Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1986 (28. évfolyam, 1-19. szám)

1986-01-27 / 1. szám

ELTE-bajnokság '86 NYÍLT siSAKKAL — Igazán impozáns! — mondta Száraz Sándor I. osztályú versenybíró, miután végignézte az ELTE 1. nyílt sakk­bajnokságán a nevezettek listáját. Valóban erős a mezőny, hisz a 36 induló között 12 mesterjelölt is van. A hétfordulós svájci rendszerű bajnokságot három egymást követő szomba­ton bonyolítják le a BEAC pályán, a tanácsteremben. Az első játéknapon, I. 11-én három, egy héttel később újabb két for­dulót rendeztek, míg az utolsó két fordulóra I. 25-én, lapunk zóna után kerül sor.­ — Közel húsz éve ez az el­ső nyílt bajnokságunk — tá­jékoztat Hunyadvári László, mesterjelölt, a BEAC sakk­­szakosztályának a vezetője. A versenyen bárki elindulhatott, ELTE hallgatók, volt diákok, BEAC-os sakkozók, egyetemi dolgozók, de természetesen nem az amatőrök a verseny esélyesei. A favorit a három legmagasabb értékszámú mes­terjelölt: Nikovits Tibor, (Bp. Honvéd 2235), Füsthy Zsolt (Statisztika 2270) és Poór Ist­ván (Bp. Honvéd 2250). Ők mindhárman egyetemisták, ám sajnos egyikük sem a BEAC- ban játszik. A rektori rende­let — amely az ELTE hallga­tókat arra kötelezi, hogy a BEAC-ban sportoljanak — el­lenére a Magyar Sakk Szövet­ség mindhármukat kikérte, így továbbra is egyesületüket erősítik. Ha őket nem is sike­rült megszereznie a klubnak, három másik sakkozót igen. Petrás Gábor mesterjelölt a Bp. Honvédből, Czuczai Jenő I. osztályú a Bp. Spartacus­­ból és Kincs Imre szintén I. osztályú a Bp. Medicorból ér­kezett. Közülük Czuczai a nyílt bajnokságon is részt­­vesz. Velük kiegészülve talán sikerül visszakerülni az OB II-be. A verseny fődíja 2000,0 Ft, s különdíjban részesül a leg­jobb hallgató, a legjobb nem minősített versenyző és a leg­jobb női résztvevő is. Pont­ban 8-kor elkezdődött a ver­seny, s az első fordulóban megszületett az első meglepe­tés is. Füsthy Zsolt döntetlen­re végzett Paál Lászlóval, a többi esélyes győzni tudott. A verseny kiegyensúlyozottságát az jelzi legjobban, hogy két forduló után mindössze három 100%-os maradt, Poór, Niko­­vits és Kun Sándor mesterje­lölt (BEAC 2220). A 3. for­dulóban született meg az első nap legnagyobb meglepetése Kun Sándor legyőzte a leg­nagyobb értékszámmal rendel­kező Nikovits Tibort,­ így az első napot Poór és Kun zárta maximálisan, 3 pontos telje­sítménnyel. Egy héttel később, I. 18-án újabb két fordulóval folytató­dott a bajnokság. Az első táb­lán az eddigi veretlenek, Poór és Kun találkoztak. A parti után Kun is „poórul járt”. — Ellenfelem elnézett egy tisztet, amit azonban sikerült visszanyernie. Végül minőség áldozattal sikerült feladásra kényszerítenem. A következő fordulóban nagyon erős ellen­fél vár rám, Füsthy Zsolt, re­mélem megőrzöm veretlensé­gemet — mondta Poór István, a TTK I. éves matematika-fi­zika szakos hallgatója, a Bp. Honvéd 10-12. táblás utánpót­lás válogatottja. Négy forduló után tehát csak ő maradt 100%-os, a jelenlevő id. Poór István legnagyobb örömére. A Poór—Kun csata után min­denki a 2. tábla köré gyűlt, ahol Füsthy Litvinyenkóval (BEAC) mérkőzött. Füsthy, aki ifjúsági bajnok is volt már, okos játékkal érvényesí­tette gyalogelőnyét, így az 5. forduló előtt 3,5 pontjával Poór mögött a 2. helyen állt. A forduló egyébként bővel­kedett az érdekességekben. Molnár József három perc alatt győzte le ellenfelét. A verseny egyetlen hölgytagja, Keresztúri Sára (Törekvés) a 4. legnagyobb értékszámú Molnár Emil ellen nyert, s a fordulóban mindössze két par­ti ért véget döntetlennel. — Ha meghúzza a c3-at el­vesztem — magyarázta szo­morúan Lengyel István (REAC.) Nos, Kovács Árpád nem jött rá a sorsdöntő lé­pésre, de Lengyelnek sem si­került jobb állását nyerésig fokoznia, megszületett az egyik remi. * Az aznapi utolsó fordulóban a nagy érdeklődéssel várt Füsthy—Poór rangadón kívül az élmezőnyben Kun Szoko­­lával (MÉM), Czuczai Vass­sal, Nikovits Keresztúrival ta­lálkozott. Füsthyék hamar megállapodtak a döntetlen­ben, az 1. játéknap „hőse”, Kun Sándor a mai napot 0 ponttal fejezte be. Poór után Szokolovtól is kikapott. Annál sikeresebben szerepelt Niko­vits, aki — miután legyőzte Keresztúri Sárát — a 4-5. fordulóban 2 pontot gyűjtött, így már 4 pontnál tart. Szin­tén eredményes napot zárt Lengyel István, aki két for­dulóban szerzett 1,5 pontjával felzárkózott a középmezőny­höz. A verseny eddigi igazi meg­lepetése azonban az amatőr(!) Tóth Zoltán, aki 5 fordulóban szerzett 3,5 pontjával az él­mezőnyben várhatja az utol­só két ellenfelét. Mint elme­sélte, öt éve végzett a TTK-n matematika szakon. Azóta a SZTAKI-ban dolgozik, s ama­tőr sakkozó. Hívták már egye­sületek, de ő nem szeretne klubszinten játszani, megma­rad amatőrnek. Amint az ELTE-bajnokság is jelzi, Tóth Z. korántsem „amatőr” szin­ten játszik, hisz mesterjelöltet és I. osztályú versenyzőket győzött le! Folytatás I. 25-én, szomba­ton. Az állás 5 forduló után: 4,5 pontos Poór J. (Bp. Honvéd) 4 pontos Nikovits (Bp. Honvéd), Füsthy (Sta­tisztika), Szokolov (MÉM); 3,5 pontos Litvinyenko, Czuczai, Vass (REAC), Tóth Z. (egy­ kívüli); 3 pontja további 7 játékosnak van. KOZÁK PÉTER --------------------------------------------­-------------------------------------­ Foci az asztalon Meglehetősen furcsa „sportág” legjobbjai gyűltek össze a január 11—12-i hétvégén a Városligetben. A Petőfi Csarnokban bonyolították le Budapest egyéni, nyílt asztali labdarúgó-baj­nokságát, két kategóriában. Az amatőrök között, vagyis a minő­sítéssel nem rendelkező versenyzők mezőnyében Erdős Gábor, a TTK I. éves matematika—fizika szakfis hallgatója győzött. — Celldömölkön, a gimná­ziumban négy évig gombfo­ciztam, jelenleg az Eötvös Kol­légium bajnokságában veszek részt, ahol csapatommal, a Real Madriddal a 2. helyen állok a 1010 Villám and Mennydörgés nevű „klub” mögött. A Budapest bajnok­ságról a Népsportban olvas­tam, s beneveztem. A verse­nyen 13-an indultunk, s a tel­jes körmérkőzés után 11 győ­zelemmel és egy döntetlennel az első helyen végeztem, aranyérmet és vázát nyertem. Holnap lesz az utolsó vizsgám és az első edzésem, ugyanis a bajnokság után az Állami Biztosító asztali labdarúgó klubja „leigazolt” ... A „profibajnokság” után, ahol csak igazolt versenyzők indulhattak, Horváth Imrével, a verseny egyik szervezőjével, a Hermes ÁFÉSZ asztali lab­darúgó klub vezetőjével, a napokban megnyílt első asz­tali labdarúgó szaküzlet(!) tu­lajdonosával beszélgettünk. Mindenek előtt a játék elne­vezését kellett tisztáznunk. Más ugyanis az asztali labda­rúgás és megint más a gomb­foci. Az asztali labdarúgás­nak, ellentétben a gombfoci­val, nemzetközileg elfogadott szabályai vannak. Szabványo­sították a pálya hosszát, a já­tékosok, a kapu és a labda méreteit. A „játékosok” esz­tergált és fröccsöntött mű­anyag karikák, a pálya festett farostlemez, a kapu általában függönykapu, a versenyzők pedig a legtöbbször nyomó­pálcával játszanak. — Magyarországon 6­ 703 igazolt játékos van. Évente 13-14 nagy versenyt rende­zünk, idén először kiírjuk a Soós-emlékversenyt — folytat­ta Horváth Imre. A versenyek egyéni és csapatviadalok, ahol az elért teljesítmény alapján a versenyzők I., II. és III. osz­tályú minősítéseket is szerez­hetnek. A legjelentősebb ver­senyünk az országos egyéni bajnokság. A csapatmérkőzé­seken három fős csapatok ját­szanak. Az asztali labdarúgás­ban is van NB I., NB II., sőt tervbe vettük 1987-től a terü­leti bajnokságok beindítását is. Budapesten négy nagy klub működik, a Testvériség, az Állami Biztosító, a Ferenc­városi Lakóhelyi SC és a mi klubunk, a Hermes ÁFÉSZ, amely a Petőfi Csarnokban minden hétfőn „üzemel”. Vi­déken Pécsett, Vácon, Komá­romban és Komlón vannak klubok, de szinte minden je­lentősebb városban, művelő­dési házban megtalálhatóak az asztali labdarúgó-sportkö­rök. Országos szövetségünk még nincs, a közeljövőben megalakuló Budapesti Asztali Labdarúgó Szövetség azonban elősegítheti a vidéki szövetsé­gek létrejöttét is. Hivatalos világ- és Európa-bajnokság nincsen, a legjelentősebb nem­zetközi mérkőzések az orszá­gok közötti válogatott találko­zók, s a kolozsvári és az újvi­déki nagy nemzetközi tornák. Végül Horváth Imre el­mondta még, hogy minden ér­deklődőt szeretettel várnak akár a Petőfi Csarnokban, akár az ország bármelyik asz­tali labdarúgó klubjában. K. P. K­ontra...?! Kürschner Dóra töprengése késztetett írásra a „BEAC kontra ELTE” cikke alapján. Egyetértek a szerzővel abban, hogy sokan vagyunk laikusok és szakemberek is, akik elég régóta töprengünk azon, valójában az egye­tem egyesülete-e a BEAC? Neve szerint minden bizonnyal. Tartalmában viszont csak részben. Az egyetem számára hízelgő a 25%-os hallgatói arány, amit Kirschner Dóra említ a BEAC összsportolói létszámából. A 75% nem egyetemi hall­gató értelmezése viszont nem pontos. Ebben ugyanis nemcsak a végzett és leendő egyetemisták értendők, ha­nem azok a sportolók is, akiknek az egyetemhez semmi közük sincs, nem is volt, és a jövőben sem lesz. Ilyenek például a ritmikus sportgimnasztika szakosztály kedves kislányai (8—15 év között), akik 15-16 évesen már „ki­öregednek” és elbúcsúztatják őket, befejezik sportpálya­­futásukat. Igaz, belőlük lehet még egyetemista, de a sportág természetéből adódóan e szakosztályban ko­ruknál fogva már nem sportolhatnak. Ugyancsak ide tartoznak az egyéb szakosztályokban sportoló idegenek, akik minden egyetemi kötődés nélkül kerültek a BEAC- ba. (Kézilabda, karate, rögbi). Az 1984. évben megrendezett 11. felsőoktatási testi nevelési konferencia ajánlásaira a művelődési miniszter útmutatót adott ki. Ez az egyetemi-főiskolai testneve­léssel, az egyetemi sportbizottságok funkciójával és a felsőoktatási intézmények sportegyesületeinek felada­tával, a működésével kapcsolatos teendőket tartalmazza. „Törekedni kell arra, hogy az egyetemi-főiskolai sport­egyesületek tagjai mindenekelőtt a felsőoktatási intéz­mény hallgatói, dolgozói és családtagjai legyenek.” A „törekedni” szó tehát azt jelenti, hogy a jövőben nem igazolnak le idegeneket és egy-két év alatt megvalósul­hat a hallgatókból, végzettekből és egyetemi dolgozók­ból álló tagság, amit az egyetem is magáénak érezne. A miniszteri útmutató szerint „az egyetemi-főiskolai sportegyesület vezetésének minden támogatást meg kell adni, hogy tanulmányaik és munkájuk mellett rendsze­res és magas szintű sporttevékenységet végző hall­gatók, a dolgozók a képességüknek és felkészültségüknek megfelelő szintű bajnokságokban szerepelhessenek." Ez csak akkor valósulhat meg, ha az egyetemi egyesületben zömmel egyetemi hallgatók és dolgozók sportolnak. Vitába szállok a szerzővel az ELTE-létesítmények használatáról. Valóban van-e lehetősége a hallgatónak egyénileg, nem versenyszerűen mozogni, sportolni? Az objektív feltételek és a hallgatói tömegsport kö­zött szoros a kapcsolat. Ha nincs terem, nincs tömeg­sport. Ha van, akkor tömegsport is fejlődik. Mivel pedig a szorgalmi idő nagyrészt a kedvezőtlen időjárási hó­napokra esik, tornaterem nélkül nehéz,­ mondhatni nem is lehet tömegsportot szervezni. Rendelkezünk egy el­fogadható nagyságú és magasságú teremmel a bölcsész­karon, de ezt a legjobb időszakban (15.30—19.30-ig) a BEAC sportgimnasztikai szakosztály kislányai veszik igénybe. A múltban kialakult túlzott BEAC-beállítottságon ez évben sikerült annyit változtatni, hogy kedden, a moz­galmi délutánon a hallgatóknak biztosítottunk sporto­lási lehetőséget. Szeretnénk ezt a jövőben más napok­ra is kiterjeszteni. Sajnos, ilyen tilalom után nehéz a hallgatókat visszacsalogatni, de még mindig találkozha­tunk tilalmi táblával! A Bogdánffy Ödön utcai sport­telep kondíciótermébe például 15—19 óra között egye­temi hallgató nem léphet be. Ne csodálkozzunk azon tehát, hogy hallgatóink nem mozognak. Gyökeres változtatást hozhat a hallgatók sportja terén a diákszövetség megalakulása. A végső megoldást kí­váncsian várjuk. Végezetül, ami a testnevelési órákat illeti, tanszéki felmérések támasztják alá, hogy a hallgatók nagy része szereti a testnevelést és szívesen vesz részt az órákon. Németh József KÉT NAPIRENDI PONTOT TÁRGYALT A KISZ ELTE- bizottsága december 9-én. Vendégként Fü­löp József rek­tor tartott szóbeli tájékozta­tót az egyetem fejlesztési ter­véről, majd válaszolt az ez­zel kapcsolatos kérdésekre. Ezt követően a Művelődési Minisztérium öt vitára bo­­csájtott anyagát elemezték a bizottság tagjai. A felsőokta­tás továbbfejlesztésének mó­dozatairól kialakított állás­pontjukat az Egyetemi Fóru­mon tárták nyilvánosság elé. A HAVANNAI EGYETE­MEN TARTOTT ELŐADÁST a magyar iskolai számítógép­­programról és a mikroszámí­tógépek oktatásban való al­kalmazásáról Hack Frigyes adjunktus (TTK Számítástech­nikai Tanszék), aki 10 hetes kubai tanulmányúton vett részt. , ★ " A VILÁGVISZONYLAT­BAN CSÚCSMŰSZERNEK számító 500 MHz-es NMR spektrométeren végzett méré­seket a Bombay-i Tata Inté­zetben Noszál Béla docens (Szervetlen és Analitikai Ké­miai Tanszék). Ezenkívül előadásokat tartott indiai egyetemeken és kutatóintéze­tekben a biomolekulák fi­nomszerkezetéről és kötődési tulajdonságairól. ★ SZAKKÖNYVKIÁLLÍTÁST RENDEZETT az MSZBT ma­tematikus tagcsoportja és a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza a Valószínűség-elmélet és Statisztikai Tanszéken. A kiállítást dr. Klinghammer István, a TTK dékánhelyette­­se nyitotta meg. ★ SIKERREL VÉDTE MEG DOKTORI DISSZERTÁCIÓ­JÁT Bálint Miklós docens, a TTK Tudományos Diákköri Tanácsának elnöke. A doktori értekezés címe: A miozin­­molekula szubstruktúrája, funkcionálisan kitüntetett ré­gióinak lokalizációja. ★ AZ 198­5. ÉVI MATEMA­TIKUS VILÁG KONGRESZ­SZUSON (Berkeley, USA) 45 perces nagy előadás megtar­tására kérte fel a szervező­­bizottság Beck József (Szá­mítógéptudományi Tanszék) és Lempert László (Analízis Tan­szék) kandidátusokat. Az utóbbi kongresszuson csak Hajnal András, Szeme­­rédi Endre (1971.), Révész Pál (1978.), Erdős Pál, Lovász László (1983.) részesültek ilyen megtiszteltetésben. tanszékvezető egyetemi taná­ra 1935. december 9. és II. között nemzetközi agrárjogi konferencián vett részt Lip­csében. Kr DR. HERÉNYI SÁNDOR, az Államigazgatási Jogi Tan­szék tanszékvezető egyetemi tanára 1995. november 18. és december 1. között a Szovjet­unióban tartózkodott tanul­mányúton. A tanulmányút ke­retében részt vett a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája Államigazgatási és Jogtudo­mányi Intézetének nemzetközi konferenciáján, ahol előadást tartott.★ DR. HARD KÁROLY, a Büntető Eljárásjogi Tanszék egyetemi adjunktusa 1985. szeptember 15. és december 13. között a Helsinki Bűnügyi ENSZ Intézetnél tevékenyke­dett, mint az ENSZ által ki­jelölt szakértő. A HEIDELBLUGI PART­NEREGYETEM PROFESSZO­RA dr. Oskar Reichmann, „Ersch­lk­nissung historischer Worttbedeutungen” címmel előadást tartott a Német Tan­szék vendégeként. ★ DR. WERNER BIECHELE, A JÉNAI FRIEDRICH SCHILLE E­GYETEM OKTA­TÓJA, itt-tartózkodása alatt a Német Tanszék azon kollégái­val tárgyalt, akik részt vesz­nek a készülő közös (Jéna— Budapest) beszédgyakorlati tananyag összeállításában, amely a német szakos egyete­mi hallgatók gyakorlati nyelv­­oktatásának alapját képezi az elsőtől a harmadik évfolya­mig. ★ -M­ ÁJTK „A SVÁJCI NÉMET NYELV EGY KÜLFÖLDI SZEMSZÖ­GÉBŐL” címmel tartott elő­adást Svájcban dr. Juhász Já­nos egyetemi docens, a báze­li egyetem Német Tanszéké­nek 100 éves fennállásának ünnepségein, valamint az ez­zel kapcsolatos konferencián. A zürichi egyetem Német Tanszékén pedig „Mennyire univerzális a valencia fogal­ma” címmel tartott sikeres előadást. ★­­ AZ EURÓPAI AMERIKA­NISTÁK SZÖVETSÉGE (EAAS) MEGBÍZÁSÁBÓL az ELTE és a KLTE Angol Tan­székei, valamint a Magyar Tudományos Akadémia I. osz­tálya NEMZETKÖZI KON­FERENCIÁT RENDEZ 1986. március 24. és 27. között. Té­mája: A fiatal köztársaság: Egy új nemzet és kultúra szü­letése. Ez lesz az első olyan ülésszak a szövetség történe­tében, amelyre szocialista or­szágban kerül sor. ★ ÖT HALLGATÓ ÉS EGY KÍSÉRŐ TANÁR VESZ RÉSZT az Angol Tanszékről négy hónapos tanulmányúton az iowai Graceland College meghívására. Az utazás költ­ségeit a Soros Alapítvány fe­dezi. DR. POKOL BÉLA, a poli­tológiai csoport (AJK) egye­temi adjunktusa a Friedrich­ Ebert Alapítvány ösztöndíja­saként 6 hónapos tanulmány­úton tartózkodott a Német Szövetségi Köztársaságban, 1985. július elsejétől decem­ber végéig. Kutatómunkája központjában a szociológiai rendszerelméletek hasznosít­hatósága állt.★ DR. DÓMÉ GYÖRGYNÉ, a Mezőgazdasági Jogi Tanszék ★ TTK BTK DÖMÖTÖR TEKLA PRO­­FESSZORNŐ a néprajztudo­mányok kiemelkedő hírű tu­dósa részére odaítélték a Her­der díjat, amit májusban fog­nak átadni Bécsben. ★ A KRAKKÓI JAGELLÓ EGYETEM Lengyel Irodalom­történeti Intézete egy évre VENDÉGTANÁRNAK HÍVTA MEG KIRÁLY GYULÁNÉT, a Lengyel Filológiai Tanszék do­censét. EGYETEMI LAPOK AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA Felelős szerkesztő: NYAKAS SZILÁRD Terjeszti az ELTE KISZ és stb Megjelenik minden második hétfőn Szerkesztőség: Bp. V., Egyetem tér 1—3.­­ Telefon : 171 668 Kiadja a Hírlapkiadó vaumat. Bp Vil­., Blana Lujza tér 1-3. Felelős kiadrt: TILL IMRE vd/Sztea/cate 86—347. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0230—7630

Next