Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1984 (26. évfolyam, 1-20. szám)

1984-02-13 / 1-2. szám

Dr. Perczel Sándor 1928-1984 Dr. Perczel Sándor, a szer­vetlen és analitikai kémiai tanszék adjunktusa, a ké­miai szakmódszertani cso­port vezetője 1984. január 3-án, tragikus hirtelenség­gel elhunyt. Pályáját kémia-biológia szakos középiskolai tanár­ként kezdte, majd 1967-től az EL­TE TTK szervetlen és analitikai tanszékén főképp kémiai szakmódszertani kutatással és oktatással fog­lalkozott. A tanárképzésben és to­vábbképzésben, valamint a szakmódszertani kutató­munkában szerzett elévül- t­hetetlen érdemein kívül, számos kémia tankönyv szerzőjeként, „A kémia ta­nítása’’ című folyóirat szer­kesztő bizottságának és a M. M. kémia szakbizottsá­ga kémiatanár albizottságá­nak tagjaként, a TIT ké­miai választmány budapesti titkáraként, stb. is mindig elismerésre méltó munkát végzett. Temetésén, 1984. január 18-án Kőrös Endre, a szer­vetlen és analitikai kémiai tanszék professzora búcsú­zott szeretett kollégánktól: Mély megrendüléssel ál­lunk itt, koporsód körül, Perczel Sándor, kedves kol­légánk és barátunk, hogy elkísérjünk utolsó utadra. Búcsúzom most tőled az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem Szervetlen és ana­litikai kémiai tanszéke dol­gozói nevében, és azok ne­vében is, akik korábbi munkahelyeiden, az Árpád Gimnáziumban és másutt, kollégáid voltak. Távozásod szinte felfog­hatatlanul váratlanul ért mindnyájunkat; félbesza­kadt eredményekben gaz­dag pályád, megvalósítha­­tatlanul maradnak terveid. Nagyon tevékeny, a közös­ségért élő és dolgozó em­­­­ber voltál. Szakmai tudá­sodat és energiádat, amely­­lyel mindig pazarlóan bán­tál, az alsó és középfokú kémiaoktatás szolgálatába állítottad. Ezt a szolgálat szót a szó igazi, nemes ér­telmében értem, mert szer­teágazó pedagógiai tevé­kenységed és az, hogy a reflektorfénybe nem maga­dat, hanem az előrevivő célokat állítottad, másnak, mint szolgálatnak nem mondható. Ezzel a maga­tartásoddal szereztél elis­merést és a megbecsülést kol­légáid és tanítványaid kö­rében. A sokrétű, fizikumot és idegeket őrlő és felőrlő munka közben mindig ju­tott egy-egy kedves szavad mindenkinek; bármire kér­tünk meg, mindig készsége­sen segítettél. Soha nem hallottunk panaszkodni, nem láttunk ingerültnek, soha nem mondtad, hogy ezt nem csinálom, önzetlen jó barát és jó kolléga vol­tál. Most, amikor tisztelőid, tanítványaid, munkatársaid és barátaid leróják végső kegyeletüket, engedd meg, hogy felidézzem a lakodat úgy, ahogy legtöbbször lát­tuk: kibombolt fehér labor­köpenyben sietsz végig a folyosón és mosolyogva oda-odaköszönsz nekünk: szervusz, üdvözöllek. ■Ez a kép már nem fog elénk tárulni, ezt a köszö­nést már nem fogjuk töb­bé hallani. De azért közöt­tünk maradsz, mert itt ma­radnak nekünk munkáid, és velünk marad emléked, amelyet azok, akik téged ismertek, féltően fognak megőrizni. Perczel Sándor, kollé­gánk, barátunk, nyugodj békében! PÁLYÁZAT AZ EGYETEMI TÖMEGSPORT FELLENDÍTÉSÉRE Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem KISZ-bizottsága az oktatási rektorhelyettessel közösen pályázatot hirdet az egyetem nappali tagozatos hallgatói számára, a Művelő­dési Minisztérium által hall­gatói tömegsport célra adott 270 000 forint felhasználására. Pályázhatnak a hallgatók egyénileg és csoportosan, illet­ve bármely egyetemi egység (klub, kollégiumi közösség, KISZ-alapszervezet, BEAC- szakosztály) sportrendezvény vagy kirándulás, túra tervé­vel. Előnyben részesülnek azok, akik olyan rendezvé­nyek szervezését vállalják, melybe a hallgatók közül so­kan bekapcsolódhatnak. A pályázatban a felhaszná­lási cél mellett meg kell jelöl­ni az igényelt összeget is, fel kell sorolni a résztvevő hall­gatókat. A pályázatokat folyamato­san lehet leadni az egyetemi KISZ-bizottságon. Az első el­bírálásra február végén kerül sor, ahol a február 20-ig be­érkezett pályázatok szerepel­nek. Az összeg felosztásáról a KISZ-vb dönt az oktatási rek­torhelyettessel egyetértésben. A támogatás összegéből az alábbi költségek fedezhetők: sportszerek, sporteszközök be­szerzése és karbantartása; az előbbi célokat szolgáló dologi jellegű kiadások; felhasznál­ható az intézmények közötti tömegsportversenyek lebo­nyolításával járó dologi, uta­zási, szállás- és étkezési ki­adásokra, valamint a termé­szetjárók szállásköltségeikhez való hozzájárulásra. A KARI KISZ-SZERVEZETEK MUNKÁJÁRÓL Az ELTE KISZ-bizottság múlt év december 5-én tar­totta évi utolsó testületi ülé­sét. A napirendi pontok közül kiemelkedő helyet foglalt el a kari KISZ-szervezetek munká­jának, helyzetének, feladatai­nak értékeléséről szóló tájé­koztató. " Egyetemünk mind a négy karának KISZ-vezetősége szá­mot adott ez évben végzett munkájáról. A Természettudo­mányi Kar vezetőségének tá­jékoztatójából megtudhattuk, hogy ezen a karon a legmaga­sabb a KISZ szervezettsége: 68,8 %. Ugyanis a kar nappali tagozatos hallgatói közül — 1­706 fő — 1174-en KISZ- tagok, akik az 1981-es rendkí­vüli küldöttgyűlésen elfogadott program alapján végzik­ mun­kájukat. Legfontosabb alapel­vük, hogy az alapszervezeteket kell erősíteni a mozgalmi te­vékenységben, az ott folyó munka legyen alapvető. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy ezek az alapszervezetek valódi politi­kai lehetőségekkel rendelkez­zenek. Növelni kell a KISZ tömegbázisát a jövőben. Sikerekről szólva a beszá­moló kiemelkedő helyen említi a KISZ és a kari TDK össze­hangolt munkáját, valamint két tavaly őszi kari rendez­vényt: a Csillagtúrát és a Gó­lyabált. Ezekkel a rendezvé­nyekkel a szervezők hagyomá­nyokat szeretnének terem­­­teni, illetve ápolni. A rendkí­vüli IP-n végzett munkáról, valamint a fizikus, földtudo­mányi szakterületen elért eredményekről is megelége­déssel szóltak. Ugyanakkor megállapították, hogy a hall­gatói véleményezés korábban több szakcsoportban eredmé­nyesen folyt, s az utóbbi idő­ben ezen a területen némi visszaesés tapasztalható. Az oktatás korszerűsítéséről a kö­vetkezők hangzottak el: „Fele­más érzéssel mondhatjuk el, hogy az oktatáskorszerűsí­tés területén gyakran a KISZ az egyetlen kezdeményező erő. Az elmúlt néhány évben szinte minden szakterületünkön szü­letett az oktatás részére, egé­szére kiható elképzelés, ja­vaslat.” Az új ösztöndíjszabályzattal kapcsolatos jogosítványok gya­korlása megfelelő, ez alapjá­ban véve beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ami persze nem jelenti azt, hogy a szak­csoport-vezetőségek és a szak­­területi állami vezetés kapcso­latát nem lehetne tovább erő­síteni. Jól működik a karon a Hát­tér kör, ezenkívül azonban nincs a „nagypolitikával” fog­lalkozó olyan program, ami segítené, kiegészítené ezt a munkát. Kiemelt feladat a patronálás szakcsoportonkénti fejlesztése, ami például az el­sős alapszervezetek megalaku­lásának folyamatos figyelem­mel kísérését kívánja meg. A beszámoló kritikusan megállapította, hogy a hallga­tók tömegének gyakran hiá­nyosak az ismereteik a KISZ- szervezet munkájáról és lehe­tőségeiről. Előfordul, hogy a KISZ által szervezett rendez­vények, sok esetben ezek eredményei, nem demonstrál­ják igazán a mozgalmi mun­kát, nem kötődnek a szerve­zethez. Nincs szó arról, hogy szervezett csoportok állnának szemben a KISZ-szel, de sok hallgató van még, aki a moz­galmi munka eredményeiben egyéni boldogulásának lehető­ségeit keresi. Talán ebből is adódik, hogy a kari KISZ ká­derhelyzete nem kielégítő. Az indokoltnál több energiát emészt föl egy-egy ember meggyőzése a feladatok elvál­lalására. Ugyanakkor jó a kari KISZ-vezetés kapcsolata a kar állami vezetésével és pártve­zetésével. A hallgatói képvise­leti rendszer a KISZ 1982-es küldöttgyűlésének megfelelően épült ki. A hallgatói képvi­selőcsoport tagjai ott vannak az Egyetemi Tanács, Kari Ta­nács, Kari Oktatási-Nevelési Bizottság ülésein, s képviselik a hallgatók érdekeit. A Kari Tanácsban jelenleg a KISZ- nek 19 képviselője van. Végezetül a TTK KISZ- beszámolója hangsúlyozta, hogy nagyobb figyelmet kí­vánnak arra fordítani, hogy a KISZ-tagság vállalása jelent­sen tudatos kiállást a moz­galom céljai, törekvései mel­lett. A TTK beszámolóját köve­tően az ELTE új, negyedik kara, az Általános Iskolai Ta­nárképző Főiskolai Kar KISZ- szervezete adott tájékoztatást a bizottságnak a karukon fo­lyó mozgalmi munkájukról. Új karukon a KISZ szervezett­sége 50 % felett van, a 800 hallgatónak több mint a fele KISZ-tag. Eredményeik között tarthatják számon a jól sike­rült patronáló tábort, az em­lékezetes Gólyabál megszerve­zését és az eredményes mező­­gazdasági munkát. A karon a KISZ-vezetők ismerik jogosít­ványaikat, problémát jelent azonban, hogy mivel a hallga­tók egy része ezeket nem is­meri, nem is tudják gyakorolni kellő mértékben. Hasonló a helyzet a hallgatók érdekvé­delmével, mivel a hallgatók sok esetben nem időben kér­nek segítséget problémáikban a KISZ-től. Talán ebből is kö­vetkezik, hogy a HKR kiépí­tésére és alapos megszervezé­sére a jövőben nagyobb gon­dot szeretnének fordítani, hogy ezáltal biztonságosabb legyen a hallgatói érdekvédelem és a jogosítványok betartatása. A karon az alapszervezetek jelenleg a KISZ-vezetőség közvetlen irányítása alá tar­toznak, s úgy tűnik fontos szempont az, hogy milyen sze­mélyes kapcsolatban vannak a vezetőséggel. Ugyanakkor je­lentősen növekedett azoknak a KISZ-en kívülieknek a szá­ma, akik szívesen vállalnak mozgalmi feladatokat. A szer­vezet kapcsolata az állami és pártvezetéssel jó, ezt a jövő­ben tovább szeretnék erősíteni. A leendő általános iskolai tanárjelöltek fontosnak tartják olyan konkrét mozgalmi tevé­kenységi formák kialakítását — s ezekbe minél nagyobb számú hallgatóság bevoná­sát —, amelyek a pedagógussá válást és a kar közéletét egya­ránt segítik, gazdagítják. En­nek érdekében a tavaszi idő­szakban — az eredményes tö­megsport mellett — kiépítik a szakcsoporti rendszert, meg­szervezik a folyamatos politi­kai képzést és a HKR-t, s sze­retnének nemzetközi kapcsola­tot felvenni külhoni társintéz­mények ifjúsági szervezetei­vel, hallgatóival. Tájékoztatta az ELTE KISZ- bizottságot évi mozgalmi munkájáról az Állam- és Jog­­tudományi Kar KISZ-szerve­­zete is. Itt a KISZ szervezett­sége — az 1038 hallgatóból — 43 %-os. A kari KISZ azon dolgo­zik, hogy megteremtse azokat a fórumokat, ahol a legtöbb hallgatót érintő érdemi kérdé­sekben minél többen nyilvání­tanak véleményt. Az ilyen fó­rumok döntéseit azután a kari KISZ-vezetés, a tisztségviselők kötelesek képviselni és képvi­seltetni. Fontosnak tartják, hogy a hallgatói érdekképvise­lőket tekintsék partnereknek a különböző tanszéki, intézeti, kari tanácsi üléseken az ér­dekképviselettel kapcsolatos feladatok közös megoldásában. Ezzel összefüggésben — álla­pítja meg a beszámoló — a két legfontosabb munkaterület a tanulmányi és szociális ér­dekvédelem. Ezeken a terüle­teken szükséges azt elérni, hogy, a felősök beszámoljanak végzett munkájukról, s­ hogy megvalósuljon az aktuális és folyamatos informálás mind a hallgatóság, mind az állami és pártvezetés felé. Tanulmányi érdekvédelem körében kiemelt feladatot je­lentett az oktató-nevelő munka véleményezése, amely magában foglalja az írásos tananyag, az előadások, sze­mináriumok és a vizsgák meg­­ítélését. Eredményként köny­velendő el, hogy a kari tanács hallgatói képviselőinek számát 5 főről 9-re sikerült felemelni. A kari KISZ múlt év novem­ber 22-én Dékáni Fórumot szervezett, amelyen a kar ál­lami vezetése beszámolt a­z 1981. évi Ifjúsági Parlament intézkedési tervének végrehaj­tásáról. Ilyen fórumokat a jövőben gyakrabban fognak szervezni a karon. A kari KISZ aktivistái folytatni kí­vánják a különböző politikai és szakmai előadások szerve­zését, s erősíteni szeretnék ed­digi széleskörű nemzetközi kapcsolataikat. A jogi karon érezhető, hogy a KTSZ-szervezetet valameny­­nyi hallgatói közösség partner­ként fogadja, s kölcsönösen keresik a szorosabb együtt­működés lehetséges formáit. A Bölcsészettudományi Kar KISZ szervezete arról számolt be, hogy a „talpraállást” köve­tően az alapszervezetek nehe­zen találják helyüket. Az ok­tatás-korszerűsítési munkába a szervezet csak egyes területek után érdeklődő hallgatók útján tudott bekapcsolódni. Kiala­kult a karon az ösztöndíj el­osztásának új rendszere, ami a kezdeti lépések után bevált. Sikeres a kari patronálómun­ka, amit a PAMACS végez, s aminek többek között köszön­hető az, hogy az elsőévesekkel a szervezet kapcsolata sokkal jobb, mint az elmúlt években. Ugyanakkor az is igaz, hogy a patronálás szakmai részét job­­ban kell figyelemmel kísérni és erősíteni. Az alapszerveze­tek hiányos működésének oka valószínűleg az, hogy több konkrét, érdemi közös fela­datra lenne szükség, amiből kitűnne tevékenységük értel­me, s csökkenne az eseten­ként érezhető passzivitás. Az ELTE KISZ-bizottsága az előterjesztett tájékoztatókat elfogadva, a további napirend­ben a kiemelkedő tavaszi KISZ-rendezvényekről tár­gyalt. E programok között volt szó az EFM­ ’84-ről, melynek részletes tervét lapunk külön közli. A rendezvény várható időpontja: 1984. április 12—15, rendezője a KISZ Budapesti Universitas Bizottsága, s há­zigazdája a Budapesti Műszaki Egyetem lesz. V. A. A Budapesti Universitas Bizottság munkájáról A KISZ Budapesti Universi­tas Bizottsága a múlt év no­vember 22-én és december 13- án tartott ülésein számos, a fel­sőoktatásban tevékenykedő, ta­nulóifjúságot érintő kérdést tárgyalt meg. Novemberi ülé­sükön — a tudományos diák­köri mozgalom helyzetét érté­kelve — úgy foglaltak állást, hogy a TDK-mozgalmat a jövő feladataira való felkészülés ak­tív részének kell tekinteni. Az OTDK-ra eljutott dolgozatok­kal kapcsolatban a bizottság álláspontja az, hogy minden ilyen munkát önmagában és differenciált szempontrendszer alapján szükséges értékelni, nem egymással versenyeztetve, s nem az intézmények közötti presztízsharc érdekei szerint. Értékelték a KISZ Központi Bizottsága 1982. október 29-i határozatának tapasztalatait, az intézmények szervezeti vál­tozásait. A határozat a demok­ratizmus szélesítését, az alap­szervezetek önállóságának nö­velését s a rétegsajátosságok nagyobb figyelembevételét cé­lozza. Arra is lehetőséget ad, hogy az intézményi küldöttér­tekezletek maguk határozhas­sák meg szervezetük belső fel­építését, s minden KISZ-tag maga dönthesse el, hogy me­lyik KISZ-szervezetnek, alap­szervnek kíván tagja lenni. Megállapították, hogy ezek a változások az MKKE-n, a SO­­TE-n, a BME-en megtörténtek, illetve folyamatban vannak. Igaz, hogy ezek a szervezeti változtatások a tartalmi mun­ka fejlődését szolgálják, ám nem lehet pusztán ezektől vár­ni a tartalmas munka erősödé­sét. . A bizottság értékelte az ér­telmiségképzést célzó pályázati felhívására az elmúlt félévben beérkezett pályázatokat. En­nek alapján az OTKI Egészség­­ügyi Főiskola „Latinovits Zol­tán” Amatőr Színpadának 15 000,— Ft-os, az MKKE Tár­sadalomelméleti Kollégiumá­nak 10 000,— Ft-ot, az ELTE tanárképző főiskolai kar ön­kontroll önképzőkörének 10 000,— Ft-ot, az ELTE TTK földtudományi nyári szabad­­egyetemének 5000,— Ft-ot ítél­tek oda. Az MKKE közművelő­dési titkárság amatőr filmstú­dióját nem anyagi jellegű tá­mogatásban részesítik. A jövő félévben újra pályázhatnak az érdeklődők. A bizottság új kitüntetési formák létrehozásának kezde­ményezéséről is határozott. A hosszabb ideig tartó, egész egyetemi, főiskolai társadal­mat érintő egyéni, közösségi te­vékenység elismerésére „Uni­versitas” díjat, valamint „Uni­versitas sajtó-nívódíjat” sze­retnének létrehozni. Decemberi ülésén a BÚB ér­tékelte a múlt év december 3- án tartott budapesti felsőokta­tási KISZ-aktíva tapasztala­tait. Megállapította, hogy az értekezlet hasznos eredménye­ket hozott, annak ellenére, hogy kevés konkrét javaslat hangzott el a felsőoktatási in­tézmények KISZ-életének ja­vításával kapcsolatban. E ta­pasztalatok alapján a tavaszi félévben nagyobb figyelmet szentelnek ennek a témának. Az oktatók és az oktató-ne­velő munka hallgatói vélemé­nyezésének budapesti tapasz­talatairól megállapították, hogy sok helyütt a véleményezés pusztán az oktatók véleménye­zésére korlátozódik. Ezért fon­tos, hogy az intézmények álla­mi és pártvezetését, szakszer­vezetét és a fiatal oktatókat nyerjék meg a véleményezés kiterjesztéséhez. A bizottság javasolta, hogy a felsőoktatá­si alágazati ifjúsági bizottság szorgalmazza a hallgatói véle­ményezésnek az oktatói minő­sítésbe történő beépítését. Tárgyalt a bizottság az intéz­ményi KISZ-szervezetek lehet­séges bevételi forrásairól is. Az előterjesztők többféle módot javasoltak e bevételi források kiegészítésére, bővítésére. A javaslatok alapján a KISZ Bu­dapesti Bizottsága rendelet- és jogszabálygyűjteményt, segéd­leteket és tájékoztatókat bocsát az intézményi KISZ-szerveze­­tek rendelkezésére. A BÚB értékelte az egyete­mi, főiskolai pártépítő tevé­kenységet is. Az értékelés lap­ján ajánlásokat fogalmazott meg az intézményi párt- és KISZ-szervezetek részére. A decemberi ülés fontos na­pirendje volt a IV. egyetemi, főiskolai ifjúsági napok (EFON ’84) előkészületeinek áttekinté­se E tavaszi rendezvény előze­tes programjáról korábbi szá­munkban már hírt adtunk.

Next