Egyetértés és Magyar Ujság, 1875. május (1. évfolyam, 28-50. szám)
1875-05-01 / 28. szám
A magyar állam bevételei és kiadásai 1875. év első negyedében. A magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1875. január 1-től márczius végéig előfordult nettó állambevételek és kiadások a m. kir. pénzügyminisztérium közp. számvevőségének a hiv. lap mai számában közzétett kimutatása szerint, egybehasonlitva az 1874. évi eredményekkel és az 1875. évi előirányzattal — a következők: 1. Bevételek: 1. ) Egyenes adók 117820G0 ft 475/ kr; az 1874-ki eredménnyel szemben több 969631 ft 16 krral; az 1875-ki előirányzattal szemben kevesebb »ifiQUQOQ frf 775' krral 2. ) Fogyasztási adók 3029061 frt 63 kr; az 1874- ki eredménnyel szemben több 149735 frt 69 krral; az 1875-ki előirányzattal szemben kevesebb 386354 frt 62 krral. 3. ) Vámkezelési átalányból 40471 frt 594. kr; az 1874-ki eredménnyel szemben több 4595 frt 784. krral; az 1875-ki előirányzattal szemben több 13112 frt 347. krral. 4. ) Bélyeg jogilletékek és dijak 5141707 frt 60*/. kr; az 1874-ki eredménnyel szemben kevesebb 25155 frt 96*/- krral; az 1875-ki előirányzattal szemben több 145356 frt 605. krral. 5. ) Fémjelzés 1996 frt 85 kr ; az 1877-ki eredménnyel szemben kevesebb 846 frt 53 krral; az 1875- ki előirányzattal szemben kevesebb 2764 frt 40 krral. 6. ) Ut. hid-és révvám 4109 frt 64*/. kr; az 1874- ki eredménnyel szemben kevesebb 359 frt 70 krral; az 1875-ki előirányzattal szemben kevesebb 8500 frt 10*/. krral. 7. ) Dohány-jöv. 1371820 frt 256/.kr; az 1874-ki eredménnyel szemben kevesebb 1564631 frt 41 krral; az 1875-ki előirányzattal szemben kevesebb 2500200 frt 74*/. krral. 8. ) Lottó-jövedék 536969 frt 24 kr; az 1874-ki eredménnyel szemben több 79733 frt 22*/. krral; az 1875-ki előirányzattal szemben több 260269 frt 49 krral. 9. ) Sójövedék (a bányászatnak megtérítendő sóelőállitási költség nélkül, miután ez csak az év végével leszámolás utján egyenlittetik ki) 1415915 frt 79 kr ; az 1874-ki eredménnyel szemben kevesebb 296398 frt 54 kr; az 1875-ki előirányzattal szemben kevesebb 1596822 frt 96 krral. 10. ) Államjószágok és államerdők 994744 frt 555/- kr; az 1874-ki eredménnyel szemben több 417065 frt 66*/. krral; az 1875-ki előirányzattal szemben kevesebb 684465 frt 44*/. krral. 11. ) Bányászat, pénzverés (a sójövedék által megtérítendő összeg nélkül) hiány 276,742 frt 55 kr; az 1874-ki eredménynél több 808480 frt 61 krral ; az 1875-ki előirányzatnál több 530 frt 20 krajczárral. 12. ) Államnyomda hiány 32435 frt 4 kr; az 1874 ki eredménynél több 36275 frt 24 krral; az 1875- ki előirányzatnál több 17735 frt 4 krral. 13. ) Államépületek hiány 7065 frt 94/kr; az 1874-ki eredménynél több 31365 frt 78 ®/ krral; az 1875-ki előirányzatnál több 2711 frt 44&/ krral. 14. ) Ingó államvagyon 157505 frt 85/ kr; az 1874- ki eredménynél kevesebb 596088 frt 70 krral; az 1875-ki előirányzatnál kevesebb 517542 frt 9 Is/ krral. 15. ) Államvasutak és gyárak tiszta jövedelme 251479 frt; az 1874-ki eredménynél több 251479 frttal! az 1875-ki előirányzatnál kevesebb 248521 forinttal. 16. ) A pénzügyminisztérium különféle rendes bevételei 189382 frt 66*/. kr; az 1874-ki eredménynél több 170536 frt 89 krral; az 1875-ki előirányzatnál több 96611 frt 16*/. krral. 17. ) A pénzügyminisztérium különféle rendkívüli bevételei 663503 frt 57*/. kr; az 1874-ki eredménynél kevesebb 51046 frt 434/. krral; az 1875-ki előirányzatnál kevesebb 33682 frt 924/. krajczárral. Együtt 25343492 frt 40 kr; az 1874-ki eredménynél kevesebb 384371 frt 77 krral; az 1875-ki előirányzatnál kevesebb 114^438 frt 60 krral. 18. ) Kiegyenlítésül a 761 a millió kölcsön pénzeiből 19042908 frt 46*/. kr. Mindössze 44386400 frt 864/ kr. II. Kiadások: 1. ) A királyi udvartartás költségei 1167815 frt 44 kr; az 1874-ki eredménynél kevesebb 5315 frt 44 krral; az 1875-ki előirányzatnál kevesebb 5315 frt 44 krral. 2. ) Ő Felsége kabineti irodája 18573 frt 75 kr; az 1874-ki eredménynél kevesebb 18573 frt 75 krral; az 1875-ki előirányzatnál több 99 frttal. 3. ) A főrendi- és képviselőház szükségletei 444243 frt 91 kr; az 1874-ki eredménynél több 20561 frt 93 krral; az 1875-ki előirányzatnál kevesebb 269243 frt 91 krral. 4. ) Közösügyi rendes és rendkívüli költség 8759326 frt 41 I. kr; az 1874-ki eredménynél több 277702 frt 36 krral; az 1875-ki előirányzatnál kevesebb 1454950 frt 66*/» krral. 5. ) Az 1849. évtől az 1867. évig tettleg fenállott központi kormány közegeinek nyugdijai az 1875- ki előirányzatnál több 62098 frttal. 6. ) Az 1867. XV. t. cz.-ben elvállalt államadóssági járulék 7148747 frt 30'/, kr; az 1874-ki eredménynél több 1406047 frt 42 krral; az 1875-ki előirányzatnál több 672754 frt 94 krral. 7. ) Földtehermentesités és örökvált. 2844989 frt 53*/, kr; az 1874-ki eredménynél több 209093 frt 73 krral; az 1875-ki előirányzatnál több 1345087 frt 71*. krral. 8) Vasúti kölcsön: 3054 és 762/4 millió ezüst forintnyi kölcsön kamatai, törlesztése és kezelési költségei 4954341 frt 61 kr; az 1874-ki eredménynél kevesebb 780026 frt 79 krral; az 1875 ki előirányzatnál kevesebb 1198004 frt 61 krral. 9. ) Közös függő államadósság kezelési költségei az 1874-ki eredménynél több 27384 frt 07 krajczárral. 10. ) Függő államadósság kamatai 100794 frt 82 Vj kr; az 1874-ki eredménynél több 74483 frt 36 krral; az 1875-ki előirányzatnál kevesebb 75794 frt 82 V* krajczárral. 11. ) Horvát Szlavonország beligazgatási szükséglete 1213613 frt 07 kr; az 1875-ki eredménynél több 32204 frt 03 kr; az 1875-ki előirányzatnál kevesebb 3113 frt 07 krral. 12. ) Fiume 20200 frt 80 kr; az 1874-ki eredménynél több 2178 frt 43 krral; az 1875 ki előirányzatnál több 1764 frt 20 krral. 13. ) Állami számvevőszék 32282 frt 6 kr; az 1874-ki eredménnyel szemben több 2607 frt 81 krral; az 1875-ki előirányzattal szemben több 5117 frt 94 krral. 14. ) Miniszterelnökség 79434 frt 70 kr; az 1874. eredménnyel szemben több 18401 frt 15 krral; az 1875-ki előirányzattal szemben több 2874 frt 80, krral. 15. ) Ő Felsége személye körüli minisztérium 10852 frt 17 kr; az 1874-ki eredménnyel szemben több 3329 frt 62 krral ; az 1875-ki előirányzattal szemben több 5365 frt 33 krral. 16. ) Horvát-Szlavon-Dalmát minisztérium 10872 frt 75 kr;az 1874-ki eredménynyel szemben több 987 frt 68 krral; az 1875-ki előirányzattal szemben több 1076 frttal, 17. ) Belügyminisztérium 1S92060 frt 77 kr ; az 1874-ki eredménynyel szemben több 241408 frt 72V* krral; az 1875-ki előirányzattal szemben több 296883,frt 23 krral, 18. ) Pénzügyminisztérium és pedig: a) pénzügyigazgatás 2103262 frt 82'/a kr; az 1874-ki eredménnyel szemben kevesebb 19211267 krral; az 1875-ki előirányzattal szemben több 282590 frt 77'/a krral; b) rendkívüli kiadások 5254031 frt 49 kr; az 1874-ki eredménnyel szemben több 88376 frt 41 krral; az 1875-ki előirányzattal szemben kevesebb 1220231 frt 49 krral. 19. ) Közmunka- és közlekedési minisztérium 2502832 frt 30 kr; az 1874-ki eredménynyel szemben több 324830 frt 462 krral; az 1875-ki előirányzattal szemben több 1255417 forint 95 krral. 20. ) Földmivelés-, ipar- és keresk. minisztérium 597572 frt 65 kr ; az 1874-ki eredménynyel szemben több 97727 frt 34 V2 krral; az 1875. előirányzattal szemben kevesebb 194337 forint 65 krajczárral. 21. ) Vallás - és közoktatásügyi miniszt. 9607109 kr; az 1874-ki eredménynyel szemben több 21333866 krral; az 1875-ki előirányzattal szemben több 34722 frt 91 krral. 22. ) Igazságügyi minisztérium 2719009 frt 74 kr; az 1874-ki eredménnyel szemben több 190907 frt 74 v2 krral; az 1875-ki előirányzattal szemben több 240967 frt 76 krral. 23. ) Honvédelmi minisztérium 1550742 frt 66 kr; az 1874-ki eredménnyel szemben több 814845 frt 1 krral; az 1875-ki előirányzattal szemben több 390181 frt 83 krral. Együtt 44386400 frt 86/* kr; az 1874 ki eredménnyel szemben több 4950387 frt 30 krral; az 175-ki előirányzattal szemben több 176010 frt 23 V» krral. Országgyűlés: A képviselőház ülése Ápril hó 30-án. Elnök: Ghyczy Kálmán Jegyzők: Wächter, Szeniczey , Beöthy. Kormány részről jelen vannak : Wenckheim Béla b., Széll Kálmán, Péchy Tamás. Az ülés d. e. 10 órakor megnyittatván a múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Ennek jelenti, hogy a főrendiház elnöke megküldötte a Poroszországgal az iparvédjegyek tárgyában létrehozott egyezmény beczikkelyezéséről, továbbá a Görögországgal a tengeri szökevények kölcsönös kiadása tárgyában kötött szerződésről szóló szentesített törvények eredeti példányainak az országos levéltárban történt elhelyezését igazoló elismervényt. — A ház levéltárába tetetik. Elnök bemutatja a Hajdúkerület feliratát az egyetem szerint szervezett jogakadémiáknak a szigorlattartási joggal való felruházása iránt, továbbá jelenti, hogy Széll Kálmán és Perczel Béla képviselőkre nézve a szabályszerű 30 nap letelvén nevezettek végleg eligazolt képviselőknek jelentetnek ki. Horváth Lajos előadó jelenti, hogy az 1875. évi államköltségvetésről szóló törvényjavaslat összeállíttatván , az arról szóló jelentést bemutatja. — Maga a törvényjavaslat már ki van nyomtatva és szét van osztva, kinyomatást már csak a jelentés igényel. Kéri méltóztassék a ház a törvényjavaslat tárgyalását az osztálytárgyalások mellőztetésével a legközelebbi napok valamelyikére kitűzni. Széll Kálmán pénzügyminiszter nagyon kéri a házat, méltóztassék ezen törvényjavaslat tárgyalását a hétfői ülés napirendére kitűzni. A ház többsége elfogadja az előadó és a pénzügyminiszter indítványait. Nagy György beterjeszti az adóügyi bizottság jelentését a volt határőrvidéki eddig adómentes erdők ideiglenes megadóztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. — Ki fog nyomatni, szétoszlatni és a legközelebbi napok valamelyikén napirendre tűzetni. Széll Kálmán pénzügyminiszter ezen törvényjavaslat tárgyalását kéri a hétfői ülésre a költségvetési törvény tárgyalása előtt kitűzni, miután annak eredménye a költségvetési törvénynek nem ugyan nagy, de egy kis tételére befolyással van. A törvényjavaslat az osztályok mellőzésével egyenesen a házban fog tárgyaltatni, mégpedig jövő hétfőn. Bésán Mihály bemutatja a mentelmi bizottság jelentését azon kérvényre nézve, mely ifjú Batthyányi Zsigmond gróf mentelmi jogának felfüggesztése iránt nyujtatott be. — Ki fog nyomatni és szétoszlatni. — Eötvös Károly benyújtja a mentelmi bizottság jelentését a sajtóvétség miatt bírósághoz idézett Ugron Gábor és Babes Vincze képviselők mentelmi ügyében. A hétfői ülés napirendjére kitűzött két törvényjavaslat tárgyalása után vétetnek fel. Wenckheim Béla báró miniszterelnök átadja az elnökségnek a szentesítéssel ellátott 1675. év első negyedében viselendő közterhek és fedezendő államköltségekről szóló 1874. évi XXXV. törvényczikk hatályának 1875. május 31. leendő kiterjesztéséről szóló törvényczikkel kihirdetés végett. A törvény kihirdettetvén, hasonló kihirdetés végett a főrendiházhoz fog átküldetni. Péchy Tamás közmunka és közlekedési miniszter: Tegnapelőtt voltam bátor a t. háznak egy törvényjavaslatot benyújtani a vasutak építésénél felmerült kártalanítási követelések kiegyenlítéséről, s ezen törvényjavaslat benyújtása alkalmával elmondtam azt is, hogy midőn a kormány a vasutaknak ezen törvényjavaslat mellé csatolt lajstromába bevette mindazokat, melyeknek az állam ellen követelésük van, ezt azon szándékkal tette, hogy amennyiben egyik vagy másik vasút ügye annyira elő volna készítve, hogy a törvényhozásnak specialiter leendő elhatározása alá terjeszthető, az előterjesztést a kormány meg fogja külön is tenni, hogy a törvényhozás e részben önmaga intézkedhessék. — Ilyen vasút az első magyar gácsországi, melynek ügye mint ezt már méltóztatnak tudni, a túl a lajthai kormány által, mely szintén érdekelve van ez ügyben, elintéztetett, és mely oly állapotban van, hogy a törvényhozási intézkedésnek semmi akadály útjában nem áll. Ennélfogva bátor vagyok erre vonatkozó törvényjavaslatot a ház asztalára letenni, azon kérelemmel, méltóztassék azt a vasúti és pénzügyi bizottsághoz utasítani s annak beadandó jelentése után tanácskozás alá venni. Egyszersmind pedig az erre vonatkozó iratokat bátor vagyok a t. ház asztalára letenni, hogy ha a t. képviselő urak közül valaki bővebb felvilágosítást kívánna e tekintetben nyerni, ezt magának megszerezhesse (Élénk helyeslés.) — Ezen törvényjavaslat ki fog nyomatni, szétoszlatni s az előzetes tárgyalás végett kiadatik a vasúti és pénzügyi bizottságnak; azon iratok pedig, melyeknek csomóját a közlekedési miniszter benyújtotta, az irodába tétetnek le. Elnök jelenti, hogy épen most kapta Máday Sándor képviselő írásbeli nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy országos képviselői állásáról lemond és kéri, hogy ezt a ház tudomásul vegye. — Bogaras felső kerületének központi bizottsága új választás elrendelésére fog felszólittatni. Az Oroszországgal a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött szerződés harmadszor felolvastatván végleg elfogadtatik. A holnap 10 órakor tartandó ülésben tárgyaltatni fognak a kérvények, azután Madarásznak a kir. közjegyzőkké kinevezett képviselőkre vonatkozólag benyújtott indítványa iránt fog intézkedés történni. Ülés vége 11 órakor. A főrendiház 1M 12/a— 1 óra 10 percz közt lefolyt ülésén Beöthy Algernon a képviselőház jegyzője áthozza az 1875. évi első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államköltségekről szóló 1874. XXXV. t. cz. hatályának 1. évi máj. 31-éig való kiterjedéséről szóló szentesitett és a képviselőházban már kihirdetett törvényczikkel kihirdetés czéljából, — továbbá hozzájárulás végett az Oroszországgal a közbüntettesek kölcsönös kiszolgáltatása iránt kötött szerződés beczikkelyezéséről, az ezekre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokkal. A törvény kihirdettetik, a tjavaslat pedig a közjogi bizottsághoz utasíttatván alkönyv hitelesítése után az ülés véget ért. Törvényjavaslat az északkeleti és nyíregyház-ungvári vasutak függő ügyeinek rendezéséről. 1. §. A magyar északkeleti vasuttársulattal az 1868. évi XIII. és 1870. évi XXVIII. t. sz. alapján engedélyezett vonalak építéséből felmerült kérdések szabályozása s kiegyenlítése tárgyában 175 év február hó 18-án kötött szerződés jóváhagyatván, beczikkelyeztetik. 2. §. Az 1870. évi XXVIII. törvényczikkely beczikkelyezett engedélyokmány 24. §-a oda módosittatik, hogy a társulat számadásait mindkét vasút vonalairól együttesen is vezetheti. 3. §. E törvény végrehajtásával a közmunka - közlekedési és a pénzügyminiszter bízatnak meg. Péchy Tamás, Széll Kálmán. "f? * Törvényjavaslat az első magyar-gácsországi vasút állami biztosítékának felemelése és az 1973. évi XXIII. t. er. 3. §-nak módosítása tárgyában. 1. §. A kormány felhatalmaztatik, hogy az első magyar-gácsországi mozdony-vasút részére az 1869. évi VI. t. ez. 7. § á ban meghatározott tiszta jövedelem iránti állami biztosítást 1875. évi jan. hó 1-től kezdve hatvan évre és az egész magyarországi vonalrészre nézve a törlesztési hányaddal együtt számítandó további százharminczkilencz ezer nyolczszázharminczhat (139,836) osztrák értékű ezüst forinttal oly feltétel alatt felemelhesse, miszerint : a) a vasút osztrák területre eső vonalrészének biztositó összege egyidejűleg ugyanily összeggel emeltetik fel az osztrák törvényhozás által; b) hogy a vasút magyar és osztrák vonalaira eső eredeti építési tőke beszerzésével megbízva volt pénzintézetek az ennél elért 2.500.000 frt s esetleg az ezúttal mindkét állam részéről pótlólag biztosított tőke beszerzésénél elérendő további hasznot a vasútépítésnél felmerült veszteségek fedezésére forditsák; c) hogy a társulat a vasút engedélyezési és épitési ügyletéből folyólag az állam ellen netán támaszthatni vélt mindennemü igényekről lemondván, biztosítsa az államot, hogy ily igények mások által sem fognak támaszthatni. 2. §. Az 1869. évi VI. t. czikkel beczikkelyezett engedély okmány 18-ik §-ának harmadik bekezdésében a részvények és elsőbbségi kötvényekre nézve kimondott bélyeg- és illetékmentesség a jelen törvény alapján kiadandó czimletek első kibocsátására is kiterjesztetik. 3 §. A társulat felmentetik azon jogkövetkezmények alól, melyek terhe alatt az 1873. évi XXIII. t. sr. 3. §-a értelmében a határszéli alagutat ugyanazon évi november hó elsejéig kiépíteni és megnyitni köteleztetett. 4. §. Jelen törvény végrehajtásával a közmunka és közlekedési s a pénzügyi miniszterek bízatnak meg. * Budapest, april 30. 1875. Péchy Tamás, Széll Kálmán. Külföld. A franczia nemzetgyűlés feloszlatása az uj ülésszak megnyíltának közeledtével napról napra élénkebben kezd felmerülni lapokban úgy mint politikai körökben, sőt az Indép. belge" értesülése szerint már a minisztertanácsban is szőnyegre került s e kérdésben egyezség is jött létre Dufaure és Buffet között, amennyiben utóbbi elismerte, miszerint a nemzetgyűlés feloszlatása még ez év folyamában elkerülhetlenül szükséges E hírt a félhivatalos „Mon. Univ“ is megerősíti s hosszú cikkben fejtegeti, hogy Buffet belügyminiszter és a febr. 25-ei többség között nézeteltérés nem foroghat fen, mivel Buffet maga is azon nézetben van, hogy a nemzetgyűlés az év végénél tovább együtt nem maradhat. A republikánus párt azonban már októberben feloszlatni kívánja a nemzetgyűlést s közlönyük, a „Rappel“ már jelenti, hogy több republikánus képviselő azon javaslattal kíván fellépni a kamarában, hogy ez ülésszak alatt már csak az alkotmányra, a sajtótörvényre, az ostromállapotra, a választási törvényre, a mairekre, a katonai szervezetre és végül az 1876 ki budgetre vonatkozó előterjesztések tárgyaltassanak le s azután legyen vége az ülésszaknak. A royalisták fusiójáról szólván a párisi „Univers“ közli a feltételeket, melyek mellett a fehér royalisták ismét hajlandók volnának kibékülni az alkotmányos monarchistákkal. E szerint „a párisi grófnak határozottan és nyíltan ki kellene jelentenie, hogy az 1873. augusztus 5-ki lépés óta, melynek következménye a franczia ház tökéletes kibéküléseben, az ő szemei előtt az alkotmánytörvények által megszabott határidő lejárta után netalán előfordulható végleges kormányalakulás, illetőleg csak egyetlen monarchia, tudniillik a legitimista monarchia lehetséges, élén Chambord gróffal ; hogy e kibékülés folytán csak egy politikai programmot, a ház fejéét, ismer, csak egy zászlót, azt, melyet e főnök magasan és szilárdul tart, hogy végre az Orleáns herczegek semmik és fenséges fejők, Chambord gróf, nélkül semmit el nem fogadnak.“ — A fusio eme második kiadásának czélja első sorban az lenne, hogy közös egyetértést hozzon létre a Bourbonok két ága között a senatorok választására nézve és másodsorban a köztársaság eszmatirozása az alkotmány revisióra vonatkozó záradék ügyes kiaknázása által és a legitim monarchia helyreállítása. Don Carlos hadserege folyvást züllik s most ismét három tábornok, hat százados és 10 hadnagy, valamint a tábori törzskar főnöke Domingo de Caralt is kilépett a trónkereső hadaiból. — Caralt kilépése alkalmából manifestumot bocsátott ki, melyben oda nyilatkozik, hogy hasztalanul látja felcseréltetni honfiai vérét és igy inkább meghódol Alfons királynak, ki szintén a felséges Bourbonházhoz tartozik és kit a nép megválasztott s az egyház megáldott. Kijelenti továbbá, hogy ő époly hűen ajánlja fel erejét a király szolgálatára, mint tette eddig a karlista ügyben. — Ezzel összefüggésben távirják Párisból a „Köln. Ztg.“-nak, hogy Madridban az úgynevezett „alkotmányos párt“ számos tagja, kik 1874. január 3-ától Alfons trónraléptéig a kormány élén állottak, egy Martinez Alonso volt miniszter által fogalmazott nyilatkozatot írt alá, amelyben elfogadják az új királyi kormányt s határozott támogatásukról biztosítják a háborút, a pénzügyeket és a közrendet érdeklő minden intézkedésében. Minthogy azonban más verzió szerint Lagasta és párthívei mit sem akarnak tudni az említett párt két árnyalatának kibéküléséről, egyelőre az egész dolog függőben maradt. Az angol kath. püspöki kar bizalmi nyilatkozatot intézett a németországi és a svájczi kat. papsághoz, melyekben helyesli azoknak az illető államhatalmakkal szemben elfoglalt álláspontját. — A német papsághoz intézett nyilatkozat a kölni bibornok érsekhez van czimezve s következőleg hangzik: „Legbensőbb meggyőződésből üdvözöljük önt, valamint a többi püspököket, önnek testvéreit, kik most börtönben vannak, mert az egyház tekintélyét és szabadságát védelmezték. Örömteljes helyesléssel olvastuk a levelet, melyet önök a császári kormányhoz intéztek, hogy megczáfolják a zsinat méltósága és az összes püspöki kar ellen kikoholt sophismákat és a mit mi leginkább csodáltunk, az azon lovagias tiltakozás, melyben a bibornoki szeni testület számára a teljes szabadságot visszakövetelik szent Péter utódjának megválasztásánál, mert a bibornokok ezenjoga minden legkisebb korlátozástól is szabad kell hogy legyen. Ennélfogva, legdrágább testvér és nagyméltóságu úr, tekintettel arra, hogy csodálatraméltó levelek nagy haszonnal van az egyházra és a hívek okulására és épülésére, mi Anglia püspökei elhatároztuk, hogy e levél a mi papságunkkal közöltessék, hogy a mise alkalmával a népnek ünnepélyesen felolvastassák. Ily módon, a mi leghőbb óhajunk, belátaudja Angliában és külföldön minden hivő és hitetlen, hogy mi egész szívből önök mellett állunk szóval és tettel. Végül, mivel nem tudjuk, hogy mi módon küldjük testvéri üdvözletünket Németország többi püspökeihez, kérjük önt, intézkedjék, hogy ezen levelünk többi tevéreink is tudomására jusson. Henrik Eduárt, bíbornok és westministeri érsek. Tamás, newporti püspök; Vilmos, birminghami püspök ; Jakab shewsburyi püspök ; Ferencz northamtoni püspök; Robert, beveriey püspök; Jakab, hexhami püspök ; Jakab southwarki püspök; Herbert, salfordi püspök ; Bernát, liverpooli püspök ; Eduard, nottinghami püspök; Vilmos plymouti, Vilmos cliftoni püspök. A stárczi papsághoz intézett levél pedig így hangzik: „Ne csodálkozzanak a borzasztó megpróbáltatáson, mely önökre nézve kezdetét vette. Ha isten önöket a többiek fölött kitüntette, ez azért van, hogy közreműködjenek az egyház békéje, hatalma és dicsőségére. Önök reánk nézve az állhatatosság példányképei és maguk viselete reánk nézve a legbátorítóbb példaadás. Nem a haerotikusok és schismatikusok ellen küzdenek önök, kik már régóta ragaszkodnak tévelyeikhez, mert az önök ellenségei Svájczban régóta elhagytak minden egységet és kinyilatkoztatott igazságot. Akiket önök üldöznek, azok a világ gyermekei és természetes, hogy atyjok művét tejesitik. Ezek romlott lelke és hamis szive arra törekszik, hogy Jézus nevét a földről eltöröljék (!) és isteni országának ellenálljanak. Ezek meg akarják fosztani a királytörők glóriájától és az államot isteníteni, Caesart isten gyanánt imádni törekednek. Valóban a svájczi szakadárság átkozott atyja, Calvin, alig fogna ráismerhetni övéire. Nem ok nélkül nem ismerte ő el a szabad akaratot az emberi szabadság alapjául. Minden calvinista megtagadi kereszténytől minden szabadságot, vagy legalább arra törekszik, hogy őt attól megfossza. Legyenek nyugodtak, drága testvérek ! Ami ott önöknél történik, az csak arra szolgál, hogy hitökben önöket megerősítse és a lelkiek iránti buzgalmukat, mely papjaikat is lelkesíti, még fényesebbé tegye.“ — A levél végül azon papokat, kik az államtól fogadják el állásukat, eltántorodott apostatáknak és simonistáknak nevezi, s eljárásukat „gyalázatos perfidiának“ mondja: legvégül biztosítja az angol clerus a svarezit, hogy imáiban mindig részt vesz ennek „dicső sorsában.“ (Következnek a felebbi aláírások.) A háború Anglia és Birma közt a „Bombay Gazette“ szerint elkerülhetetlen. A szerencsétlen Juman-expeditio parancsnoka megérkezett Bombayba s bir szerint egy elfogott levelét hozta magával Birma királyának, melyben azt ajánlja a bhamai főnöknek, hogy az expeditio tovább hatolását akadályozza meg. A király bűnrészességéről a Brewne ezredes expeditiójára tett véres támadás ügyében különben egyéb bizonyítékok is vannak. A (3 „aranylábú felsége“ most hadilábon tartja hadseregét, az angolok pedig Brma határszélein vonják össze csapataikat. Táviratok: Zágráb, ápril 30. A szlavón határőrvidékről tömeges küldöttség akar kihallgatásra megjelenni a király előtt Fiuméban a határőrvidéki vasutak kiépítése érdekében. Ragusa, ápril 30. A király ma kora reggel kirándulást tett Lacroviába, honnan visszatérvén meglátogatta a katonai laktanyákat és kórházat, az iskolákat, az uj városházat és több templomot. — A nép mindenütt lelkesülve fogadta. — Délután egy hajó tengerre bocsátásánál volt a király jelen. Páris, ápril 30. Az igazságügyminiszter a sajtótörvény fölött tanácskozó bizottságban oda nyilatkozott, hogy a kormány mielőbb megszüntetni kívánja az ostromállapotot, egyszersmind megjegyezte, hogy a nemzetgyűlés jövő ülésszaka csak rövidtartamú lesz. Berlin, ápr. 30. A zárdatörvényt a császár aláírta s az ma átküldetett a külügyminisztériumba. Brüssel, ápril 30. A kamara mai ülésébn tudatta a külügyminiszter, hogy ma átküldötte a f. hó 15-ki német jegyzékre a választ Perponcher grófnak s reméli, hogy jövő kedden már részletesebb jelentést tehet, e tárgyban. Bécs, április 29. M. földteherm. kötv. 80.75 Magy. vas. kölcsön 10".40 — Salgótarján — Anglo-Magyar 10.75 — Magy. hitel 222.50 — Franko-magyar bank 60.— Magyar záloglevél 86.75 — Alföld 130.50, Erdély 129.25 Magy. éjszak-kel. vas. 122.75 — Magy. ker. vas. 52.— — Ker.vasuti elsőb. kötv. 67.70. — Magy. sorsjegy 83.50. — Tiszai vasút 195.— Magy. földhitel 77. Municipal bank 34.75- Újdonságok. A képzőművészeti társulat választmánya múlt kedden tarta alakuló gyűlését, melyen választmányi elnökké újabban egyhangúlag Ráth György semmitőszéki biró választatott meg, kinek a társulat újabb lendületében jelentékeny része van, s kit a műcsarnok ügyének szép sikerre emelésében méltó elismerés illet meg. A választmány ez alkalommal megválasztá a műbiráló bizottságot is, mely igen kevés kivétellel a korábbi maradt. Tudományos czélú kirándulások, melyeknek főként a reáltudományok oktatása körül van fontos szerepük, mint más években, úgy az idén is fognak tartatni a műegyetemen. Kisebb excursiók már is léteztek, amennyiben a mérnöki szakosztály hallgatói illető tanáraikkal megszemlélték a margitszigeti híd felszerkezetét, az óbudai hajógyárt és a városligeti artézi kutat. A nagyobb kirándulásokat illetőleg még nincs megállapodás, némelyek Fiumét, mások Resitzát és vidékét szeretnék meglátogatni. A földmérés helye még szintén nincs eldöntve, valószínűleg Gödöllő fog az idénre e czélra kiszemeltetni. A tavalyi kirándulások elég élénkek voltak, megtekintették Seimecz és a Sa’gó-Tarján bányáit, a rákos Hoffmann kemenezésű téglagyárt és a kőbányai serfőzdét. Kívánjuk, hogy az ily kirándulásokra minél nagyobb súlyt fektessenek, annyival inkább, mivel a mi műegyetemünk nem rendelkezik oly nagyobb mérvű műhelyekkel és nincs folytonos összeköttetésben gyártelepekkel és mérnöki munkálatokkal, mint más nagyobb polytechnikum, hol a gyakorlati kiképzés össze van csatolva az elméletivel, és kötelező minden hallgatóra nézve. A központi magy. gyógyszerészeti és művegyészeti vállalat ma trotta évi rendes közgyűlését Houchard Ferencz elnöklete alatt. Felolvastatik a jelentés, melyből kitűnik, hogy e társulat üzlete ez évben sem mutat, Ri kielégítő eredményt. A gyógyszerészeti üzlet 35,167 frt 20 krt tett, vegyes fogyasztóknak szállíttattak áruk 23,906 frt 35 krért; az eladott áruk összege tehát 59,074 frt 55 kr, ami 1873-hoz képest 21,827 frt 15 krnyi kevesebbletet tüntet ki. Az összes nyers haszon 12,386 frt 90 kr. A kiadások összesen 25,237 frt 75 krt tesznek, tehát a veszteség 13,997 frt 21 kr. A bizottság kéri a közgyűlést, hogy újítsa meg a meghatalmazást a vállalat fekvőségeire 100,000 frt erejéig terjedő kölcsön megkötésére és elsőbbségi részvények elhelyezésére. Ajánlatba hozatik az alapszabályok némely §§-ának módosítása. A bizottságból kisorsoltatok dr. Held Kálmán és Pofik János, ezek, valamint az elhunyt Szeiler János helyett új tagok választandók A társulati vagyon állapota, számításba véve a társulat készpénzét is, mely 811 forint és 47 krra rúg, 59,700 forint 72 kr hiánylatot mutat. A jelentés fölemlíté még, hogy a társulati igazgató Wágnar József ellen nagy ellenszenv mutatkozik és hogy a fogyasztók nagyrésze, köztük a részvényes fogyasztók, megszűntek szükségleteiket a társulat gyártmányaiból fedezni. A választmány oda akar hatni, hogy ezen hátrányok megszűnjenek. A felolvasott jelentés elfogadtatott és a felmentvény megadatott, valamint a választmány felhatalmaztatott a 100.000 ftnyi kölcsön megkötésére. Dr. Bakonyi indítványt akart tenni, de mivel indítványát nem terjesztette be szabályszerűleg a közgyűlést előző 14 nap előtt, annak tárgyalása jelenleg ezúttal elmarad. Ezután következtek a válaszások : számvizsgáló: Simon Géza, Antalik Károly és Méray Ferencz, bizottmányi tagok: dr. Jelűnek: dr. Held Kálmán és dr. Than Károly. A tavalyi számvizsgálók személyenkint 5 aranyat kapnak. Ezzel a gyűlés feloszlott, mely mindössze — beleértve az igazgatót és választmányt — huszonegy személyből állott, míg a deponált részvények száma 1762. Perczel Béla igazságügyminiszter, korábbi képviselőházi elnök képét az elnöki terem számára ha jól vagyunk értesülve Nemes Nándor grófné festi. Gazdátlan emberfej. Ma d. e. 11 órakor az alsó Ind előtt működő Plútó mederásógép, egyik homokemelő puttanában a Duna fenekéről egy fris levágott ember fejet hozott fel, mely a főkapitánysághoz szállíttatott. A fej fekete rövidhaju fiatal 18—20 éves emberé lehetett, közönséges arczot mutat, mely a halál által nincsen eltorzítva, a homlok bal és az arcz jobb alsó felén mély bevágás látszik, a fejen a nyak fele része megvan s a bőr élesen van átvágva. Eddigelé csak azon valószínűség forog fen, hogy a fej, egy a gépen dolgozott munkásé lehet. Ez esetre nézve utólag arról értesülünk, hogy a további nyomozás kideríté, miszerint a főt a gép egyik kapája vághatta le a testről, és pedig oly formán, hogy az egész test a kerék alá került. A test még nem találtatott meg; a fő nem a géphez tartozó munkások egyiké, mert onnét egy munkás sem hiányzik. Nem puhatoltathatott ki az sem, hogy jelen esetben gyilkosság, öngyilkosság, vagy csak egyszerű baleset forog elő... Ghyczy-alapítvány. A képviselőház elnökei eddigi szokás szerint tartoznak úgynevezett képviselői ebédeket adni. Ghyczy Kálmán, midőn a ház elnökévé lett, szintén megkövetelték tőle, hogy e hagyományos szokásnak hódoljon. Ő azonban meggondolván a dolgot, úgy találta, hogy a mi takarékossági, adóemeléses időszakunk keretébe sehogysem illik ennek a balul felfogott „nemzeti genius“nak áldozni. Ahelyett tehát, hogy alávetette volna magát a hagyománynak, levelet írt Tisza Kálmánnénak, az országos kisdedóvó egyesület elnökének, melyben jelenti, hogy a szokásos elnöki ebédek helyett inkább alapítványt tesz az országos kisdedóvó egyesületnél 1200 írttal, hogy annak jövedelméből a képviselőházi tisztviselők vagy szolgák gyermekei számára három ingyenes hely tartassák fen. Az országos kisdedóvó egyesület köszönettel fogadta az adományt s azt mint a „Hon“ írja Ghyczy-alapitvány czim alatt fogja kezelni. A Don Alfonso és neje ellen intézett tüntetések még mindig tartanak. Tegnap már a katonaság és a nép közt is történtek e miatt súrlódások, melyek kevés hiba, hogy véres jelenetekké nem fejlődtek. Az ottani és a bécsi sajtó úgy akarja feltüntetni az iparlovag háborgatását, mint amely néhány fiatal szeleburdi egyetemi tanuló kezdeményezésére a munkások, s Általán a műveletlen tömeg által fizetik, s sajnálatukat fejezik ki a fölött, hogy Ausztriában idegen személyek ott tartózkodása zavargásra ad okot. Meg kell jegyeznünk, hogy Don Alfonzo és neje nem egyebek, mint közönséges rablógyilkosok és gyújtogatók, kik százával mészároltatták le az embereket Spanyolországban, s kik csak azért élvezhetik Ausztriában a szabadságot, mert ez állam és Spanyolország közt nem létezik olyan egyesség, mely szerint a területükre menekült gonosztevőket egymásnak kölcsönösen kiszolgáltassák. — Nagyon is rendén van, ha az ily vérebekkel a társadalom mindenütt érezteti megvetését. Playnaut Londonban verték arczul, Don Alfonsot és Donna 1lankát Grátzban rugdossák meg ; ez a világ folyása. Ha a gonosztevő megbüntetése a törvény útján nem eszközölhető, szükséges, hogy egyéb uton érezze a megtorlást. Mint a távirat jelenti, a grátziak elhatározták, hogy addig nem hagynak békét e közéjük menekült két vérebnek, míg csak Grátzból el nem takarodnak. — Don Alfonso bir szerint meghívást kapott volna a cseh főnemességtől, hogy hagyja ott Grátzot és menjen az ő körükbe. Ott méltó helyen lesz. — A gráczi polgármester egy proklamatiót intézett a grácziakhoz, felhiván őket, hogy tartózkodjanak a a rendzavarástól. E proklamáczió azonban eredmény nélkül maradt. — A „PL.“ máról keltezett távirata a következőket jelenti: Tegnap (29-én) este roppant tömeg nép gyűlt össze Alfonso villája előtt. 9 órakor egy zászlóalj gyalogság rendeltetett ki, mely a népet szétlizte, az emberek azonban rövid idő múlva újból összegyűltek. Ekkor huszárok jöttek a népre s kivont karddal a sánczokba űzték azt vissza. Kődobások miatt ismét számos sebesülés történt. 11 órakor a nyugalom helyre állíttatott, a katonaság azonban a téren maradt. A katonaság részéről lövés nem történt, bár állítólag a népből a katonákra lőttek. A polgármester Kienzl az est folyamán szintén megjelent a tüntetés színhelyén, s nyugalomra intette az ott levőket, de nem hallgattak rá. A tanulóknak egy része elhatározta, hogy a tüntetésekben nem vesz részt s tiltakozni fog a rendőrségnek az egyetemre nyomulása ellen. A nemes dán, kinek tiszteletére mindezek történnek, igen szemtelenül viseli magát; midőn a templom előtt megbotozták, gúnyosan hajlongott a tömeg felé, s zsebkendőjével integetett annak. A tegnap esti zavargás alatt cse-