Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1985 (27. évfolyam, 1-18. szám)
1985-01-28 / 1. szám
XXVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1985. JANUÁR 38. ÁRA: 1,80 FORINT AZ IÍ¥VÖLÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA As egyetem jisbibumi eseméélynaptárából... 100 ÉVGYŰRŰ A LUKÁCS-ÉLETFÁN Száz évvel ezelőtt óriásokat adott a magyar föld a gondolatnak és a művészetnek. Bartók, Kodály és Ady mellett Lukács centenáriumára készül, kegyes meghatottsággal a szellemi emberek tábora országban-világban, s az univerzitáson. A Belgrád rakpart ötödik emeleti lakása ablakából nézte a filozófus mind haláláig a magyar történelem tanítómesterének, a Dunának, súlyos vonulását, most itt székel a Lukács-archivum, amelynek vezetője Sziklai László, csörgő telefonok orkeszterének háttérzenéjével fogad. Az ó- és az újvilágból érkeznek a hívások, mert Kanadától Moszkváig megemlékeznek Lukács Györgyről. — Tavaly júniusban alakult meg Aczél György elnökletével az emlékbizottság, ennek én vagyok a titkára. Hamarosan megjelennek a Társadalmi Szemlében az MSZMP PB művelődésügyi munkaközösségének irányelvei, amelyre a Lukács-kutatást alapozzuk. Lezárunk egy korszakot, és megnyitunk egy korszakot. A történeti-kritikai elemzéskeretében a jelen problémáit közelíteni meg Lukács alapján a feladatunk, hogy az ő munkásságának nagyítóüvegén keresztül elemezzük korunk létét és tudatát — marxista módon. — Konkrétan milyen eseményekre és rendezvényekre készülnek? — Tavasszal, április 17—18 —19-én a Kongresszusi Központban nemzetközi konferenciát rendezünk „Lukács György helye a nemzetközi marxista elméletben — XX. sz.” címmel, amelyet a Pátria teremben Aczél György nyit meg. Erre a világ minden részéből jönnek a neves kutatók, mint például Benseller, Kamier vagy Lee Gangdom. Könyvkiadásunk parádés kínálattal lép az olvasók elé, tőle és róla, amelyek a különböző olvasórétegekhez szólnak, és számos, eddig még hozzá nem férhető művet is kiadnak. Új fordításban jelenik meg, új előszóval a Különösség. A Kossuth Kiadó egy minikönyvet hoz a különlegességek kedvelőinek, ez főleg életrajzi anyagot tartalmaz, a szélesebb olvasótábor számára pedig Lukácsnak Marxról és Leninről szóló írásait foglalják kötetbe. A Helikon az ő antifasiszta és békeharcos cselekedeteit adja közre könyvalakban. A XX. kongresszus előestéjén írta a Félreértett realizmus című művét, amely most először jelenik meg. Nagy érdeklődésre tarthat számot az 1949—50-es években lezajlott Lukács-vita anyaga. Monográfia fogja ismertetni politikai tevékenységét, a fiatal Lukács szellemi formálódását. — Ha némi késéssel is, de most aztán teljes gőzzel beindul a Lukács-kutatás. — Úgy gondolom, ez katalizátora lesz a magyar filozófiai élet fejlődésének is, és ösztönözni fogja a fóembereket a filozófia keresésére, kíváncsiságot ébreszt, előtérbe kerülhet a kissé a közgazdasági és technikai gondolkodás árnyékába szorult bölcselmi világ. Fő célunk, hogy mozgásba hozzuk Lukács hajtóerejét, felhasználva a magyar filozófiai életet, hiszen tudatosság nélkül társadalmunk nem léphet előre. Fogalmi, művészeti kultúránk is gazdagodni fog belőle. De vessük tekintetünket határainkon túlra! A Lukács György hagyatékából sorozat az Akadémiai Kiadó keretében itthon is és kint is nagy érdeklődést fog kelteni. Szerény személyem is megjelentet egy német nyelvű könyvet Seine Leben in Zeit címmel (Élete az időben), amely az ő politikai küzdelmeinek állít emléket. A Szovjetunióban kiadják a Fiatal Hegelt és Az esztétikum sajátosságait, az NDK-ban a 20-as, 30- as évek regényvitáiról jelenik meg monográfia, emellett szintén a könyvesboltokba kerül odakint Az ész trónfosztása. Az NSZK-ban és Itáliában folytatódik az összkiadássorozat. Ezek főleg azok az országok, amelyek komoly Lukácsérdeklődést tanúsítanak, valószínűleg itt rendezik a legtöbb megemlékezést is. A kanadai Concordia Egyetemtől (Montreal) Moszkváig számtalan emlékülés és konferencia fémjelzi a centenáriumot. Újabban az angolszász területeken támadt reneszánsza ünnepeltünknek. Európában Párizsban a Goethe Intézetben, Hamburgban és Nyugat-Berlinben, Rómában és Ferrarában, Berlinben, Lengyelországban és Bulgáriában gyűlnek össze a filozófusok, hogy megvitassák, mit adhat a jövőnek a megélt gondolatok ereje. Az osztrákok a budapesti Osztrák In(Folytatás a 3. oldalon.) Nem zh-n, nem vizsgán a diákparlamenten A BTK1985. január 21. hétfő VIZSGAVIZSLATÓ Szlavkovszky Lászlóné — Nem sok időm volt, tegnap kezdtem tanulni a mai vizsgára. Október 20-án született a gyerekem, most háromhónapos. Kértem az órák látogatása alól felmentést. Az egyetem előtt főiskolára jártam Szegeden. Nem volt nehéz a vizsga. Elém tett a tanár egy verset és azt kellett elemezni. Minél magasabban van valaki, annál kevesebbet „szemétkedik”. A főiskolán volt olyan, hogy ha reggel nem állt ott a negyven fős csoport, már „cirkusz volt”. Aki mondjuk 8 helyett 1/2 9-re jött, megszidták. Aztán ott kellett várni du. 4-ig. Meg volt olyan, hogy még fel sem olvastam a szemináriumi dolgozatot, már beírta a négyest. Persze úgy osztályozott, hogy egy négyes, egy ötös. Pusztaszabolcson tanítok szakközépiskolában, gimnáziumban. Többen vagyunk ott tanárok, akiknek csak főiskolai végzettsége van. Másodállásban kollégiumi nevelőtanár is vagyok. Reggel hattól este tízig az iskolában töltöm az időt. De gyakran éjszaka" is. A tanulószobában csak éjszaka tudok tanulni. Irodalomból nagyon sok a kötelező olvasmány, ha az ember nem a Száz, híres regényből akar felkészülni, az alvásról le kell mondania. Meg aztán a férjem is tanár... Sima Katalin — Már évszázadok óta gyesen vagyok, nappal a gyerek mellett nem lehet tanulni. Csak éjszaka. Múltkor itt többen beszélgettünk, szó volt róla, hogyan kell a Háború és békét vizsgára olvasni. Az ember elolvas 20 oldalt, aztán kihagy negyvenet, aztán megint olvas 20-at. De hát hogy lehet így olvasni?! Megkérdezték tőlem, műveltséget akarsz-e vagy diplomát? A főiskolán majdnem ugyanazt tanultuk, mint a középiskolában. Ott lazábban vették a dolgokat. Szemináriumi dolgozat sem nagyon volt---Igaz, ha itt az egyetemen valakinek van beszélőkéje, hallják a hangját, már ötöst is kaphat. Például az első vizsgán régi magyar irodalomból föladták a „Spenpt” két kötetét. Én nem olvastam el a második kötetet, de szerencsém volt: az elsőből kérdeztek. Volt, akit elküldtek, és még aznap visszajött és ötöst kapott. Vagyneveléselméletből valaki halasztani akart — nemtudott semmit —, de a tanár rábeszélte, hogy feleljen, és négyest kapott. Én elolvastam a jegyzetet, kettest kaptam. A vizsgaidőpontokat is rendesen meg kéne beszélni, múltkor 15—20-an itt álltunk délben, a tanár meg négy órára jött. Este nyolc volt, mire végeztünk. Both Attila — Nincs követelményrend-* szer. Mindenki a saját követelményeit kéri számon. A főiskolán megmondták előre, hogy ebből és ebből a tételből kell felelni. Tudta az ember, hogy mire megy be. Legalább azt kéne tudnia az egyik tanárnak, hogy a másik mit csinál."Egy félévben három tanár jött be, mindegyik mást kért számon. Egyik se tudta, mit tanított a másik. Az első konzultáció után negyvenből harminchárman maradtunk. Ilyenkor még be lehetne hívni azokat, akiket helyhiány miatt nem vettek fel. Nehéz megszerezni a vizsgára a könyveket. Vidékieknek ez különösen nagy gond. Legalább pontos irodalomjegyzékeket kapnánk, ahol pl. egy novellánál megjelölnék, hogy melyik kötetben található. Egyeztetni kéne a vizsgák időpontját. Vidékieknek fontos lenne, hogy egy nap két vizsgát is letehessenek. Egyet délelőtt, egyet délután. Hiszen nem olcsó a vonat és sokaknak már az előző esti szállásért is kell fizetniük.... -Van aki már 8 éve tanár és annak is részt kell venni a tanítási gyakorlaton. Ez alatt saját iskolájukban helyettesíteni kell őket, ők pedig máshol „bohóckodnak”. , Bárdos László — Tartom magam a bölcsészkari osztályozási szokásokhoz, hogy közepesen alul jóformán nincs jegy. Sőt négyesen alul sem. Így a négyes magára veszi az összes rossz jegy karakterét az egyestőla négyesig, és aki négyest kap, az esetleg megsértődik. Aki csak ötösöket ad, annál egyszerűbb a helyzet. Tudomásul vesszük azt, hogy nincs értékelés. Ez talán még becsületesebb is, így nincsenek ál-értékek. Fontosnak tartanám az osztályzást, de nem így. Egyedül pedig nem kezdhetem el, mert a hallgató akinek az indexében csupa négyes és ötös van, joggal kifogásolná, hogy nálam, miért , elégséges az, amiért másutt négyest kap. Másrészt levelezősöknél és kiegészítősöknél engem zavar, hogy velem egykorúaknak vagy nálam idősebbeknek ugyanúgy rossz jegyeket adnak mint a „gyerekeknek”. Ma adtam egy közepest, pedig e afelelő voltaképpen Babitsról helytálló adatokat mondott, csak úgy éreztem, hogy semmi köze nincs a tárgyhoz. Nem szoktam patikamérlegen méricskélni, hogy egyforma fel(Folytatás a 3. oldalon.) Vizsga-pieta -■ Fotó: R. T. S.