Egyetértés és Magyar Ujság, 1875. április (1. évfolyam, 2-27. szám)
1875-04-20 / 18. szám
IX. évfolyam. Előfizetési dij: Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva Egy évre .... 20. — félévre . . . . 10. — Negyedévre. . . 5. — Egy hóra . . . 1.S0 Egy szám S krajczár. Hirdetési dij: 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr. többször 10 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 30 kr. Nyilttér: Öt hasábos sor 30 krajczár. Előfizetési feltételek az „EGYETÉRTÉS is MAGYAR ÚJSÁG“-ra. April—juni évnegyedre . . . April—szeptember félévre . . April—deczember 3 negyedre . April—május két hóra . . . Egy hóra.................................... frt. 80 kr. Az előfizetési pénzek s utalványok az „Egyetértés és Magyar Újság“ kiadóhivatalának Wodianer nyomda, megyeháztér 9. szám alatt küldendők. _ „ Egyszersmind azon t. előfizetők kik a negyed évre 4 frtot küldöttek be, tisztelettel kéretnek fel méltóztassanak az 1 forint pótlékot posta utján beküldeni. Kelt Budapest, márczius 30. 5 frt. — kr. 10 frt. — kr. 15 frt. — kr. 3 frt. 60 kr. Francziaország vámpolitikája. Azon vám s kereskedelmi szerződés, melyet az osztrák urak Francziaországgal 1867-ben kötöttek, idestova lejár s ideje volna már, hogy a magyar törvényhozás tájékozást szerezzen magának : hányadán áll Francziaországgal egyrészt az osztrák nézet, másrészt a magyar érdek és átalában: mit várhatunk vagy kívánhatunk Francziaországtól a szerződés lejártakor, mely a jövő évben következik be. A franczia földmivelési és kereskedelmi miniszter az illető kamarákhoz közelebb intézett köriratában körvonalazta Francziaország vám- s kereskedelmi politikáját, mellyel a kamarák bizonyos, hogy szembeszállani nem fognak, hanem igyekeznek annak keretén belül tenni javaslatokat a nemzetközi kereskedelmi szerződések megújítása és módosítása iránt. A franczia kormány, úgy mutatja a minisztériumi körirat, még aziránt sincs tisztá ban: kössön-e nemzetközi vám skereskedelmi szerződéseket, vagy inkább átalános vámszabályzatot dolgoztasson ki és emeljen törvényivé. E tárgyban ugyanis ezt mondja a körirat: „A vámviszonyok rendezéséhez két ut vezet: egyik az aialanoslyet a törvényhozás állapit meg, másik a váms kereskedelmi nemzetközi szerződés, mely néhány évre köttetik; eme nemzetközi szerződés számos évekre biztosítja a vámok változatlanságát, de megfosztja az államot önrendelkezési jogától; az átalános vámszabályzat viszont megnehezíti a befektetési vállalkozást, mert elijeszti az iparosokat a vámtörvényhozás mozgékonysága által, melyben a törvényhozásnak mindig szabad keze van.“ A kormány tehát felszólítja a kamarákat, adnának okadatolt véleményt aziránt, melyik rendszert tartanák Francziaországra nézve jobbnak. Mellékesen mondva: ámbár Magyarorosázáj* nemzetközi forgalmi viszonyai eddigelé mindenáron ellepleztelek ugyannyira, hogyand a kérdésre, melyik rendszer volna jobb Magyarországra nézve, okadatolva megfelelnünk nem lehet; de tekintve az eddigi nemzetközi alkudozások sikeretlenségét, tekintve azon körülményt, hogy Magyarország és Ausztria érdekei sok részben ellentétben állván egymással e két állam részére egyöntetű szerződvényeket czélszerűen kötni nem lehet s tekintve kivált azt, hogy a magyar törvényhozás véleményét, akaratát, az osztrák kamarák s kormányférfiak könnyen háttérbe szorítják és mellőzik mint mellőzték eddig. Magyarországra nézve kétségkívül csakis üdvös lehetne, ha a vámtörvényhozási rendszert fogadván el, önállólag határozná meg a nemzetközi vámviszonyokat. A franczia kormány azonban úgy látszik, hogy a törvényhozás eme jogát csak akkor akarja igénybe venni, ha netalán a megkérdezett ipar és földmivelési kamarák, eltérve a most divatozó védvámrendszertől, oly javaslatokat tennének, melyek ennek szellemével nemnek egybe. Meglehetős érthetően hangsúlyozza ugyanis az ipari földmivelési miniszter úr, miszerint: nem arról van szó, hogy az 1860 óta megállapított elveket, melyek a nemzet iparára és kereskedelmére üdvösek voltak — megbolygassák. Bárminő vélemények merültek fel ezen elvek életbeléptetése ellen, mondja a körlevél , kétségtelen, hogy általa az összes ipartermelés rendkívüli mérvben fejlődött. A franczia kormány továbbá kiemeli azon kívánságát, hogy a vámnál az értéket kívánná alapul venni s e végett szükséges bizonyos reform, de úgy, hogy az államkincstár megrövidítve ne legyen ; sőt mondja, csakis akkor remélheti azon adónemek mérséklését, melyek az ipari emelést most megnehezítik, ha a vámbevételek emelkedni fognak. Ebből megértheti Ausztria és Magyarország, illetőleg az osztrák külügyőrség, hogy hiában kísért meg mindenféle csűrést-csavarást, alkudozást, mert a francziák ismerik és nem fogják senki barátságáért feladni érdekeiket. Nem is helyes eljárás az, hogy a diplomaták alkudozásának sikeréről feltételeztessék a nemzetközi érdekeknek érvényre emelése vagy elbuktatása. A diplomaták nem ismerik az ország érdekeit, viszonyait s alárendelik az ipar és kereskedelmi érdekeket a nagyhatalmi politikának, melynek mozgalmaiban és sakkvonásaiban tudjuk, hogy minő érdekek s minő mesteri utakon élnek czért. Ne engedje kivenni kezéből a törvényhozás az önálló szabad intézkedés jogát; ne bízza a diplomatákra, bármily ügyeseknek tartja is azokat s illetőleg ne adja ki kezeiből az átalános vámdíjszabályzat megállapításának jogát. Határozzon eme nemzetközi dolgokban az ország képviselete és ne az egyes kamaratagok, kereskedők stb. nézete, érdeke, vagy épen szeszélye. Az ország képviseletének leginkább tudnia kell, mire van valóban szüksége s miben bír feleslegekkel a nemzet állapítsa meg a forgalomra vetett nehezékeket, vámdíjakat az ország közszüksége szerint. Kivált Magyarországra nézve azért is szükséges a törvényhozás közvetlen intézkedése, mert ez minden pillanatban kijavíthatja a hibás lépéseket, holott a vám - kereskedelmi szerződések legalább 10 évre köttetvén, emez évek során keresztül kiszámíthatlan károkat tehetnek az ország közgazdaságában. Szükséges nálunk, hogy a törvényhozás meg ne kösse kezeit, hanem intézkedjék esetről esetre, míg Francziaországban talán egy évtizedre fog megállapíttatni a vámszabályzat, mert Magyarország még nagyon is tájékozatlan saját nemzetközi viszonyai és érdekei iránt, míg viszont a franczia nemzet biztos adatokra építhet. Nálunk, nem hogy elölne, sőt inkább éleszteni fogja a vállalkozási kedvet az, ha az iparosok és kereskedők bízhatnak a kormányban és törvényhozásban, miszerint azonnal kész leend a véletlen akadályokat elhárítni, vagy a szükséges intézkedéseket a nemzetközi forgalom ügyében megtenni, mihelyt mutatkozik a baj, a téves lépések kiigazításának szükségessége. Francziaország kormánya, mint az említett körlevélből látszik, szabad véleménynyilvánítást enged ugyan az érdekelt szakférfiaknak, de bizonyára nem teendi azt, hogy egy Uvt ŰUIJCIUqJÍU WÜ ftOUlCUl K/IJ VU^UUlllCul V/llvu tegyen a bevitelnél az egész ország rovására, mint minőt például az osztrák selyemgyárosok Olaszországtól kívánnak, azon megjegyzéssel, hogy a déli gyümölcsök behozatalát megkönnyebbíteni szándékoznak. Nem is közgyakorlati életbevaló a különféle kedvezmények és engedmények osztogatása, a különféle megszorítások egyik s másik nemzet, vagy állam irányában, mint mikép a diplomaták tenni szokták a „barátság“ és „feszült viszony“ szempontjaiból. Itt fődolog a közgazdasági érdek s ennek kielégítésében nem rósz példával megy elő a franczia kormány. _________—_.— A függetlenségi párt ma kedden d. u. 4 órakor értekezletet tart saját helyiségében (muzeum utcza 8.)________ A zárszámadási bizottság utolsó ülésében a belügyminiszter képviselője felvilágosításokat adott Molnár Györgynek a csendőr laktanyák ügyében,mi hosszú vitára adott alkalmat. Ezt megelőzőleg Csávolszky Lajos referált a magyar sweiczi gép- és belga kocsigyár ügyében. E kérdéssel behatóan s három ülésen át foglalkozott a bizottság, miután e gyárakat a kormány a törvényhozás előleges felhatalmazása nélkül vette meg. A kormány és államszámszék több rendbeli adatának átvizsgálása után a bizottság abban állapodott meg, hogy jelentésében kiemelendő, miszerint nem helyesli a kormány eljárását, de tekintve a gyárak szükségességét s a felmutatott eredményeket, az utólagos jóváhagyás megadását fogja ajánlani a háznak. _________ A „Közérdek“ írja: Az országgyűlést bezáró trónbeszéd szövegének megállapításán most dolgozik a miniszteri tanács. Wenckheim Béla b. miniszterelnök jövő hó 9-én indul Fiuméba a király fogadására s a trónbeszédet ott fogja előterjeszteni jóváhagyás végett. — Az országgyűlés feloszlatását május 13-kára tervezi a kormány. A bezáró trónbeszédet a király nevében a miniszterelnök olvasandja föl a két ház vegyes ülésében. — Az új választások körülbelül julius 1—-15-ke közt mennek végbe. S a jövő országgyűlés, mint már régebben is jeleztük, augusztus végére hivatnék össze, hogy megalakulása után a delegatiókat megválassza s azután a delegatiók működési idejére felfüggessze üléseit. A kúria mindkét osztályából a választási reklamátiók elintézésére alakított bizottság, mint a „N. H.“ hallja, már jó részét elintézte az eddig fölérkezett reklamációknak. Aránylag nem nagy a reklamálók száma, s e körülmény is közre fog működni abban, hogy a választások még az aratás előtt megejthetők legyenek. A fővárosi központi választmány befejezte a választók összeírását, a lajstrom f. hó 21-ig a régi városház gazdasági termében közszemlére lesz kitéve, hogy kinek-kinek alkalom nyujtassák a felszólalásra. Ezen határidő után a választmány megkezdi a felszólalások tárgyalását. Mint a „P. Napló“ értesül, az északkeleti vasút építőinek követelései tárgyában,illetőleg a társaság és az építők között kötendő kiegyezési szerződésre vonatkozólag törvény volna ho 18. számí tandó. Amint azonban értesülünk, nem fog a kormány ezúttal erre vonatkozó törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszteni, hanem az országgyűléstől általános felhatalmazást kér nem csak ezen ügyre, hanem mindazon vasúti függőkérdésekre vonatkozólag, melyek hasonló követelések miatt támadtak. A tegnap késő éjjel tartott miniszteri tanács elhatározta, miszerint a magyar hivatalnokok hitelegyletének kész államsegélyt nyújtani, ha a betevők a moratóriumba beleegyeznek. Az uj főispánok, Heves megye főispánjává, mint említők Beöthy L., a ráczkevei kerület képviselője van felterjesztve fejedelmi kinevezésre. Hasonló állomására vannak ajánlva mint az „ Ellenőr“ hirszerint közli, — Perczel István, Domahidy Ferencz, Miskolczy Lajos, Zeyk Károly, Pogány Károly, (ki Alsó-Fehérből más megyébe helyezendő,) ifj. gr. Bethlen Gábor, Takáts Lajos, báró Bánffy G. és még ketten, kik iránt bizonytalanabb a hit. (Ezek egyike valószínűleg Donáth törvényszéki elnök.) Az egyházi tekintetben zágrábi érseki megyéhez tartozó Muraköz — mint a „M. H.“ hallja — a kormány köreiben történt elhatározás szerint legközelebb a szombathelyi vagy a veszprémi püspökséghez fog csatoltatni. Nógrádi fúzió, Fülek, ápril 18. Nógrád megye bizottmánya e hó 15-ikén tartotta B.-Gyarmaton évnegyedes közgyűlését. 14-én jobb és baloldal a „szabadelvüpárt“ czime alatt egyesült. Este gróf Forgách Antal, gr. Gyürky főispán és Szontagh Pál tiszteletére fáklyás menet rendeztetett. A fáklyás menetnél két szabadelvű troubaduer szónokolt: Bodnár István, és Dessewffy Gyula. Tapintatlan választás! Azt még valahogy értem, hogy Bodnár Istvánt szónokul használták, mert ő e pályára képezte magát, és bizony sok tükre eltörött addig mig, szokásból természetté vált plastikai mozdulatait okkal móddal a törvényes felsőség gyakori örömére Demosthenesként megszerezte. Lehet ő szónok, ki Machbet boszorkányainak mitsem enged s csak úgy belát az idők vetésibe mint azok. Megjósol közös ügyet, szabadelvüpártot, járványt, hernyót s mindenféle balesetet évekkel előre. De hát Dessewffy Gyula, aki nem képezte magát szónoknak s nem lát be semmiha A hibás választást meg is mutatta a következés: úgy üdvözölték Forgáchot, hogy ő nekik jó képviselőjük, Szontagh Pált pedig, hogy legyen képviselőjükké. Persze, hogy a két nagyság egymásra nézett és Szontagh Pál legott collegája elvtársas testi lelki barátja gróf Forgách érdekében is kijelentette, hogy több ily fáklyás szónoklatot nem instál. Forgách szemei pedig azt fejezték ki, hogy ha szónok még egyszer ilyet mond, azen éjszakra és szónokot Szibéria zord szelének gondviselésére bizandja. Ma a pártok egyesülésének köszönheti, hogy mérsékelt levegőt szívhat, s a levél postára nem tétetik. Másnap bizottmányi gyűlés volt. A bizottmány Pulszki Ferencz indítványára, a kormánynak bizalmat szavazott. Ebbe se volt köszönet! Hallatlan, de igaz, Pulszki még Dessewffy Gyulánál is ügyetlenebb volt. Beszédét így kezdte: „Prózai időket élünk. Annyit csalódtunk mindnyájan, hogy nem csoda, ha lelkesedni nem tudunk semmiért sem.“ Tessék ! Hát bizalom nyilvánítás ez? Bizalom lelkesedés nélkül! megköszönik ezt a miniszterek! A fiatalság jóval óvatosabb. Nem fog a magas politikába. Elég gondot ad ön személye, s jelszava ez: hivatal kell. — Hol voltál Géza? — Tisztelegni az alispánnál, katasteri hivatalnok akarok lenni. — Hova sietsz Kálmán ? — Tisztelegni a főispánhoz, folyamodást fogok beadni, kataszteri hivatalért, s pártfogását kérem. — Nem láttad Beniczky Gyulát ? be akarom mutattatni magamat a főispánnak, becslő-biztosi állásért folyamodtam. Ily párbeszédek ezer variációban örül az ember, hogy szabadulhat Gyarmatról, s nem látja azt a folyton tartó zsibvásárt, vagy boldogult Bartakovics érsekként „kenyérmezei csatát.“ Mint mondják, a szabadelvű urak, már a képviselő választási kerületek felett megosztoztak. Mi azt tartanók diskrét eljárásnak, hogy a képviselőt a kerület hívja fel s jelölje ki. De hát a szabadelvű urak másként gondolkoznak. Ráülnek a kerület nyakára s hódalatot követelnek. Hanem majd meglátjuk ! Mindenesetre ügyelni fogunk, hogy ezen született képviselők s a „familia“ — magukat nem fogják-e a törvény fölibe helyezni, s nem fognak-e a választások alatt a capatitationak, ez előtt gyakorlatban volt kézzel fogható nemeihez nyúlni. Pap Gyula: A közmunka és közlekedési m. kir. miniszter a magyar nyelv érdekében eme körrendeletét intézte az összes vasuttársulatok és a szab. cs. kir. gőzhajózási társulathoz. A hivatalos nyelv életbeléptetése iránt kibocsátott kormányrendeletek végrehajtásának ellenőrzésével megbízott szakközegemtől nyert azon értesülés kapcsában, miszerint az 1873. évi dec. hó 31-én 23,535. sz. a. kelt itteni rendelet első pontjában foglalt kedvezményt a m. kir. államvasutak, a magyar észak-keleti, nyugoti, báttaszékdombovár-zákányi és eperjes-beluchowi vasutak kivételével az összes többi hazai közlekedési vállalatok igénybe vették, — mindezen vállalatokat még idejében és hatályosan ezennel figyelmeztetni kívánom, hogy a hivatalos nyelvnek ügykezelésük minden ágazatában kivétel nélkül leendő életbeléptetését, amennyiben ez máris befejezett tény nem volna, az államhatalom feltétlen és elhalaszthatlan követelményének tekintsék, s hogy ennélfogva az e tekintetben fenálló határozmányokhoz önként érthetőleg teljes határozottsággal ragaszkodván, a fentebb idézett rendelet ugyancsak első pontja alapján netán még igénybe veendő további félévi halasztásnak most már nem többé a folyamodó társulatok összes belső ügykezelésére nézve, hanem csakis oly egyes szolgálati ágak és saját hivatalokkal való érintkezés tekintetében fognék helyt adhatni, melyekre nézve ezt a forgalom biztonságának érdeke feltétlenül és bebizonyíthatólag követeli. De ez irányban is azon megelégedéssel tapasztalt körülmény, miszerint a vonalszemélyzet, mint ezt az ország alkotmányára és törvényeire tett esküjüktől másként várni sem lehetett, aránylag csekély kivétellel a helyzet követelményeit teljesen felismerte, — hinni jogosít, hogy a még hátralevő közlekedési vállalatok nagyobb része nem lesz oda utalva, mikép ily további halasztáshoz folyamodjék, s méltán visszatetszést keltene azon körülmény, ha e joggal várt eredmény a példaadásra utalt egyes központi közegek hátramaradásán szenvedne hajótörést. Mindamellett, s anélkül, hogy a vasúti üzletrendtartás 85-ik §-ára való emlékeztetésnek feltétlen szükségét látnám, felhasználni kívánom ezen alkalmat is azon, már az 1873. évi május hó 20-ról kelt itteni köriratban foglalt kijelentés megújítására, hogy az üzlet kezelésének minden fenakadás nélkül leendő sikeres folytatása, főleg pedig azon buzgó és érdemes közegek megnyugtása érdekében, kik fáradságosan szerzett szakismereteiket egész odaadással a hazai közlekedés ügyének kívánják szentelni, a kormány állandóan súlyt fektet arra, hogy az eredetileg nem magyar ajkú személyzet a hivatalos nyelv elsajátítása által a hazai forgalmi szolgálatnak állandó, hasznos és hazafias tényezője maradjon. Különösen pedig (s erről az összes alkalmazottakat értesittetni kívánom) a hazafias szellem az, melyre a kormányzati segédeszközök egyik legkiválóbb tényezőjét kezelő vasúti személyzetnél, minden ezzel ellenkező, vagy bár csak a közjó iránti közönyösséget terjesztő, eddigelé nem ritkán panaszolt s épen ezért a kormány által éber figyelemmel kisérendő irányzatok teljes és gyökeres kirekesztésével, a kormány feltétlenül számot tart. Hogy pedig a megfelelő magyar műszavak állítólagos hiánya miatt gyakran hangoztatott, bár a gyakorlatban nagyrészt alaptalannak bizonyult panasz többé ne ismételtessék, intézkedtem, miszerint a magyar tudományos akadémia által átvizsgált műszótár még e hó folyamában nyilvánosságra bocsátassék. — Legkésőbb tehát 1876. évi január hó elsejével azon egyes kivételeknek is meg kelljén szűnni, melyek eddigelé a többször idézett rendeletek értelmében átmenetesen engedélyezhetők voltak, nem marad egyéb hátra, mint a t. társulatot a még rendelkezésre álló időnek kiválóan oly czélból leendő sikeres felhasználására komolyan felhívnom, hogy a torz szemelyzet erélytelensege által semmi körülmények közt koczkáztatva ne legyen. Budapesten, 1875. évi april hó 16. Péchy, s. k. Azon belga pénzemberek, kik a zimonyi dunajobbparti vasútra tettek ajánlatot, de kiknek ajánlata még további tárgyalás alapjául sem fogadtatott el, most — mint a „Közérdek“ hallja -r vas- és kőszénbányákra nézve akarnak ajánlatokat tenni. Kiküldött szakemberek által tanulmányozzák a diósgyőri, vajda -hunyadi és zsilvölgyi kőszén- és vaskőtelepeket. Pozitív ajánlatokat azoban még ez ideig nem tettek. A szőlőváltsági kötvények további kiutalása a pénzügyminisztérium által egy időre beszüntettetett. Oka, a „K.“ szerint az, hogy a valósítási munkálatok közül több rendbeli visszaélésnek jutottak nyomára. Az ideiglenes köztárházak létesítésének ügyével, írja a „P.N.“ a kormány köreiben is foglalkoznak, úgy halljuk, hogy a kormány kész a kereskedelmi kar kívánságait az illető vasúttársulatoknál támogatni s gondoskodni arról, hogy a magyar államvasutaknál is az export idejére nagyobb kiterjedésű ideiglenes gabnatárházak rendelkezésre álljanak. Mellesleg megjegyezzük, hogy egy bécsi lapnak azon távirati közleménye, mintha a hitelbank támogatásával egyesek létesítenék e tárházakat és mintha ezek a nevezett intézettel együtt szándékoznának a warrantokat kibocsátani, téves értesülésen alapul. A garamvölgyi erdőüzletre kitűzött verseny határnapja, mint a „P. N.“ hallja, valószínűleg meg fog hosszabbittatni april 27-ig. « A franczia alkonsul eme dementit intézte a „P. Lloydshoz a „P. Naplódnak általunk is közlött hírével szemben : A „P. Naplódnak a franczia konsulátusról szóló közleménye az utolsó betűig valótlan. A franczia konsulátus vezetője sem utasításokat nem vett, sem külön informatiók nem kérettek tőle, mint azt a „P. N.“ állítja, mely még azon állításra is vetemedik, hogy a franczia főkonsul nem fog többé állomására visszatérni, midőn pedig visszajövetelét naponkint várjuk. Kedd, 1875. április 20. Szerkesztői iroda: Budapesten IV. maíjyeháztér 6. sz. hova a lap szellemi részét illető nandun közlemény küldendő. — A küldemények csak bél-mentésért fogadtatnak el, Kéziratok csak rendkívüli esetben küldetnek Kiadó-Hivatal, Budapest, IV., Megyeháztér 9. sz. Wodiáner F. nyomdájában. A vág balparti vízszabályozási társulat f. hó 5-én Tarnóczon tartott közgyűlésében kimondotta, miszerint ártéri öbölzetét ■ a közmunka és közlekedési minisztérium rendeletének megfelelően —ki fogja egészíteni azon komárommegyei árterületekből, melyek Nyitramegye határától kezdve a vágszabályozási főmérnök által tervezett Nyitrazsitva csatornáig terjednek s mely területek birtokosai, az önkéntes belépésre felszólittatnak. Azon esetben, ha ezen kisebbséget képező komárommegyei ártéri birtokosság a társulatba önként lépni hajlandó nem volna mit saját érdekükben rólok feltételezni se lehet — ez esetben a társulat, az illető kisebbséget, az 1871. 39. t. ez. erejénél fogva tagjai sorába veendi föl s működését ez alapon kezdendi meg. Erre nézve a társulati igazgató mint örvendetes tényt tudatta a közgyűléssel, miszerint a társulat elnöke, gr.Károlyi Alajos berlini nagykövet megígérte, hogy a társulat részére évek hosszú során törlesztendő előnyös pénzkölcsönt fog külföldi tőkepénzeseknél kieszközölni. A bárándi kerület pártmozgalma. A bárándi kerületből kaptuk közlés végett a következő jegyzőkönyvet: Jegyzőkönyve a bárándi választó kerület 48-as pártjának, Kábán 1875. ápril 11-dikén tartott értekezletének. Jelen, voltak, illetőleg képviseltették magukat a kábai, derecskei, bárándi, n-bajomi, n-rábéi s dancsházai 48 ns elvű elvtársak. Elnökké közfelkiáltással: Pap András bárándi, jegyzővé: Mészáros Lajos n-rábéi lakosok megválasztatván, — Elnök a benne öszpontosult bizalmat megköszönve, s a párt tekintélyes számmal megjelent tagjait szívélyesen üdvözölve az értekezletet megnyitóknak nyilvánitja. A párt múlt hó 29-én ugyancsak Kábán tartott értekezletének jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetett. Csanádi Sándor országgyűlési képviselő úr Budapestről, egy szívélyes meleg hangon irt levelet küldött az értekezlethez, melyben tudatja, hogy bármennyire óhajtaná is, ez idő szerint, értekezletünkön, betegsége miatt meg nem jelenhet, mely levél felolvastatván, az igen tisztelt képviselő úrnak, köztünk meg nem jelenhetése felett jegyzőkönyvileg határozta az értekezlet, mely sajnálkozását kifejezni. Hasonlóan jegyzőkönyvileg kívánja az értekezlet sajnálkozását kifejezni a felett, hogy a Hegyesi Márton urnak, ez értekezleten megjelenéséhez kötött reménye is meghiúsult. Elnök felhívja az értekezlet figyelmét az értekezlet tulajdonképeni tárgyára, e párt részéről, a következő országgyűlésre követjelölt ajánlásra ; egyszersmind melegen ajánlja követjelöltül kitüzetni, Hegyesi Márton urat, mely indítvány általános helyesléssel találkozván, az értekezlet Hegyesi Márton urat a következő országgyűlésre, a bárándi választókerület 48-as s függetlenségi párti képviselőjelöltjéül, — nagy lelkesedéssel egyhangúlag kikiáltotta. Az értekezlet fentebb említett egyhangú határozatát, Hegyesi Márton képviselőjelölt urral tudatni, s vele az értekezlet jegyzőkönyvét személyesen közölni felkiáltással megválasztattak: Nemes Balázs a bajomi és Bartha Mihály kádai elvtársik. — Ez értekezlet jegyzőkönyvét, tisztelete s ragaszkodása jeléül, szintén közöltetni határozta, a párt Csanádi Sándor országgyűlési képviselő urral is, megbizatván vele az értekezlet jegyzője. Több tárgya az értekezletnek nem lévén. Elnök a párt tagjait összetartásra buzdítva, — az értekezletet feloszlatja. Kelt mint fent. Pap Andás, az értekezlet elnöke, Mészáros Lajos az értekezlet jegyzője. Szatmár megye áprilisi közgyűléséről a lapok nem egészen hű tudósítást hoztak ,a utan közöljük a következőket: A gyűlés az alista tévé meg az indítványt, hogy a közgyűlés bizalmi nyilatkozatot küldjön a kormánynak. Utánna Solymossy Bálint szólott. Nem köt nagy reményt a jelenlegi kormányhoz s a jövőtől várja az okot a bizalomra. • A jelenlegi pártalakulást nem tartja elégnek a haza czéljainak elérésére, s ezért bár teendő indítványának elfogadtatását nem reméli, elvei mellett ezúttal is szólani kíván. Nem vonja kétségbe az uj párt jóakaratát, de ami mellett nyolcz év óta küzd, a mellett most is változatlanul áll. Bizalmat a kormánynak csak tények után szavazna, s már annyi sokat ígérő kormányban csalatkozva, a váró állást tartja szükségesnek. Tisztel azonban minden magyar törvényes kormányt s a haza javára teendő intézkedéseiben, mint ellenzék is támogatni fogja azt, most azonban indítványozza: „A kormány leiratának tiszteletteljes tudomásul vétele mellett a kormányhoz intézendő feliratában jelentse ki a bizottmány, hogy valamint az előzetes, úgy a jelen kormánynak is, minden törvényes rendeleteit teljesíteni kötelességének tartja ; fejezze ki a bizottmány egyszersmind azt is, miszerint a kormányt minden törekvéseiben, melyek a nemzet szellemi és anyagi jólétének előmozdítását czélozzák, őszintén és határozottan támogatja, a beadott bizalmi indítvány, mint idő előtti felett pedig egyszerűen napirendre tér.“ Szólottak után a Domahidy indítványa támogatására Kende Kanut, Kulin Imre, Kovács stb. Vályi János Soly ni ősi indítványát pártolja. Vályi a hazai állapotokban a mutatkozó erkölcsi hanyatlást nagy veszélynek tartja felsorolva törvényeink s a közjogi kiegyezés hibáit, azon aggályának ad kifejezést, hogyha mindezeken segítve nem leend, a haza sorsa javulni nem fog. Ő bízik a pártok egyesülési szándékának őszinteségében, de tudva hogy a kiegyezési alap iránt létező ellentétes nézetek az egyesült párt kebelében is élni fognak, ezen kétely mellett jelenleg alig tehetni helyesebbet, mint várakozó állást foglalni a jövő fejleményei iránt. Szólottak még Domahidy Ferencz és Solymossy mint indítványtevők, s ezzel Domahidy indítványa jön többséggel elfogadva. • Unwu jLsCfc 11 1 U. y Csongrád, april 16. Hogy a nemzet lássa, miszerint a kormány csakugyan meg akar gazdálkodni valamit, azon ferde intézkedéshez nyúl ez utóbbi, hogy nem a rendszert változtatja, mely Bach-féle szagánál fogva egyike a legkellemetlenebbnek, hanem egyes községeknek végtelen megrontására a rendszeren nem változtatva egyes adóhivatalokat szüntet meg azért, hogy ezer frtottán (?) meggazdálkodjék s az adóhivataltól megfosztott városnak pedig 10— 20,000 frt kárt tegyen. Mikor és melyik kormány fog már arról komolyan gondolkozni, hogy mily óriási kár az a nemzetre nézve, ha a kormány filléreket akarván nyerni, ezreket veszteni hagyja a nemzetet! ? Szabadjon egy példával mustrálnom állításomat . Egy kisebb faluban elfogyott a bélyeg, nincs senkinél a faluban, tehát egy embert kell egy 15 kres bélyegért a két mértföldnyi távolban levő városba küldeni, persze épen aratás idején... Ugyan mit vesztett az egyes e napnak elvesztésével ? s mit vesztett a haza csupán ez egyetlen embernek munkája miatt ? s mit veszthet, ha az egész országban csak pár ezer ember tesz is ily dolgot? Az oly kormány, mely az ily dolgok fölött nem gondolkozik s nem törődik ezzel, nem lehet jóakarója,a nemzetnek! Nemde hasonló dolgok történnek-e épen e perezben az országban ? A kormány— hallomás szerint — eltörll az adóhivatalt, nem törődünk a más dolgával, mutassa meg kiki a kormány helytelen intézkedését, az kinek-kinek hiszem szabadk