 1981-es rendkívüli küldöttgyűlésen elfogadott program alapján végzik munkájukat. Legfontosabb alapelvük, hogy az alapszervezeteket kell erősíteni a mozgalmi tevékenységben, az ott folyó munka legyen alapvető. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy ezek az alapszervezetek valódi politikai lehetőségekkel rendelkezzenek. Növelni kell a KISZ tömegbázisát a jövőben. Sikerekről szólva a beszámoló kiemelkedő helyen említi a KISZ és a kari TDK összehangolt munkáját, valamint két tavaly őszi kari rendezvényt: a Csillagtúrát és a Gólyabált. Ezekkel a rendezvényekkel a szervezők hagyományokat szeretnének teremteni, illetve ápolni. A rendkívüli IP-n végzett munkáról, valamint a fizikus, földtudományi szakterületen elért eredményekről is megelégedéssel szóltak. Ugyanakkor megállapították, hogy a hallgatói véleményezés korábban több szakcsoportban eredményesen folyt, s az utóbbi időben ezen a területen némi visszaesés tapasztalható. Az oktatás korszerűsítéséről a következők hangzottak el: „Felemás érzéssel mondhatjuk el, hogy az oktatáskorszerűsítés területén gyakran a KISZ az egyetlen kezdeményező erő. Az elmúlt néhány évben szinte minden szakterületünkön született az oktatás részére, egészére kiható elképzelés, javaslat.” Az új ösztöndíjszabályzattal kapcsolatos jogosítványok gyakorlása megfelelő, ez alapjában véve beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ami persze nem jelenti azt, hogy a szakcsoport-vezetőségek és a szakterületi állami vezetés kapcsolatát nem lehetne tovább erősíteni. Jól működik a karon a Háttér kör, ezenkívül azonban nincs a „nagypolitikával” foglalkozó olyan program, ami segítené, kiegészítené ezt a munkát. Kiemelt feladat a patronálás szakcsoportonkénti fejlesztése, ami például az elsős alapszervezetek megalakulásának folyamatos figyelemmel kísérését kívánja meg. A beszámoló kritikusan megállapította, hogy a hallgatók tömegének gyakran hiányosak az ismereteik a KISZ- szervezet munkájáról és lehetőségeiről. Előfordul, hogy a KISZ által szervezett rendezvények, sok esetben ezek eredményei, nem demonstrálják igazán a mozgalmi munkát, nem kötődnek a szervezethez. Nincs szó arról, hogy szervezett csoportok állnának szemben a KISZ-szel, de sok hallgató van még, aki a mozgalmi munka eredményeiben egyéni boldogulásának lehetőségeit keresi. Talán ebből is adódik, hogy a kari KISZ káderhelyzete nem kielégítő. Az indokoltnál több energiát emészt föl egy-egy ember meggyőzése a feladatok elvállalására. Ugyanakkor jó a kari KISZ-vezetés kapcsolata a kar állami vezetésével és pártvezetésével. A hallgatói képviseleti rendszer a KISZ 1982-es küldöttgyűlésének megfelelően épült ki. A hallgatói képviselőcsoport tagjai ott vannak az Egyetemi Tanács, Kari Tanács, Kari Oktatási-Nevelési Bizottság ülésein, s képviselik a hallgatók érdekeit. A Kari Tanácsban jelenleg a KISZ- nek 19 képviselője van. Végezetül a TTK KISZ- beszámolója hangsúlyozta, hogy nagyobb figyelmet kívánnak arra fordítani, hogy a KISZ-tagság vállalása jelentsen tudatos kiállást a mozgalom céljai, törekvései mellett. A TTK beszámolóját követően az ELTE új, negyedik kara, az Általános Iskolai Tanárképző Főiskolai Kar KISZ- szervezete adott tájékoztatást a bizottságnak a karukon folyó mozgalmi munkájukról. Új karukon a KISZ szervezettsége 50 % felett van, a 800 hallgatónak több mint a fele KISZ-tag. Eredményeik között tarthatják számon a jól sikerült patronáló tábort, az emlékezetes Gólyabál megszervezését és az eredményes mezőgazdasági munkát. A karon a KISZ-vezetők ismerik jogosítványaikat, problémát jelent azonban, hogy mivel a hallgatók egy része ezeket nem ismeri, nem is tudják gyakorolni kellő mértékben. Hasonló a helyzet a hallgatók érdekvédelmével, mivel a hallgatók sok esetben nem időben kérnek segítséget problémáikban a KISZ-től. Talán ebből is következik, hogy a HKR kiépítésére és alapos megszervezésére a jövőben nagyobb gondot szeretnének fordítani, hogy ezáltal biztonságosabb legyen a hallgatói érdekvédelem és a jogosítványok betartatása. A karon az alapszervezetek jelenleg a KISZ-vezetőség közvetlen irányítása alá tartoznak, s úgy tűnik fontos szempont az, hogy milyen személyes kapcsolatban vannak a vezetőséggel. Ugyanakkor jelentősen növekedett azoknak a KISZ-en kívülieknek a száma, akik szívesen vállalnak mozgalmi feladatokat. A szervezet kapcsolata az állami és pártvezetéssel jó, ezt a jövőben tovább szeretnék erősíteni. A leendő általános iskolai tanárjelöltek fontosnak tartják olyan konkrét mozgalmi tevékenységi formák kialakítását — s ezekbe minél nagyobb számú hallgatóság bevonását —, amelyek a pedagógussá válást és a kar közéletét egyaránt segítik, gazdagítják. Ennek érdekében a tavaszi időszakban — az eredményes tömegsport mellett — kiépítik a szakcsoporti rendszert, megszervezik a folyamatos politikai képzést és a HKR-t, s szeretnének nemzetközi kapcsolatot felvenni külhoni társintézmények ifjúsági szervezeteivel, hallgatóival. Tájékoztatta az ELTE KISZ- bizottságot évi mozgalmi munkájáról az Állam- és Jogtudományi Kar KISZ-szervezete is. Itt a KISZ szervezettsége — az 1038 hallgatóból — 43 %-os. A kari KISZ azon dolgozik, hogy megteremtse azokat a fórumokat, ahol a legtöbb hallgatót érintő érdemi kérdésekben minél többen nyilvánítanak véleményt. Az ilyen fórumok döntéseit azután a kari KISZ-vezetés, a tisztségviselők kötelesek képviselni és képviseltetni. Fontosnak tartják, hogy a hallgatói érdekképviselőket tekintsék partnereknek a különböző tanszéki, intézeti, kari tanácsi üléseken az érdekképviselettel kapcsolatos feladatok közös megoldásában. Ezzel összefüggésben — állapítja meg a beszámoló — a két legfontosabb munkaterület a tanulmányi és szociális érdekvédelem. Ezeken a területeken szükséges azt elérni, hogy, a felősök beszámoljanak végzett munkájukról, s hogy megvalósuljon az aktuális és folyamatos informálás mind a hallgatóság, mind az állami és pártvezetés felé. Tanulmányi érdekvédelem körében kiemelt feladatot jelentett az oktató-nevelő munka véleményezése, amely magában foglalja az írásos tananyag, az előadások, szemináriumok és a vizsgák megítélését. Eredményként könyvelendő el, hogy a kari tanács hallgatói képviselőinek számát 5 főről 9-re sikerült felemelni. A kari KISZ múlt év november 22-én Dékáni Fórumot szervezett, amelyen a kar állami vezetése beszámolt az 1981. évi Ifjúsági Parlament intézkedési tervének végrehajtásáról. Ilyen fórumokat a jövőben gyakrabban fognak szervezni a karon. A kari KISZ aktivistái folytatni kívánják a különböző politikai és szakmai előadások szervezését, s erősíteni szeretnék eddigi széleskörű nemzetközi kapcsolataikat. A jogi karon érezhető, hogy a KTSZ-szervezetet valamenynyi hallgatói közösség partnerként fogadja, s kölcsönösen keresik a szorosabb együttműködés lehetséges formáit. A Bölcsészettudományi Kar KISZ szervezete arról számolt be, hogy a „talpraállást” követően az alapszervezetek nehezen találják helyüket. Az oktatás-korszerűsítési munkába a szervezet csak egyes területek után érdeklődő hallgatók útján tudott bekapcsolódni. Kialakult a karon az ösztöndíj elosztásának új rendszere, ami a kezdeti lépések után bevált. Sikeres a kari patronálómunka, amit a PAMACS végez, s aminek többek között köszönhető az, hogy az elsőévesekkel a szervezet kapcsolata sokkal jobb, mint az elmúlt években. Ugyanakkor az is igaz, hogy a patronálás szakmai részét jobban kell figyelemmel kísérni és erősíteni. Az alapszervezetek hiányos működésének oka valószínűleg az, hogy több konkrét, érdemi közös feladatra lenne szükség, amiből kitűnne tevékenységük értelme, s csökkenne az esetenként érezhető passzivitás. Az ELTE KISZ-bizottsága az előterjesztett tájékoztatókat elfogadva, a további napirendben a kiemelkedő tavaszi KISZ-rendezvényekről tárgyalt. E programok között volt szó az EFM ’84-ről, melynek részletes tervét lapunk külön közli. A rendezvény várható időpontja: 1984. április 12—15, rendezője a KISZ Budapesti Universitas Bizottsága, s házigazdája a Budapesti Műszaki Egyetem lesz. V. A. A Budapesti Universitas Bizottság munkájáról A KISZ Budapesti Universitas Bizottsága a múlt év november 22-én és december 13- án tartott ülésein számos, a felsőoktatásban tevékenykedő, tanulóifjúságot érintő kérdést tárgyalt meg. Novemberi ülésükön — a tudományos diákköri mozgalom helyzetét értékelve — úgy foglaltak állást, hogy a TDK-mozgalmat a jövő feladataira való felkészülés aktív részének kell tekinteni. Az OTDK-ra eljutott dolgozatokkal kapcsolatban a bizottság álláspontja az, hogy minden ilyen munkát önmagában és differenciált szempontrendszer alapján szükséges értékelni, nem egymással versenyeztetve, s nem az intézmények közötti presztízsharc érdekei szerint. Értékelték a KISZ Központi Bizottsága 1982. október 29-i határozatának tapasztalatait, az intézmények szervezeti változásait. A határozat a demokratizmus szélesítését, az alapszervezetek önállóságának növelését s a rétegsajátosságok nagyobb figyelembevételét célozza. Arra is lehetőséget ad, hogy az intézményi küldöttértekezletek maguk határozhassák meg szervezetük belső felépítését, s minden KISZ-tag maga dönthesse el, hogy melyik KISZ-szervezetnek, alapszervnek kíván tagja lenni. Megállapították, hogy ezek a változások az MKKE-n, a SOTE-n, a BME-en megtörténtek, illetve folyamatban vannak. Igaz, hogy ezek a szervezeti változtatások a tartalmi munka fejlődését szolgálják, ám nem lehet pusztán ezektől várni a tartalmas munka erősödését. . A bizottság értékelte az értelmiségképzést célzó pályázati felhívására az elmúlt félévben beérkezett pályázatokat. Ennek alapján az OTKI Egészségügyi Főiskola „Latinovits Zoltán” Amatőr Színpadának 15 000,— Ft-os, az MKKE Társadalomelméleti Kollégiumának 10 000,— Ft-ot, az ELTE tanárképző főiskolai kar önkontroll önképzőkörének 10 000,— Ft-ot, az ELTE TTK földtudományi nyári szabadegyetemének 5000,— Ft-ot ítéltek oda. Az MKKE közművelődési titkárság amatőr filmstúdióját nem anyagi jellegű támogatásban részesítik. A jövő félévben újra pályázhatnak az érdeklődők. A bizottság új kitüntetési formák létrehozásának kezdeményezéséről is határozott. A hosszabb ideig tartó, egész egyetemi, főiskolai társadalmat érintő egyéni, közösségi tevékenység elismerésére „Universitas” díjat, valamint „Universitas sajtó-nívódíjat” szeretnének létrehozni. Decemberi ülésén a BÚB értékelte a múlt év december 3- án tartott budapesti felsőoktatási KISZ-aktíva tapasztalatait. Megállapította, hogy az értekezlet hasznos eredményeket hozott, annak ellenére, hogy kevés konkrét javaslat hangzott el a felsőoktatási intézmények KISZ-életének javításával kapcsolatban. E tapasztalatok alapján a tavaszi félévben nagyobb figyelmet szentelnek ennek a témának. Az oktatók és az oktató-nevelő munka hallgatói véleményezésének budapesti tapasztalatairól megállapították, hogy sok helyütt a véleményezés pusztán az oktatók véleményezésére korlátozódik. Ezért fontos, hogy az intézmények állami és pártvezetését, szakszervezetét és a fiatal oktatókat nyerjék meg a véleményezés kiterjesztéséhez. A bizottság javasolta, hogy a felsőoktatási alágazati ifjúsági bizottság szorgalmazza a hallgatói véleményezésnek az oktatói minősítésbe történő beépítését. Tárgyalt a bizottság az intézményi KISZ-szervezetek lehetséges bevételi forrásairól is. Az előterjesztők többféle módot javasoltak e bevételi források kiegészítésére, bővítésére. A javaslatok alapján a KISZ Budapesti Bizottsága rendelet- és jogszabálygyűjteményt, segédleteket és tájékoztatókat bocsát az intézményi KISZ-szervezetek rendelkezésére. A BÚB értékelte az egyetemi, főiskolai pártépítő tevékenységet is. Az értékelés lapján ajánlásokat fogalmazott meg az intézményi párt- és KISZ-szervezetek részére. A decemberi ülés fontos napirendje volt a IV. egyetemi, főiskolai ifjúsági napok (EFON ’84) előkészületeinek áttekintése E tavaszi rendezvény előzetes programjáról korábbi számunkban már hírt adtunk.